Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 58. szám

245 •vénybeli adóssága lefizetése által kiegyenlítette volna, felperes tagadása ellenében nem bizonyítván, és e részben Zilser Mátyás alperesi kihallgatott tanú sem birván bizonyos tudomással, mindezek szerint alperes a 205 frt felperesi kereset és annak 1858. évi aug. 4-től mint a jelen per megkezdése napjntól járó törvényes kamatjai m>gfi zetésében az el áró bíróság Ítéletének megváltoztatásával annál ink/ibb elmarasztalandó volt, minthogy az alperes által kétségbe nem vont kereseti jogalap már macában az elévült váltóban beufoglaltatik. A perbeli költségek kölcsönösen megszüntetvén, a felterjesztett periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetn^k. (1862. jun. 30. 45b'6. P. sz. a. Előadó: Gedeon G-abor ktb.) 615. Kramer Józsefnek Fekete Veronika ellen 300 frtnyi bi/to-itasi ügyében végezietett: A biztosiás elrenelrendelésénél a prtás 390. §-a szerint azon körülménynek kellő kimutatása megkívántatván, hogy a hitelező még eléggé fedezve ninc=en, mintán Krammer József részéről az általa Fekete Veronika ellen betáblázott kötelezvénynek fedezetlensége ki nem mutattatott, a kívánt biztositásnak hely nem adathatvan, az eljáró biróság által 1860. évi apr 19 3062. sz. a hozott biztositá^i végzés megváltozunk, s a felterjesztett iratok tovnbbi intézkedés végett illetőségükhöz átkü:detnek. (1862. jun. 17. 1467.P. sz. a. Előadó; Matulay Frigyes ktb.) 616. Vizer Alajosnak Barczay János elleni tőke felmondás iránti perében végeztetett: Jelen felmondás ezéljaból beadott és igy peren kivüli eljárásra minősített kérvény az ideigl. törv. szab. értelmében birói intézkedés tárgyául nem szolgálhatván, a mennyiben pedig a törvényes megintésre is vonatkoznék, ennek ilyképeni eszközlésére az 1807. 8. t. cz. szerint nem a vármegye törvszéke lenne hivatva, — a panaszlott végzés megsemmisíttetik s igy az iratok az eljáró törvszékhez további intézkedés végett visszaküldetnek. (1862. jun. 21. 1057. F. sz. a. Előadó : Huszár Ferencz orbirói itélőmester.) 617. Joannovics Andrásnak Popa Tódor elleni kártérítési perében Ítéltetett : Jelen még a pprtás szuualyai szerint, folytatott szóbeli perben azon körülmény iránt, váljon a kérdésben forgó sertéseket illetőleg a felek közt egyesség és pedig mily tartalmú jött létre? az e tekintetben alprees által felhívott tanú ki nem hallgattatván, továbbá az állítólag elveszett sertések utánni felperes kárának értéke felderítve nem lévén : az eljáró biróság Ítélete feloldatik, s az iratok a fentebbiekre való nézve eszközlendő további tárgyalás nyomán ujabb Ítélet hozatala végett a maguk illetőségéhez visszaküldetnek. (1862. jun. 18. 1028. P. sz. a. Előadó : Huszár Ferencz itélőmester.) 618. Ignatovics István és Jakabnak Szubotics János ellen egy ház és szőllő tulajdoni joga iránti perében ítéltetett: Az érvényességére nézve kétségbe nem vont C a. szerződésnek világos tartalma szerint Jakovljevics György és neje Zsófia azáltalok Sz.-Endrén birt ház, 706—708. sz. a. szőllő és házi bútorokra nézve magoknak a körülirt feltételek mellett egyedül csak a haszonvételi jogot tartván fenn, a tulajdoni jogról pedig felperesek kedvére nyilván lemondván, s igy ezen a felpereseknek kétségbe nem vonható tulajdoni joguknál fogva néhai Szubotics Zsófia ugyanazon, általa csak haszonélvezeti joggal birt javakra nézve sem életében, sem halála esetére jogérvényesen nem rendelkezhetvén, —a néhai Jakovljevics Gryörgy és Zsófia által Sz. Endrén maradt ház és házi bútorokra nézve a • tulajdoni jog felpereseknek