Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 57. szám

Pest péntek 1862. július 25. 57* szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Meghatalmazás utjáni váltó nyilatkozat érvénye. — Kúriai ítéletek: magánjogi és bün ügyekben.— Jogirodalmi értesiö. — Hivatalos tudnivalók Váljon és mennyiben jogérvényes a meghatalmazás utjáni váltónyilatkozat ? Steiniczer Jakab és fiai aradi kereskedők még 1860. jan. 30. 1092. sz. a. beadták az akkori aradi cs. kir. megyetörvszéknél keresetüket László Miklós s László László ellen 4,200 írt s járulékai iránt : alapítva azt egy eredeti váltóra, mely 1859. apr. 7. 4,200 frtiól kelt, ugyanazon év jul. 7. St. Jakab s fiai mint kibocsátók rendeletére Aradon fizetendő volt, s ekként fogadtatott el: „angenommen Nikolaus und Ladislaus László" m. p.; továbbá hiteles másolatú meghatalmazásra, melynél fogva László László 1851. aug. 31. László Miklós testvérét felhatalmazza: hogy borszegi birtokuk számára St. Jakab és fiaival 15.000 — 20,000 frt erejéig kölcsönt eszközöljön, áruszerződéseket köthessen, s meghatalmazó nevében aláírhasson^ ő mindenért, mi iránt nevezett házzalszerződik, a kölcsönös felelősséget átvállalja; mellékelve K. Károly ügyvéd megbízását. Erre 1860. febr. 3. sommás fizetési meghagyás hozatott, mely László Miklóst és László Lászlót mint elfogadókat a kereseti összeg fizetésére kötelezi. Ezen határozat ellen mindkét panaszlott kifogást adott, még pedig L. László kettőt, u. m. Csemegi Káróly ü. ellenjegyzése mellett 1860. feb. 14. 1698. sz. a. és Kádas József ü. ellenjegyzése mellett, panaszlott tulajdon aláírásával ellátottat 1860. feb. 20. 1875. sz. a. mely két rendbeli ellenvetések tévedésből külön tárgyaltattak, minek folytán a n.-váradi or. főtörvszék 1860. sept. 14. 9068. sz. a. László Lászlóra nézve az eljárást megszüntette, és az utóbbi törvényes megbízott által beadott ellenvetések alapján uj tárgyalást rendelt. Panaszlott László László érintett 1875. sz. a. ellenvetésben következendőket hoz fel: 1. hogy a váltót el nem fogadta, és igy — minthogy az intézvényezettnek azt sajátkezüleg kell elfogadnia, ő ezen hiány miatt kötelezett nem lehet; 2. hogy meghatalmazás a sajátkezű elfogadás hiányát nem pótolhatja, mert ő tagadja, hogy testvérét valaha váltó elfogadására felhatalmazta volna, gadja, hogy azon meghatalmazás joghatálya 1852. évben végképen meg nem szűnt, s ennek felvilágosításául felemlíti: a) hogy az 1851. kelt meghatalmazásnak nem volt ecyéb czélja, mint hogy testvére Miklós az St. házzal a borszegi uradalomra nézve borszesz szállítási üzletbe bocsátk*>zhassék, e részben szállítási szerződést köthessen, pénzel Meget sat. nyugtatványozhasson; minthogy pedig a sxábtíasi üzlet 1851 — 1852. végkép befejeztetett, természetes, hogy a meghatalmazás is hatályon kivül esett, bár feledékenységből László Miklós vagy felperesek kezeikben maradt. Arra nézve, hogy általa a meghatalmazás csupán az 1851 évben fenforgotfc szállítási ügyletre vonatkozva állíttatott ki, ahogy ezen ügylet 1852. vagy legfeljebb 1853-ban végkép ;fejeztetett, megkínálja félpereseket a nemleges főesküvel, késznek nyilatkozván azt visszakinálás esetében igényleges alakban letenni, de b) ha a meghatalmazás joghatálya nem szoritatnék is egyedül a fentebbi ügyletre, ez esetben sem érzi magát kötelezettnek, mivel e meghatalmazás a ptk. 1008. §. szerint különös (speciális) lévén, csak arra nézve kötelezhető, mire szorítkozott, t. i. kölcsönre s nem váltóra, mert e kettő két különböző fogalom, igy tehát testvére, midőn váltót alperes nevében is aláirt, a meghatalmazás korlátain tulment annyira, hogy az A. a. váltóra vezetett neve aláírása alperesre nézve legkisebb joghatályai nem birhat; c) végre a váltó, minthogy az intézvényezettnek lakhelyétől különböző fizetési hely tüzetett ki, a vtótör. 24. czikként telepitett váltónak tekintendő, mely a 43. cz. fogva óvatolandó volt, minek meg nem történte miatt az elfogadó elleni váltójogi kereset is elenyészett. Kéri tehát e fizetési meghagyásra intézett határozatot joghatályon kivül tetetni, s felpereseket felszámítandó költségeiben elmarasztaltatni, 1. sz. a. mellékelvén Kádas József ügyvéd eredeti megbízását. 1862. mart. 7. az aradi e. b. kir. váltó t. széknél tartott szóbeli tárgyalás alkalmával felperesek válasza volt: hogy az osztr. váltótörv. 21.cz. az elfogadásra egyebet nem kiván, mint, hogy az a váltóra Írásban történjék, a sajátkezű névaláírás annak érvényére nem szükségeltetik, mert a ki irást nem tud, magát mégis váltójogilag kötelezheti, és még az is, ki maga nem akarja aláírni, azt meghatalmazás utján más által teheti, mint ez jelen esetben történt, midőn alperes testvére Miklóssal közösen birt 5000 hold birtok kezelés lehetősége végett ezt megbízta, hogy felperesekkel 20,000 frt erejéig maga nevében is pénzüzleteket köthessen, és alperes nevét is aláírhassa. A meghatalmazás kibocsátását alperes beismeri, de azt különösen csak egy szeszszállitási üzletre kívánja szoríttatni, mi a meghatalmazás által megezáfoltatik, minthogy az pénzkölcsönzés s bár mi néven nevezendő szállítási szerződésre szólt, bizonyítja ezt a D. a. alperes által egy más ellene lefolyt perben felmutatott nyugta, mely igazolja, mikép 1851. aug. 31. (tehát ugyan az nap a meghatalmazás keltével) felperesek és alperes,meg testvére között különösen egy áruszerződés szeszre nézve köttetett, miből kitűnik, hogy a meghatalmazás, ha annak nem lett volna más hordereje, mint e szeszrei áruszerzés, nem is állíttatott volna ki, hanem alperes egyszerűen ez utóbbi szerződést irta volna alá; miért az ajánlott eskünek az okmány világos tartalma ellenére helye nem lehet. Mind^-uellett, ha a bíróság arra akarná ítéletét fektetni, St. Józr a ház egyik tagja, ki a feníorgott üzletekbe befolyt megkínált esküt elfogadja. Alperesnek a kölcsön s ó különbségéből merített érvei nem határozók, mert pénzkölcsön kötésre lévén László Miklós megbízva, közönyös, ha váljon ezt váltó, kötelezvény mellett, vagy épen bizodalmas személyek 57