Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 54. szám

228 ellenesen hozott Ítéletről a felek nem törvény által rendelt módon t. i. annak kézbesítése által értesíttettek, hanem az Ítélet meghozatván, és az napon a feleknek kihirdettetvén, reá következő napon rögtön végre is hajtatott, ugy hogy ezen rögtönzött eljárás által nem lévén engedve annyi idő alperesnek, hogy ő az ítélet hozása és annak kihirdeté­sére alig két napra történt megidézését és el marasztaltatá­sát, az itelet végrehajtása előtt előjáró hatóságának be­jelenthetie volna; — ellenben pedig tekintetbe kelletik venni, miként az 1861-ik évben bekövetkezett válságos idő, s átalakulási korszakban a törvénykezés rendes folya­ma sok tekintetben megszakadt, hogy a volt cs. törvszék, mely mint fólebbviteli törvszék a semmiségi bíróságot gyakorolta, ugyanazon évi april utolján feloszlott, s ennek feloszlatásával csak hosszabb idő után alakult a megyei törvszék. A cs. kir. pénzügyi ügyészség által semmiíégt panaszában emelt egyéb az ítélet hiányossága, alaptalan­sága, álindokok, s a tény valóságával ellenkező állításokra vonatkozó sérelmek, minthogy azok az ügy érdemébe vágnak, az ideigl. törv. szab. 109. §-a szerint bírálás alá nem vétettek. A fentebbiek szerint kétségtelen, hogy az eljáró bíróság a jelen perben nem csak illetéktelenül járt el, hanem a cs. kir. posta kincstárnak meg nem idézése és ki nem hallgatása nélkül hozott itélet által, lényeges for­masértést követett el, azért a cs- kir. pénzügyi ügyészség, mint a cs. kir. posta kincstárnak képviselője által emelt semmiségi panasznak az ideigl. törv. szab. 104. §. 1. és 4-ik pontja szerint helyt adni és az eljáró bíróságnak minden eljárását az ideigl. törv. szab. 106. §-a szerint semmisnek nyilvánítani és ennek következtében valamint az 1861. 17-én 79. sz. a. hozott ítéletet, ugyannak követ­kező napra történt végrehajtását is megsemmisíteni, a fel­pereseknek átadott kérdéses földekuek végrehajtás utjáni visszafoglaltatását s ezeknek haszonvételébe a posta kincs­tár képviselőjének bevezetését elrendelni kellett, sat. A t. kir. Tábla (1. e. lapok 42-ik számát) mint­hogy a semmiségi panaszt a perben nem állt pénzügyész­ség adta be, s a tszék ez alapon bocsátkozott az ügy fel­vizsgálatába, a törvényszék másodbirósági Ítéletét meg­semmisítette. Kúriai ítéletek. Rlagánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 586. A Szabadalmazott osztrák nemzeti banknak — báró Négyesi Szepessy Anna elleni végrehajtási ügyében végeztetett: A kérdéses végzésnek bár különösen is meg­rendelt személyes átadása helyett, — ajtóra szege­208 általi kézbesítése, mint a személyes átadást, — ha az nem eszközölhető, — pótoló törvényszabta kézbesítési mód, melyre nézve felfolyamodó annak törvénytelenül követelt véghez vitelét még nem is részletezte, sőt, hogy ez törvényszerűleg történt, azon körülményből : miszerint a felfolyamodás kellő időben beadathatott, okszerúleg következik, semmiség okául nem szolgálhatván; a mi a kérdéses végzés panaszlott végrehajthatósága ellen inté­zett okokat illeti; miután a foglalási árverés elrendelése végett beadott kérvényhez A. a. csatolt, s még 1858-ik évi mart. 8-án közhitelesitéssel ellátva kibocsájtott adós­levél valódisága kétségbe sem vonható, sőtt felfolyamodó annak vitatásával, mintha az abban foglalt kötelezettsé­gek, a visszaállított magyar törvények szerint érvény te leneknek lennének tekintendők, azt, hogy magát csak­ugyan akként kötelezte, mint azon kérvényben feladva, s az erre keletkezett végzésben