megítéltetik, és ezen javaknak 14 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő kiadásában alperes Szubotics János mint néhai Szubotics Zsófia általános örököse elmarasztaltatik. A felperesek által ugyanezen szerződés alapján igénybe vett szőllőre nézve azonban a tulajdoni jog felpereseknek nie^ nem Ítéltethetik, mert ezen szőllők mindkét félnek beismerése szerint még Jakovjlevics György halála után elárvereztetvén, Szubotics Zsófia hagyatéki tömegéhez többé nem tartozott; — a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Ekként az eljáró biróság ittléte m-gváltoztatván, a per<ratok további törvényes intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jun. 23. 4954. P. sz. a. Előadó : Pápay Karoly ktb.) Úrbéri ügyekben. A Hétszemélyes-táblán 88. Pavel Opri in. Juon Szfrancsog saját és több jankahidi lakosok, érdektársai, mint felpereseknek écskai Lázár Zsigmond cs. kir. tábornok, mint alperes ellen a szorgalmi földekben termesztett bornak tizedelés alóli fölmentébe végetti perében ítéltetett : A szőlő-venyigékkel beültetett per alatti szorgalom földek az úrbéri telkek alkotó részét nem képezvén, s azok után járó szerződéses vagy pedig szokásban volt adózások az 1853. évi mart. 2-án kelt legfelsőbb szabályok 17. §-a szerint megszüntetve nem levén, felperesek azokat leendő megváltásukig továbbá is viselni kötelesek, ugyanazért a másod-biróság ítéletének megváltoztatásával az első bírósági Ítélet helybenhagyatik és a per illetőségéhez visszaküldetni rendeltetik. (1861. jun. 25. 435 urb. szám alatt. Előadó : Moys Antal ktb.) 89. Gróf Károlyi Györgynek, mint felperesnek Kaál helységbeli összes volt úrbéresek, mint alperesek ellen úrbéri rendezés és legelő elkülönítés végetti perében határoztatott: A felperes földesuraság és az ez által is úrbéreseknek ismert 64 telket biró jobbágyok közötti úrbéri rendezési és legelő elkülönítési viszony részben egyességen alapuló legfelsőbb birói ítéletnél fogva is véglegesen meg levén alapítva, és igy az ezen 64 telket biró úrbéreseknek egyességen és jogérvényes ítéleteken alapuló joga ujabb tárgyalások és ezek nyomán hozandó ítélettől téltételezhető nem levén, az alsóbb ;biróságoknak határozatai megváltoztatnak, és ezen pernek további megvitatása és a kifejlendőkhöz képesti elitélése egyedül a nemesek által birt és a legfőbb úrbéri törvényszék által úrbéreseknek kimondott kérdéses 30 telekre nézve fenforgó kérdésekre szoritandók levén, az iratok az ezen kijelölt irányban további törvényszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jun. 25-én 256 urb. sz. a. Előadó : Végh Ignácz ktb.) 90. Hedry József Siroka községbeli birtokosnak, mint felperesnek, Hedry Miklós, Hedry Ferdinánd, Hedry szül. Máday Apollónia, Fűzi Benjámin s a többi ottani közbirtokosok, továbbá a volt úrbéri lakosok, és a kassai megyés püspök, mint az egyházmegyei alapítványok gondnoka és alperesek ellen a sirokai határban létesítendő úrbéri szabályozás és tagosítás végetti perében Ítéltetett : A másod-biróság által telkenkint nyolcz holdban megítélt úrbéri legelő illetőség, tekintve a község határában létező gyep legelő csekélyebb kiterjedését és azon kedvező körülményt, hogy a kihasítandó úrbéri legelő egy része, eddig kaszállóul használt rétből terveztetik kiadatni, telkenkint hét 1200 • öles holdakra, kiszállíttatván. Az első biróság Ítéletétől eltérőleg a mcásod-biróság által hat holdra leszállított úrbéri erdő-illetőség pedig az Y alatti szakértői erdőbecsünek inkább megfelelőleg, telkenkint hét 1200 • Öles holdakra emeltetvén, és ezen