Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 61. szám

259 setbeli jószágnak egy év és egy napi tettleges birtoklását nem igazolta, de a nevezett felperes ezen birtoktól a 3. sz. a. alperesi tiltakozás folytán adott nyilatkozatában maga is feltételesen elállott, felperes keresetével ezúton elutasittatik, a költségek pedig az Ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek, s igy az eljáró bíróságnak ítélete megváltóztatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. jul. 15. 2958. P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 658. Jankovics Jánosnak Filíppovics Ilona ellen 600 frt iránti perében végeztetett: Alperes ál fal a kereseti kötelezvénynek néhai Filippovics Ilona által történt aláírása tagadtatván, miután a felperes által beperesitett okiratokon látható Filippovics Ilona féle aláírások összehasonlítására szakértők nem alkalmaztattak, az e. b. ítéletének feloldása mellett az iratok ezen hiányok pótlása, és a kifejlendókhöz képest uj ítélet hozás végett ugyanoda visz szaküldetnek. (1862.jun. 2. 1480. P. sz. a. Elóadó : Szerényi Ferencz ktb.) 659. G-róf Esterházy Miklósnak — gróf Esterházy Pál és Móricz ellen — a tatai uradalomnak és tartozékainak első szülöttségi hitbizományul megitéltetése végetti perében itéltetettt: Jelen per, a főméltóságu hétszemélyes táblán, 1861. decz. 20. napján 1979. sz. a. hozott határozat következtében, vétetvén érdemleges vizsgálat alá: jóllehet gr. Esterházy József országbíró, 1731. febr. 16. készített R. a. végrendeletében, a keresetbe vett összes tatai uradalmat, fia József, és ennek magszakadta esetére, testvére gróf Esterházy Ferencz tárnoknak fiutódai számára, első szülöttségi rend szerint hitbizományul rendelte, és ebbeli intézkedését, — az M. a. királyi adománylevél által, arra nézve, hogy hitbizományt alkothasson, uyert engedély után — 1747. évben, a végrendelet ünnepélyesitése alkalmával, flókrendeletileg is megerősítette: minthogy azonban, a hitbizomány alkothatására adott engedély — facultas majoratum instituendi — az 1723: 50. törvényczikk 1. §. által megkívánt királyi megerősítéssel — confirmatio regia — nem azonosittathatik, de különben is, az R. a. végrendelet, és a fíókvégrendelet,valamint az M. alattiban nyert engedély, az 1687-ki 9-ik és 1723. 50-ik t. cz. értelmében, az illető megyék közgyűlésein ki nem hirdettettek, s ekként, a hit bizoraány további terheltetésének eleje nem vétetvén, a kihirdetésnek mulasztása, mely a H. I. K. L. és 2. A. alatti okiratokkal pótoltnak nem tekintethetik, azt eredményezte, hogy már az alapitónak fia József, — sikertelen maradván az S. alatti, barátságos uton létre jött zárlat — csak hamar, többi közt a tatai uradalmat is, gróf Esterházy Ferencz fiainak, u. m. Miklós, Ferencz, és Károlynak, 929,000 frtnyi, részint atyai, részint saját adósságnak zálogösszeg gyanánt lekötése mellett, 1759. évben, 32 esztendőre, 4-ik szám szerint zálogba adta, a zálogba vevők pedig, 1762. évi jan. 25. kötött K. alatti osztálylevelük 8-ik pontjában, az R. a. végrendeletben kijelelt, de kiváltságosnak, általok, mint legközelebbi várományosok által sem tekintett hitbizományt akként, hogy az, legidősb testvérüket gr. Esterházi Miklóst, 22,000 frt évi tiszta jövedelem erejéig tehermentesitettnek nyilvánított javakban illesse, mint teherátvállalók, jogosan szabályozták : minthogy végre, a tatai hitbizomány, gr. Esterházy Józsefnek még 1762. évben bekövetkezett magszakadta után, jelesen 1769. jan. 1-ső napján — 1776-iki novemb. 26. — 1793. szept. 