Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 62. szám

Pest, kedd 1862. August. 12. 62. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Váltójogi eset. — Kúriai Ítéletek : magánjogi, úrbéri és váltó ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Váltójogi eset. (Vége.) A volt kereskedelmi törvényszék helyére időközben lépett pesti e. b. váltótörvszék ezen tárgyalási jegyzőkönyv alapján alperesi tanuknak a 2. és 3. sz. a. kérdőpontokra | kihallgatását elrendelte, és 1861. aug. 30. megtartotta. Ezek következőleg tették hit alatti vallomásukat. Blum Simon ismeri felperest, alperest és a váltókibocsátót Bierdimpfl Józsefet. Az utóbbi és alperes között váltóüzlet tanú jelenlétében jött létre. Történt ez 1857. febr. végén vagy mart. elején. Tudja tanú, hogy ekkor 1200 pfrtról egy váltó állitatott ki és fogadtatott elJankovichGyulaáltal. Tanú látta a váltót, midőn azt alperes Bierdimpfl Józsefnek átadta, mely váltó a tanúnak felmutatott kereseti váltóhoz tejesen, és azon egyedüli eltéréssel hasonlított, hogy amazon a kelet napja kitéve nem volt. A váltóra tanú előtt semmi érték nem fizettetett. A kiállítás óta e váltóról mit sem tud, és azt sem mondhatja meg, mi uton jutott az felperes birtokába. Az ellenkérdésekre: Nem igaz, hogy alperes 1860. mart. 30. fogadott el egy kelet után 6 hóra fizetendett váltót Bierdimpfl rendeletére. Bizonyosan tudja, hogy alperes 1857-ben a kereseti váltót és nem egy ahhoz hasonló más váltót irt alá, miután tanú a kiállításnál jelen volt. Boldog László hasonlóan vall. Jankovics G-yula és Bierdimpfl között bizonyos lóvásárlási ügylet volt, melynek folytán Jankovich követelte, hogy Bierdimpfl neki 1200 frtot hitelezzen, és ez alapon állíttatott ki a váltó, de melyre Bierdimpfl csak néhány nap múlva ígért pénzt szerezhetni. Biztosan nem mondhatja: hogy azon váltó a keresetivel azonos, de hasonlított hozzá. ifj. Haader György alperest, kinek kiskorúsága alatt gondnoka volt, ismeri. A két másik egyént nem. Az alperes és Bierdimpfl között létrejött váltóüzletről csak hallomásból tud, mely alperes kiskorúsága alatt eszközöltethetett. Alperes fogadott el ekkor egy váltót Bierdimpfl rendeletére 1200 frtról, melyben a kelet üres volt, annak idejéül egyedül martius hó — év és nap nélkül — lévén kitéve. Tanú látta a váltót 1860. jul. körül, midőn SeyfF nevű kapitány azt azon kérdéssel hozta hozzá, lehet-e arra valamit adni? miután az testvérére lett volna forgatandó. Ekkor a váltó keltéül még mindig csak martius volt kitéve, nap-, évszám és kibocsátó nélkül. A váltó azért hozatott tanúhoz, mert ő volt a kiskorú Jankovich Gyulának gondnoka, ki is akkor azon véleményt és tanácsot adta, hogy miután Jankovich a váltóra értéket nem kapott, de azonkívül annak törvényes kellékei hiányzanak, arra pénz nem lesz kapható. Biztosan állítja tanú, hogy az akkor neki előmutatott váltó a kereseti váltóval azonos, csakhogy ez utóbbin az amazon hiányzott kellékek — a i kibocsátás napja és éve és a kibocsátó aláírása megvannak, I i és forgatmány látható. Azt is tudja tanú, hogy alperes e váltóra pénzt nem kapott. Ellenkérdésekre: Nem tudja tanú, hogy alperes Bierdimpfl rendeletére 1860. mart. 30. váltót fogadott el; de hogy a kereseti váltót nem akkor, hanem 1857. évben irta alá, arra hitet mer tenni. Ezen tanuk kihallgatása után a pesti e. b. kir. váltótörvszék 1861. novemb. 21. 48,606. sz. a. következőleg itélt: „Az 1860. évi decz. hó 18. 47,866. sz. a. kelt fizetési meghagyás megváltoztatván, felperes keresetével elutasittatik, s tartozik alperesnek megállapított perköltség fejében 43frt 10 krt 3 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetni." Indokok: „Azon felperesi ellenvetés, hogy a kereseti váltó ki lévén fizetve, jelen per megszűnt, figyelembe nem vétethetik, a mennyiben a fizetés a 9. sz. a. végzés tanúsítása szerint jogellenesen megkísértett végrehajtás folytán történt, s ugyanezen első bírósági végzéssel meg is setumisittetett. Elutasítandó volt pedig felperes keresetével, mert a hit alatt kihallgatott Blum Simon, Boldog Lajos és ifj. Haader György tánuk összevágó vallomása által bizonyítva van az, hogy a kereseti váltót alperes kelet nélkül még 1857. év első hónapjaiban fogadta el, a mely időben a 3. sz. a. keresztlevél tanúsításaként ugyan ő még kiskorú volt, és igy az ált. váltó rendsz. I. czikke szerint magát váltójogilag nem is kötelezhette. A perköltségekbeni marasztalás a pervesztességnek törvényes következése. Jelen ítélet, tekintve, hogy a per még az osztrák perrendtartás uralma alatt tárgyaltatott, az országbírói értekezlet I. 174. §. értelmében mindkét féllel közlendő. Kelt sat." Ezen ítélet ellen felperes semmiségi panaszt nyújtott be azon okból, mert az alperes neje által felperes részére teljesített fizetést megsemmisitő végzések a per becsomózása után keltek, a per eldöntésénél tehát figyelembe nem vehetők. A neheztelt ítélet által felperes köztörvényi uton sem érvényesítheti igényeit, mert az alperes neje által kifizetett váltót annak hátán nyugtatványozván, sikerrel többé nem perelheti. A mi pedig a kiskorúság kifogását illeti, alperesi tanuk csak azt igazolták, hogy alperes egy váltót irt alá az 1857. év elején, de ezen váltónak a kereseti váltóval azonosságát nem bizonyították. Még megjegyeztetik, hogy a volt cs. kir. kereskedelmi törvszéknek 1861. jan. 18. 1765. sz. a. és febr. 1. 1337. sz. a. kelt, felperest az alperes neje által idő előte lefizetett 1258 frt 5 kr. visszafizetésére kötelező s ez összeg erejéig ellene végrehajtást rendelő végzései felperes folyamodása és semmiségi panasza folytán a váltó feltörvényszék által 318. és 738. sz. a., a hétszemélyes tábla által pedig 9. és 10. sz. a. helybenhagyattak. A magyar kir. váltó feltörvényszéknek 1862. évi jun. 4. 3656. sz. a. hozott Ítélete következőleg szól: „A j pesti e. b. váltótörvszéknek fentérintett keletű és számú I ítélete, — a semmi törvényes alapra nem fektetett semmi62