Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 56. szám

Post kedd 18(>2. július 22, 56, szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Közlemény bajáról. — Rögtonibirskodási eset. — Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. Baja június 25. 1862. A pesti kereskedelmi testületnek országbíró 0 excjához az osztrák váltó eljárás visszahelyezése, és a honi váltó eljárásunk mellőzése végett benyújtott kérvényét méltó megütközéssel vettük, nem várváD el egy magyar testülettől, hogyjelen körülmények közt anyagi érdekeiért, a törvény alkotás és változtatás alkotmányos, október után egyedül törvényszerű módját mellőzve, a patentalis korszakba önkényt kivánkozék vissza, sőt azt sürgesse is. Midőn e felett méltó sajnálatunkat fejezzük ki, mélyen érezzük szükségét annak, hogy a hatályban lévő törvénye ink szigora egész mérvben alkalmaztassék, a naponta előforduló, s honi hitelünk nem csekély rovására szolgáló számos bukások meggátlása és a jó lelkű hitelezők kielégithetése érdekében. E végből nem oszthatom a „Jövő" levelezőjének azon nézetét, mintha a váltó eljárási szigor csupán az uzsorásak érdekében alkalmaztatnék, miután egyes hitelezők részérőli visszaélések, az eíjárásbán szH~ gort igénylő honi hitel rovására nem szolgálhatnak. A közhitel és vagyon biztonság megkívánja, hogy a fenálló törvényes rendszabályok oly mérvben alkalmaztassanak, hogy azok egy részről a törvénykezésünkben ismeretlen személyi végrehajtást pótolják, más részről szigoruknak rettegése miatt a hamis bukásoknak gátot vessenek, — miután a személyi fogság hiányát ismervén, a.provincialis kereskedők felhasználhatni vélik jelen időszakot hitelezőik kijátszására, midőn Pest- és Bécsben többezerekre menő hitelt nyitván, a lejárat előtt hon nőjeik, rokonaik és jó barátaik által magok ellen végrehajtást intéztetnek, és az érvényben fen tartott ipartörvény szerint, könnyű szerrel — kereskedésüket más névre Íratván, összes vagyonuk bántatlan élvezetében maradnak anélkül, hogy csődöt mondva magokat a csődeljárás szigorának tennék ki, vagy, hogy a bekövetkezhető személyi fogságtól rettegnének. Hason esetek nem ritkák, azok naponta ugy szólván minden községben többes számban fordulnak elő. A Festés bécsi nagykereskedő házak vesztesége e vidéken már is: mérhetlen. E feletti méltó elkeseredettségükben átkozzák honi törvényes eljárásunkat, és tesznek oly téves lépéseket, melyek alkotmányunkkal ellentétesek. Ezek meggátlására alkalmasnak vélem, hogy a nagy méltóságú m. kir. Curia, melynek osztályát a váltó feltörvényszék is képezi, előforduló panasz esetében akkint intézkednék, azt elvileg is megalapítva,miszerint az illető bukott ellen — ki összes vagyonában magát exequaltatván, vagyon hiány miatt csődöt nem kér — de ki ellen, a hitelezők is látván a vagyon hiányt az amúgy is érzékeny veszteség mellett több költség megkimélése végett csődöt nem kérnek — az 1840. 22. t. cz. 124. és következő, és az 1844. 7-ik t. cz. 5. §§. teljes szigorral alkalmaztassanak, utasítván az illető tiszti ügyészt a fenyítő eljárás megindítására. — Ezzel anélkül, hogy a n. m. k. Curia a törvényhozás jogába vágna, a megrendített hitel visszaállitásához sokat járulna. Minden megyében előforduló néhány bűnvádi elitélések, bizton hiszem, szép sikert eredményeznének. Visszaélésekre szolgáltat alkalmat az 1840. 11. t. cz. is, mely szerint az adósok még váltóhitelezőik a kézbesítés miatt késedelmes váltó eljárást viszik, czimboráiknak szóbeli bíróság alá kötelezett kötelezvényeket állítván ki a gyorsabb eljárású szóbeli per utján a jó lelkű hitelezőket kijátszák, — de e bajon csak alkotmányszerű törvény hozás segíthet, a miért naponta imádkozunk. Nyers Lajos. Rögtön bíráskodási eset. Pest Pilis Sóit e. megye részéről sz. kir. Pest városában f. hó 17. a rögtön bíróság össze ült másod alispán Szeles Mihály elnöklete alatt, törvényesszokásaink értelmében négy táblabiróból, tiszti ügyész, s jegyzőből a törvényes bizonyság megjelentével. A rögtönbiróság elébe az elhírhedt Dönti féle rabló bandának egyik még életben lévő majd legfiatalabb, de szinte tevékeny, s már is kitűnt tagja ifj. Bogár Imre állíttatott. Törvénykezési rendszerünk ésgyakorlatunk hibás, sőt káros magyarázata folytán természetesen a nyilvánosság kizártával, törvényeinkben ismeretlen és sehol nem páran csol t titkosság mellett. — ifj. Bogár I. mint érintők a Dönti rabló csapat tagja volt, s e banda főnöke Dönti Horvát Péter, ki bűntetteiért már régebben 6 évi súlyos börtönre ítéltetvén, midőn azt egy év előtt a váczi fegyenczházban kitöltötte, és szabadságát visszanyerte, azt ujoiag előbbi veszélyes pályája folytatására fordította, szöveskezvén azonnal többekkel, kik közt mint állandó társai Bartucz Mihály, Baski máskép Takács György s a három Bogár t. i. Bogár Jakab, ifj. Bogár Imre és apjok id. Bogár Imre tűntek s ismertettek leginkább. Közülök jelenben már csak Bogár Jakab, Miska és Imre, él, ki a r.biróság elébe került. Dönti e czi in bórákkal aDuna- Tisza köszti azon térre ment barangolni, mely szétszórt számos tanyáival, zsivány szellemű csárdáival, messzebelátható pusztáival, állatként felnőni engedett, minden társalmi istáp nélkül hagyott vadéletű pásztoraival, bojtárjaival oly sok tápanyagot s alkalmat nyújt a szegény legényi kalandos életnek, s nevelt fel már száz és száz zsiványt s rablót, a gyökeres kiirtás vagy javítás, átalakítás minden sikere jóformán kísérlete nélkül is. Döntiék s köztük Bogáré k Pest, Csongrád, Csanád megyéket járták, majd rabolva, majd szegénylegényként requirálva a bu gatzi, kerek- s ágosegyházi, pótharaszti, félegyházi stb. pusztákon, de a Tiszán tudomásként át nem hatolván. A mult év deczember havában a baiai vásárkor elkövetett 56