Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 60. szám

Pest, kedd 1862. August. 5, 60* szám. Negyedik évfolyam. CSARNOK. Tartalom: Személyi végrehajtás. — Kúriai ítéletet: magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Szciutlvi végrehajtás Verbőczi II. 68. III. 28. alapján ') Közli Toiucsányi Mór ügyvéd ur. Vannak kik állítják, mikép a magyar magánjog jelen stádiumában igen, de igen hiányos ; de legnagyobb hibája abban rejlik, mert állítólag a személyi végrehajtást nem ismeri. — Épen most fekszik előttünk egy jogeset, melynek tárgyát azon kérdés képezi , hogy a hárm. k. II. 68., és III. 28. czi mei, birnak-e még törvényes és kötelező erővel? És miután e kérdés nem sokára a főméit, m. kir. Curia által lészen eldöntés tárgyáva; azért nem tartottuk érdektelennek, e jog esetet rövid vázlatban közölni. íme itt következik : Turócz megye blatniczai járás főszolgabirája előtt, Libhard Ignácz, 1862. mart. 13. Mittelmann József ellen sommás szóbeli keresetet emelvén, előadja: hogy a létezett sz. mártoni cs. kir. szolgabírói hivatal, 1859. máj. 30. 1061. sz. a. kelt ítéletével, Mittelmann Józsefet 95 frt 55 krban, 4°n kamataiban s 8 frt 94 krnyi perköltségben elmarasztalta: ellens 1859. jun. 17. 1199. sz. a. kelt végzésével, a végrehajtást elrendelte s azt foganatosittatá; ezután az árverést elrendelé, elővéteté, — és miután a pénz, mely az eladott holmikért bejött, összesen 42 frt — Libhard Ignácz kielégítésére nem vala elegendő, — ennek kérelmére, 1860. novemb. 12. 2109. sz. a. kelt végzésével, alperesnek meghagyá, hogy ez, 3 napi határidő alatt, különbeni személyi fogság terhe alatt, összes vagyonát fedezze fel. — Felszámítja ezután Libhard ignácz, összes végrehajtási költségeit, melyeket megalapitatni, s ugy ezek, mint követelésének 69 frt. 71 kr. tevő hátramaradása végett, — azon oknál fogva, mivel Mittelmann József, felperes kielégítésére alkalmas és elegendő vagyont kijelölni nem bir, annak személyét magának megítéltetni s általadatni kéri. — A tárgyalásnál 1862. mart. 26. mind a két fél megjelen. Alperes beismeri a követelés valóságát, sa kereset összes kitételeit; azonban becsatolja Turócz megye törvényszékének 1862. mart. 24. 438. sz. a. kelt ítéletét, mely szerint az ő összes vagyona felett, saját kérelme folytán, csőd nyittatott, — s ennek folytán felperest követelésével a csőd bírósághoz utasitatni kéri. — Alperes egyébiránt a sommás szóbeli eljárás ellen kifogást nem tesz. Felperes válaszolja, hogy alperesnek épen semmi vagyona nincsen, s hogy ő a csődnyitást csak azért kérelmezte, hogy evvel felperest kijátszhassa; hogy felperes a csődületi biróságnál követelését bejelenteni nem 0 Ajánljuk e kö/.Ieményt figyelembe, mint az égető szükség | átalános érzetének kifejezését s tanúságát a személyi végrehajtás j alkalmazása iránt. Annak idejében küzdöttünk e téren ezen európai jogintézménynek világos szabály általi megtartása iránt, mert hi- | telünk érdekeit, melyek azt nélkülözhetlenné teszik, előbbre tettük j politikai szenvedélyeinknek. Most már jóformán átaláncsan elis- | mertetik károssága a mulasztásnak. S z e r k. fogja, s mivel alperes a csődnyitó Ítélet által is beismeri azt, hogy ő alkalmas és elegendő vagyont kijelölni nem képes, mivel továbbá a csőd bírósághoz, az 1840. 22. t. cz. 2. §. szerint, csak a folyamatban lévő, s csak a vagyont tárgyazó perek tartoznak; azért ezen pusztán az alperes személyét érdeklő per, nem a csőd bírósághoz, hanem annak rendes bírájához tartozván, ítéletért a kereset értelmében folyamodik, — felszámitjaperköltségeit. — Alperes az előbb mondottakhoz ragaszkodik. — A per ily módoni befejezte után, az eljáróbiróság még az nap Ítéletet hoz, melyben a felperesi felszámított végrehajtási és perbeli költségeket megalapítja, s ezek, és a követelésbeli hátramaradás összesen 87 frt 96 kr. végett, azon indokokból, melyek felperes által a szóváltásokban előadattak, Mittelmann József személyét Verb. III. 28. cz. alapján felperesnek odaítéli, — ítéletét kihirdeti s azt végre is hajtja. Alperes felebbezése folytán, Turócz megye törvszéke ]862..april 14. ítélte : „hogy az első bíróság Ítélete, azon részében mely a követelés összegét megalapítja,érintetlenül hagyatik, azon részben azonban, melyben alperes személye felperesnek odaitéltetik, oda módosittatik, hogy felperes abbeli kérelmével,miszerint nékie alperes személye oda Ítéltessék, elutasittatik, és pedig : 1. azért, mert a csőd alá került adós személyi perei is, a csőd bírósághoz, s a csőd törvény rendelkezései alá tartoznak ; és 2. azért, mert különben is, az adós személyének megitéltetése s általadása körül hozott törvények, az id. törv. szabályok által eltörülvék. " Ezen ítélet utóbbi része ellen, felperes következő okokból jelentette be folebbezését: A fennt közlött törvszéki két indoknál az első,mi ez indokolásnál feltűnik az, hogy ezen két indok egyenes ellentétben áll egymással; mert ha az adós személyének megítélése körül hozott törvények már általában eltörülvék, nem képzelhető, mikép tartozhatnak a bukott személyi perei a csőd bíróság illetősége alá. De vizsgáljuk ez indokokat egyenkint: Az előhozott 1. indok ledöntéséhez elegendő, épen a csőd törvény 2. és 32. §§-inak következő kitételeire: „A csőd bíróság illetősége alá tartoznak azon perek is, melyek a megbukottnak vagyonára nézve más bíróságok előtt vannak ellene folyamatban." és : „A csődület megrendelése után, a tartozásbeli elmarasztalásért, bir ói foglalás sem intéztethetik abukottnak vagyon ára," utalni, s per consequentiam a contrario kimutatni, hogy csak vagyona felett nem rendelkezhet szabadon a vagyonbukott, de személye felett igen ; és hogy vagyonára nézve a csőd bíróság, személyére nézve azonban a rendes bíró illetősége alá tartozik a vagyonbukott. — Ha a bukott, személyi kötelezéseire és kötelességeire nézve is a csőd bíróság hatásköréhez tartoznék,; akkor inkább személybukottnak mint vagyonbukottnak kellene ne60