megállapítva lett, maga is beismerte, és igy, ha jelen, — még a magyar törvények visszaállítását megelőző korszak alatt létre jött, követke­zőleg az akkori törvények szerint megbírálandó jogügy­letre, a magyar törvények lennének is alkalmazandók, ezen törvényekben, jelesen Mátyás Vl-ik végzeménye 17-ik czikkébe hasonlóul elfogadott, és nyilván kimondott azon jogelvhez képest, hogy mindenki felett a szerint mondan­dó törvény, — mint magát kötelezte, jelen esetben kivált, hol egy szababalmazott hitelintézetnek legfelsőbb jóváha­gyást nyert, s ilyenképen 1856. évben kihirdetett, — fel­folyamodó által pedig szerződési törvényekül elfogadott alapszabályaiban, az illető kötelezetteknek minden lehető jogsérelme megóvásáról kellőleg gondoskodva van, fel­folyamodó előző idézésére, és elmarasztalására szükség nem lehetett, hanem felfolyamodó állítólagos sérelmét, ha azt bizonyítani tudja, ezen alapszabályok 38-ik szakaszá­ban kijelelt uton és módon, még a már elrendelt foglalási árverés beállítására is kiterjedhetőleg orvosolhatná, mi­után továbbá felfolyamodó azon ellenvetése, mintha a végrehajtás eszközlésének az 1792 ik 17. törv. czikkelybe megszabott utja, mely az 1840. évi XV. törvény czikkely bevezetésében, —a váltótörvény behozatalával kapcsolat­ban, a külföldi váltótörvényszékek irányában lett meg­szüntetve, más törvényszékek irányában is meglenne szün­tetve, következőleg a kérdéses végrehajtásnak, ázott meg­szabott utoni eszközlése hibásan történt volna, az ennek kimutatásául áltáljában felhívott ideig, szabályokban, hol a váltótörvényszékek más törvényszékekkel azonosítva nin­csenek, sőt valamint egyiknek, ugy másiknak előbbi ille­tőségi köre meghagyatott, igazolását épen nem találná; mindezeknél fogva, felfolyamodó alaptalan semmisitési kérelmével elutasittatik, s a felterjesztett végrehajtási ira­tok, további törvényszerű eljárás végett, illetőségükhöz leküldetnek. (1862. jun. 27. 2008. P. sz. a Előadó : Nye­viczkey József itélőmester.) 587.1fj. Bekő Albertnek özv. Komis Gábornú mibtvég­rehajtató és Keresnessy Zsuzsanna Nagy Józsefné, mint végrehajtást szenvedő elleni igény és árverést felfüggesz­tési ügyében végeztetett: Az A. a. zálogolási jegyzőkönyv szerint ifjabb Bekő Albert valamennyi lefoglalt ingókra terjesztvén ki a B. a. szerződéssel elegendően támogatott igényét, ennélfogva az eljáró bíróság 1861-ik évi febr. 17-én 634. sz. a. kelt végzésének az árverés felfüggeszté­sét tárgyazó része az abban kijelölt ingókon felül a többi lefoglalt ingóságokra is kiterjesztetvén, az ugyanazon évi febr. 16-án 544 sz. a. elrendelt árverés a bejelentett igény megbirálásáig beállittatik, ekképa fel folyamodott részben az eljáró bíróságnak végzése megváltoztatván, egyebek­ben pedig érintetlenül hagyatván, az iratok további tör­vényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldet­nek. (1862. jun. 25-én 2432P.sz. a. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb.) 588.KondorIstvánés társainak Kondor József elleni örö­kösödési osztályos perében Ítéltetett: Künn Imre 1-ső sz. a. vallomása szerint néhai Kondor József hagyatéka a volt földes uraság által előleges becslés után az illető örökö­sök között felosztatván, s azt, hogy alperes a kereseti te­lekbe az uradalom által gazdaként lőn behelyezve, a 2 sz. a. jegyzőkönyvben panaszlók egyike Kondor István önmaga is beismervén, ezen beismerés pedig alperes hosz­szu évek során át gyakorlott békés birtoklata s a részéről teljesített teherviselés által is gyámolittatván, az eljáró

Next

/
Thumbnails
Contents