Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 4. szám

4 Csőd-jogeset. (Folytatás.) Ezen folyamodásra a győri megyei törvényszék a csődrendttás 27-ik §-a értelmében tárgyalást tűzött ki, mely 1859-ik évi jul. 17 —22-ig s folytatólag jul. 30. s aug. 1 én megtartatván, ezen alkalommal Sáary Károly és neje helyett Terner Gáspár megjelent s következő ellenbeszédet adott: 1. A csődkérők folyamodásuk elején a tárgytól eltértek, s ezért alperesek csak annak kimutatására fognak szorítkozni, hogy a hitelezők követeléseikkel biztosítva vannak. 2. A Huszár Kálmánnali osztályos ügy az V. szerint is csak sommás uton tárgyaltatott, s még befejezve nincs, hanem csak most fog a rendes uton foly tattatni. Ezen kívül 3-ik és 4. sz. szerint már megindított s ezután megindítandó keresetek szerint Huszár Kálmán ellen nevezetes követeséseik vannak. Az 5. 9. alatti folyamodások kimutatják, hogy Huszár Kálmán volt az, ki a sommás osztályos ügy befejezését húzta s halasztotta, mi még inkább a 10—12. sz. alatti végzésekből is kitűnik. Tagadják alperesek, hogy önmagok kérettek fiaik által bírói zárlatot, s állítják, hogy Béla fiukat Huszár Kálmán magához csábítván, azon időben, midőn fiuk Huszár Kálmánnál volt szálláson és tartáson, adatott be a zárlatot kérő folyamodvány. Erre nézve Huszár Kálmánnak főesküt kínálnak s magok arra ajánlkoznak. 3. Tagadják, hogy Gulik Jánost zárgondnokul feltolták volna, sőt a 13. és 14. sz. végzések szerint a törvényszékek a zárgondnok kinevezési jogot magoknak fentartották. Tagadják, hogy a zár ideje alatt uj adósságokat csináltak volna, a mi lehetetlen is, sőt inkább a 15—50 szám alatti nyugták s egyéb iratok szerint 1852. évtől kezdve részint ők, részint a zárgondnok tetemes fizetéseket tettek s a kamatokat lehetőleg folyóvá tették. Az 51. sz. a. végzés ellen a csődnyitást kérők nem folyamodván, a zárgondnok kezelésében megnyugodtak, s ezért a törvényszék is azon 52. sz. a. végzést hozhatta, hogy a zárgondnok saját belátása szerint járjon el. Azt, hogy némely ellenök fellépő hitelezők ellen magokat védelmezték, s felebbezések által az 53 — 55. sz. szerint előnyöket vivtak ki, alpereseknek rosz néven venni nem lehet. A mi birtokokat a zárgondnok elidegenített, az általa kifizetett adósságok arányának megfelel. Egyébiránt a hitelezők unszolták Gulik Jánost, hogy eladásokat tegyen, mire nézve az 56. sz. a. tanuk kihallgatása kéretik, s Dorner Ede és Vörös Imre főesküvel megkináltatnak. A zárgondnok az 57. sz. a hirdetvény s a felperesiXVIII. és XIX. számok szerint az eladásokat rendes kihirdetés sőt birói közbenjárás mellett teljesítette, — eljárására nézve a törvényszéktől utasítást is nyert 58. sz. szerint, a csődöt kérők pedig mind ezt hallgatag jóváhagyván, s az 59. sz. szerint az árverésre meg nem jelenvén, most az eladások miatt nem panaszkodhatnak. Gulik Jánosnak 1853/4. évi számadásait a 60. szám szerint alperesek csak 1856. octóber havában kapták meg megvizsgálás végett, s a vizsgálat eredménye az lett, hogy Gulik János maga jelentette be 6116 frt hiányát. Gulik János elleni követelésüket alperesek a Gulik elleni csődben 62. szerint bejelentették, s a felszámitásban a 63. szerint épen felperesek által lettek hátráltatva, s az utolsó számadások még most sincsenek rendbe hozva. Gulik János a 64. sz. alattiban 1 maga panaszkodik alpereseknek számadásvizsgálatabeli szigorúsága felett. Mindezekből világos, hogy a csődöt kérőknek azon állítása, hogy alperesek Gulik Jánossal egyetértettek, rágalom. A perhuzásban is a 65 — 67. szériát a csődnyitást kérők tudnak remekelni. 