10. — és 1779. april 21. a 19. és 20. számok, továbbá a 2. J. és Z. betűk alatti családi egyezkedések által, mindenkor csak az 1762. évben X. a. megalapított mérséklésnek világos fentartásával lett megerősítve, sőt azt, a 7. számú, idősb gr. Esterházy Ferencz, János, és ifjabb Ferencz által kieszközlölt, 1801. novemb. 9. kiadott, és az illető megye közgyűlésén törvényesen kihirdetett kegyelmes királyi jóváhagyólevél, a megelőzött, családi egyességek, s megállapodások értelmében, tehát az X. a. kikötött, s későbbi osztálylevelek által megerősített „temperamentumnak" fentartása mellett, Tata mező városra, Váralyára, és Grébics pusztára, minden ellenmondás nélkül mérsékelte, és igy gr. Esterházy József országbírónak R. a. végintézkedése arra nézve, hogy az e^ész tatai uradalom hitbizománykép birassék, élés és gyakorlat által soha életbe nem léptetett : annál fogva, azon felperesi kérelemnek, hogy az egész tatai uradalom, az abban találtató fundus iustructussal, beruházásokkal, és az urbériségeket pótló kármentesítési összegekkel együtt, mint R. által alapított! hitbizomány, az atyai hagyatékból, A. a. melléklet szerint elkülönítessék, nem csak a kihirdetés, és a királyi megerősítés hiányából, hanem az R. a. intézkedéstől eltérő, családi egyességeken alapuló, és a 7 ik számú királyi jóváhagyólevél által megerősített százados gyakorlatnak szempontjából is, hely nem adathatván, e részben az első bíróságnak ítélete helybenhagyatik, annál inkább, mert az ősiségi pátens, melynek 13. §. csak a régi törvényekkel megegyező előbbi hitbizományokat hagyta érintetlenül, a kérdéses hitbizományt is, ily alászálitott mértékben találta érvényben. Azonban a 22,000 frt évi tiszta jövedelem erejéig mérsékelt hitbizomány, figyelmezve a családi egyeségek tartalmára, nem pénzbelinek, hanem annyi jövedelmethozó jószágban fekvőnek tekintendő lévén: ugyanaz, — ahhoz képest, hogy az érdekelt család tagok 2. B. a. Tata mezővárost, Várallyát és Grébics pusztát, a 22,000 frt évi tiszta jövedelmet épen megfelelőknek nyilvánították, — az 1801. esztendőben kiadott 7-ik számú királyi jóváhagyólevél értelmében, egész Tata mezőváros, Várallya és Grébics pusztából állónak bíróilag jelentetik ki, ide értve az ezen jószág testekhez tartozott fundus instructust, beruházásokat, urbériségeket, illetőleg, az ezeket pótló kármentesítési összegeket, és egyéb földesúri javadalmakat is. Egyébiránt, miután a felhívott királyi jóváhagyólevél határozottan a megelőzött családi egyességek, s megállapodások értelmében adatott ki: ezek által pedig, a hitbizomány 22,000 frt évi tiszta jövedelemre volt mérsékelve : ez okból, fennhagyatik alpereseknek, ha, és menynyiben, a fennebb bíróilag megállapított hitbizományt, az 1801. esztendőbeli 12,000 írtnyi tiszta évi jövedelmet meghaladónak kimutathatnák, ezen többletre nézve igényeiket külön uton érvényesíthetni. Végre a pozsonyi ház és teleknek 90,000 frtot tevő haszonértéke a 7. számú királyi jóváhagyásnak tárgyát nem képezvén: az ezen összegből felperesnek meg nem itélt 30,000 frt tekintetében közbevetett felperesi felebbezésnek hely nem adatik, a perköltségekre nézve pedig, az első biró-ági ítélet helybenhagyatik, és az iratok további intézkedés végett, illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 14. 220. P. sz. a. Előadó: Kossalko János ktb.) 660. Mitterdorfer Jánosné szül. Koszgleba Teréznek Mitterdorfer János csődtömege elleni telekkönyvi átiratási ügyében végeztetett : Az ideigl. törv. szab. által hatályában fentartott telekkönyvi rendelet 76. §-a szerint ingatlan javakra oly bejegyzések, melyek még a csőd megnyitása előtt az illető bíróságnál kérettek , megengedhetek lévén, miután jelen esetben az átiratási kérvény még 1861. évi april-23-an s igy Mitterdoifer János elleni