Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 54. szám
228 ellenesen hozott Ítéletről a felek nem törvény által rendelt módon t. i. annak kézbesítése által értesíttettek, hanem az Ítélet meghozatván, és az napon a feleknek kihirdettetvén, reá következő napon rögtön végre is hajtatott, ugy hogy ezen rögtönzött eljárás által nem lévén engedve annyi idő alperesnek, hogy ő az ítélet hozása és annak kihirdetésére alig két napra történt megidézését és el marasztaltatását, az itelet végrehajtása előtt előjáró hatóságának bejelenthetie volna; — ellenben pedig tekintetbe kelletik venni, miként az 1861-ik évben bekövetkezett válságos idő, s átalakulási korszakban a törvénykezés rendes folyama sok tekintetben megszakadt, hogy a volt cs. törvszék, mely mint fólebbviteli törvszék a semmiségi bíróságot gyakorolta, ugyanazon évi april utolján feloszlott, s ennek feloszlatásával csak hosszabb idő után alakult a megyei törvszék. A cs. kir. pénzügyi ügyészség által semmiíégt panaszában emelt egyéb az ítélet hiányossága, alaptalansága, álindokok, s a tény valóságával ellenkező állításokra vonatkozó sérelmek, minthogy azok az ügy érdemébe vágnak, az ideigl. törv. szab. 109. §-a szerint bírálás alá nem vétettek. A fentebbiek szerint kétségtelen, hogy az eljáró bíróság a jelen perben nem csak illetéktelenül járt el, hanem a cs. kir. posta kincstárnak meg nem idézése és ki nem hallgatása nélkül hozott itélet által, lényeges formasértést követett el, azért a cs- kir. pénzügyi ügyészség, mint a cs. kir. posta kincstárnak képviselője által emelt semmiségi panasznak az ideigl. törv. szab. 104. §. 1. és 4-ik pontja szerint helyt adni és az eljáró bíróságnak minden eljárását az ideigl. törv. szab. 106. §-a szerint semmisnek nyilvánítani és ennek következtében valamint az 1861. 17-én 79. sz. a. hozott ítéletet, ugyannak következő napra történt végrehajtását is megsemmisíteni, a felpereseknek átadott kérdéses földekuek végrehajtás utjáni visszafoglaltatását s ezeknek haszonvételébe a posta kincstár képviselőjének bevezetését elrendelni kellett, sat. A t. kir. Tábla (1. e. lapok 42-ik számát) minthogy a semmiségi panaszt a perben nem állt pénzügyészség adta be, s a tszék ez alapon bocsátkozott az ügy felvizsgálatába, a törvényszék másodbirósági Ítéletét megsemmisítette. Kúriai ítéletek. Rlagánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 586. A Szabadalmazott osztrák nemzeti banknak — báró Négyesi Szepessy Anna elleni végrehajtási ügyében végeztetett: A kérdéses végzésnek bár különösen is megrendelt személyes átadása helyett, — ajtóra szege208 általi kézbesítése, mint a személyes átadást, — ha az nem eszközölhető, — pótoló törvényszabta kézbesítési mód, melyre nézve felfolyamodó annak törvénytelenül követelt véghez vitelét még nem is részletezte, sőt, hogy ez törvényszerűleg történt, azon körülményből : miszerint a felfolyamodás kellő időben beadathatott, okszerúleg következik, semmiség okául nem szolgálhatván; a mi a kérdéses végzés panaszlott végrehajthatósága ellen intézett okokat illeti; miután a foglalási árverés elrendelése végett beadott kérvényhez A. a. csatolt, s még 1858-ik évi mart. 8-án közhitelesitéssel ellátva kibocsájtott adóslevél valódisága kétségbe sem vonható, sőtt felfolyamodó annak vitatásával, mintha az abban foglalt kötelezettségek, a visszaállított magyar törvények szerint érvény te leneknek lennének tekintendők, azt, hogy magát csakugyan akként kötelezte, mint azon kérvényben feladva, s