4. Felperesek tudják, hogy alperesek eddig minden jogérvényes követelést kielégítettek, mit a 68. sz. alatti elismerés is igazol. Az 1852-ik évben csődöt kérő Krausz követelése ki van elégítve, Huszár Kálmán ellen pedig alperesnek van a 2—4. szerint tetemes követelése, s igy az 1852 ki állapot javultnak tekintendő. A Huszár Kálmánnali osztályos ügy sincs befejezve, hanem most rendes uton folytattatik, s igy mint 1852-ben, ugy most sincs ok a csődnyitásra. 5. A VI. alatti telekkönyvi kivonat nem bizonyítja, hogy a 380. szám alatti különben is csekély 6 holdnyi birtok el lenne adva. A XXXIII. sz. a. birtokkiszámitásra megjegyeztetik, hogy az Ilosvayféle 24 hold 188. • öl a Domokos birtokban foglaltatik s a Domokos illetőség a levonandók levonásával csak 355 hold 623. • ölet tesz ki, mely ha kiváltatnék, alperesek a 70. sz. alatti ítélet szerint 17,000 frt zálogsomma s 7000 frt javítási sommának jönnének birtokába. Balogh és Szalacsy nem 410 h. 81Ö • ölre, hanem a 69. sz. alatti végzés nyomán csak 22,898 frt 10 kr. végrehajtási tőkére tarthatnak igényt. Egyébirnnt a per befejeztéig a vagyon ugy veendő fel, mint jelenleg áll. 6. A XVII. sz. a. felszámítás valótlan s nem értelmezett adatokat foglal magában. Huszár Kálmán kezességi levele 71. sz. a. mellékeltetik s ebből kitűnik, hogy Huszár Kálmán az adósságok fizetését magára vállalván, az előbbi egyenes adósoknak kötelezettsége a p. t. k. 1345. és 1377. §§. szerint megszűnt s jelenleg nem ők, hanem Huszár Kálmán a tulajdonképeni adós. 7. A hitelezők biztosítva vannak az által, hogy Sáary Károlynak bőnyi 1602. h. 267. ölet tevő birtokára, mely a 72. szerint bíróilag 269,631 pftra becsültett, betáblázva vannak, s hogy a 73. szerint bekeblezés Huszár Kálmán kezesnek bőnyi 978 h. 489 • öl (az épületeken kivül 118,440 pfrtot érő) birtokára a bejegy ezve van, s igy a hibásan 143,065 frt 13% krra számított tartozás csak a bőnyi határban 400,000 pftnál többet érő ingatlanok által biztosítva van. 8. Alperesek cselekvő állapota következő: a) Sáary Károly bőnyi ingatlan birtoka 1602 h. 267 • öl a birói becsű szerint 269,631 ft 6 kr. A Domonkosféle 444 h. 37 • öl birtokból a Domonkos Lőrincz és Ilosvay Dániel utáni %4 részt mint a 74. sz. szerint a Sáary házaspár illetőt, ugy 17,000 It zálogsommát, s a 7000 ftnyi terheket levonva, ezen birtok becsára 27,096 ft. 43 kr. A Balogh Kálmán és Szalacsy Józsefnek megítélt zálogösszeg . . 22,898 ft. 19 kr. Ezek levonása után tehát a Sáaryféle bŐDyi birtok kitesz .... 219,636 ft. 23 kr. b) Sáary Károlynak a 75. sz. szerinti nyuli szőllője a szentbékáli szőllővel s Huszár Kálmánnak 76. szerinti nyuli szőllőjével együtt megér legalább \ . . . 5,000 ft. — kr. c) Sáary Károlynőnek hangácsi 120 holdnyi birtoka a 77. szerint . . 27,310 ft. 39 kr.