az erre keletkezett végzésben megállapítva lett, maga is beismerte, és igy, ha jelen, — még a magyar törvények visszaállítását megelőző korszak alatt létre jött, következőleg az akkori törvények szerint megbírálandó jogügyletre, a magyar törvények lennének is alkalmazandók, ezen törvényekben, jelesen Mátyás Vl-ik végzeménye 17-ik czikkébe hasonlóul elfogadott, és nyilván kimondott azon jogelvhez képest, hogy mindenki felett a szerint mondandó törvény, — mint magát kötelezte, jelen esetben kivált, hol egy szababalmazott hitelintézetnek legfelsőbb jóváhagyást nyert, s ilyenképen 1856. évben kihirdetett, — felfolyamodó által pedig szerződési törvényekül elfogadott alapszabályaiban, az illető kötelezetteknek minden lehető jogsérelme megóvásáról kellőleg gondoskodva van, felfolyamodó előző idézésére, és elmarasztalására szükség nem lehetett, hanem felfolyamodó állítólagos sérelmét, ha azt bizonyítani tudja, ezen alapszabályok 38-ik szakaszában kijelelt uton és módon, még a már elrendelt foglalási árverés beállítására is kiterjedhetőleg orvosolhatná, miután továbbá felfolyamodó azon ellenvetése, mintha a végrehajtás eszközlésének az 1792 ik 17. törv. czikkelybe megszabott utja, mely az 1840. évi XV. törvény czikkely bevezetésében, —a váltótörvény behozatalával kapcsolatban, a külföldi váltótörvényszékek irányában lett megszüntetve, más törvényszékek irányában is meglenne szüntetve, következőleg a kérdéses végrehajtásnak, ázott megszabott utoni eszközlése hibásan történt volna, az ennek kimutatásául áltáljában felhívott ideig, szabályokban, hol a váltótörvényszékek más törvényszékekkel azonosítva nincsenek, sőt valamint egyiknek, ugy másiknak előbbi illetőségi köre meghagyatott, igazolását épen nem találná; mindezeknél fogva, felfolyamodó alaptalan semmisitési kérelmével elutasittatik, s a felterjesztett végrehajtási iratok, további törvényszerű eljárás végett, illetőségükhöz leküldetnek. (1862. jun. 27. 2008. P. sz. a Előadó : Nyeviczkey József itélőmester.) 587.1fj. Bekő Albertnek özv. Komis Gábornú mibtvégrehajtató és Keresnessy Zsuzsanna Nagy Józsefné, mint végrehajtást szenvedő elleni igény és árverést felfüggesztési ügyében végeztetett: Az A. a. zálogolási jegyzőkönyv szerint ifjabb Bekő Albert valamennyi lefoglalt ingókra terjesztvén ki a B. a. szerződéssel elegendően támogatott igényét, ennélfogva az eljáró bíróság 1861-ik évi febr. 17-én 634. sz. a. kelt végzésének az árverés felfüggesztését tárgyazó része az abban kijelölt ingókon felül a többi lefoglalt ingóságokra is kiterjesztetvén, az ugyanazon évi febr. 16-án 544 sz. a. elrendelt árverés a bejelentett igény megbirálásáig beállittatik, ekképa fel folyamodott részben az eljáró bíróságnak végzése megváltoztatván, egyebekben pedig érintetlenül hagyatván, az iratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jun. 25-én 2432P.sz. a. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb.) 588.KondorIstvánés társainak Kondor József elleni örökösödési osztályos perében Ítéltetett: Künn Imre 1-ső sz. a. vallomása szerint néhai Kondor József hagyatéka a volt földes uraság által előleges becslés után az illető örökösök között felosztatván, s azt, hogy alperes a kereseti telekbe az uradalom által gazdaként lőn behelyezve, a 2 sz. a. jegyzőkönyvben panaszlók egyike Kondor István önmaga is beismervén, ezen beismerés pedig alperes hoszszu évek során át gyakorlott békés birtoklata s a részéről teljesített teherviselés által is gyámolittatván, az eljáró