Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 53. szám

225 ez ügyben érdemleges Ítélet hozattathatnék, az első bírósági ítélet feloldása mellett az illető telekjegyzőkönyvi kivonatok nélkül különben is hiányosan felterjesztett iratok a fent kijelölt ügydöntő körülmények kellő felvilágosításául ujabb tárgyalás és ennek nyomán ujabb Ítélet hozatala végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. juu. 17. 2207. P. sz. a. Előadó: Matulay Frigyes ktb.) 584. Háger Mihálynak Mares Mór ellen 1248 frt 40 kr. iránt lefolyt perében Ítéltetett: Felneres Pest városától az első bírósághoz áttett és a periratok közt látható eredetiépitési tervhez mellékelt, az 1857. évi oct. 7-ről kelt építkezési bizottmány jegyzökönyvében kitett feltételek szerint a kérdéses ház építését a nélkül, hogy alperessel e miatt külön alkura lépett volna, tettleg eszközölvén, a többi, a B. a. számlának 2-ik tételétől a 38-ig foglalt különbféle művek pedig részint olyanok lévén, melyeknek elkészitése már az A. a költségvetésben benfoglaltatik, vagy abból önkényt következik, részint pedig olyanok, melyekre nézve felperes alperes tagadása ellenében azt, hogy ez őtet a kérdéses műnek készítésére megbízta, vagy erre nézve házmesterét meghatalmazta volna, nem igazolta, s igy külön megtérítési kötelességnek esete itt sem az első, sem az utóbbi tételekre nézve fenn nem forogván, mindezeknél fogva alperes a felperesi, kellőleg nem bizonyított követelése alól az eljáró bíróság (alperest a kereseti összeg és járulékainak megfizetésében marasztaló) Ítéletének megváltoztatásával egyszerűen fölmentetik. A perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetvén, az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. június 18-án 1763. P. sz. a. Előadó : Gedeon Gábor ktb.) Úrbéri ügyekben. A kir itélő táblán. 118. Gajár Posony megyebeli mezóvárosnak birtokrendezési perében Ítéltetett: Az alperes község által közbetett alaptalan semmiségi panasznak hely nem adatván, az úrbéri legelő illetmény az eddigi használatnak inkább megfelelöleg, telkenkint 12 holdbao állapittatik meg. Az 1853. mart. 2-án kelt földtehermentesitési szabályok 14. §-a tartalmánál fogva a fölösleg földekért megalapított tőke kamatjainak mily módon leendő fizetése iránt a volt földes uraságok egy külön utólagos rendeletre utasíttatván, azon időpont, melytől az első bírósági Ítéletnek 8-ik pontjában megítélt maradék földekérti kártalanítási összegtói a kamatok kiszabandók lesznek, az e tekintetben keletkezendő további törvényes rendelkezésig nyitva tartatik. — Különben az irtásokra nézve az, hogy a gajári telekkönyvileg bejegyzett irtványok az Ítélet 3-ik pontjában felhívott, és az alperes által elfogadott felperesi nyilatkozat szerint, az eddigi egyes birtokosok örök tulajdonába átmennek, magától értetődvén — a fennt előadott változás illetőleg módosítás és értelmezés mellett, az első biróság Ítéletének többi részei helyben, a nem föllebbezett részek pedig érintetlenül hagyatnak, s a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. jun. 23. 229. urb. sz. a. Előadó: Bartakovics Flóris ktb.) 119. Özvegy LampertPálné és Lampert István mint felpereseknek gróf Eszterházy család, mind a gyimóti volt jobbágyság földes ura, nem különben nemes Lampert család mint gyimóti birtokosok,ésNagy-Gyimóth községe mint alperesek ellen úrbéri birtokrendezés, legelő elküJönözés, birtoktagositás és erdei haszonvételek szabályozása végetti perében végeztetelt: A peres felek között létre jött; s az alsó bíróságok által észrevétel nélkül fölterjesztett, minden kérdéseket véglegesen szabályozó barátságos egyesség ellen e helyütt észrevétel ugyan nem fordul elő, amennyiben mindazonáltal azaz úrbéres községlakossainak túlnyomó száma által nem Íratott alá, az iratok vonatkozólag az alperes községnek itten benyújtott, s a közbejött peres iratokhoz fektetett két rendbeli folyamodványaira és a pótlandók pótlása végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jun. 24-én 92. urb. sz. a. Előadó : Moys Antal ktb.) 120. Kölese község volt úrbéres lakossainak mint felpereseknek volt földes uraik mint alperesek ellen erdei illetőség kiszakitásának eszközlése iránti perében végeztetett: Az ideigl. törv. szab. 1. szakasz II. Fejezetnek 40. §. és a VI. szakasz 2-ik §-a mindennemű a volt földes urak és volt jobbágyaik közt fenforgó, az úrbéri kapcsolatokból eredő viszonyoknak szabályozására és elintézésére nézve az ezentúl is hatályban létező hazai törvények alapján első folyamodásu bíróságul az alispányi illetőleg alkapitányi hivatalt jelölvén ki, felperesek fel folyamodásainak elvetése mellett, az eljáró megye törvényszékének a birói illetőség érdemében hozott végzése helybenhagyatik, s a periratok további szabályszerű eljárás végett a maga illetőségéhez azzal küldetnek vissza, miszerint felperesi ügyvéd a bíróságot sértő illedelmetlen kifejezései végett komolyan megrovandó. (1862. jun. 23. 137. urb. sz. a. Előadó: Gellén József ktb.) 121. Gróf Bánfy Miklós és részesseinek felperessége alatt Nagyfalu község többi kisebb birtokossai és a volt úrbéresek elleni határtagositási perében végeztetett: Az ideig. törv. szab. 1. szakasz II. Fejezetének 40-ik §-a és a VI. szakasz 2-ik §., az úrbéri tagositási és arányositási pei rekbeni első folyamodásu bíróságul az 1848. évi X. törv. cz. értelmében az alispányi hivatalt jelölvén ki, alperes felfolyamodásának és semmiségi panaszának hely adatik, s a megye törvszékének mint jelen perben illetéktelen bíróságnak f. 1862 ik évi mart. 20. 38. sz. a. végzésének s azon alapuló eljárásának megsemmititése mellett a periratok szabályszerű eljárás végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1862. jun- 23. 100 urb. sz. a. Előadó: Gellén József ktb.) 122. Gróf Eszterházy család mint felperesnek Nyögér községe mint alperes ellen, úrbéri rendbeszedés, közös legelő elkülönítés és erdei szabályozás végetti perében Ítéltetett: A megye alispánjának bírósága előtt a peres felek között létre jött, s valamint a felperes uradalom ugy az alperes község lakosai nagyobb száma által is aláirt, minden kérdéseket véglegesen szabályozó, s az alsó bíróságok által észrevétel nélkül felterjesztett barátságos egyesség ellen e helyütt észvevétel nem fordulván elő, — ugyan ez helyben hagyatik, s a periratok további szabályszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jun. 24. 93. urb. sz. a. Előadó: Moys Antal ktb.) 123. Veresmarth Zabolchmegyebeli községnek birtokrendezési ügyében ítéltetett: A biróság közbenjöttével a peres felek között létre jött és minden peres kérdéseket véglegesen szabályozó, azonban a fennállott úrbéri másod bírósághoz jóváhagyás végett annak idejében felküldetni elmulasztott, jelenleg azonban e czélbói Zabolcs megye alispánja által három példányban fölterjesztett egyesség jóváhagyását azon körülmény, hogy az egyesség azon bírósági tagok által, kik előtt köttetett,alá nem Íratott,és a szükséges záradékkal el nem láttatott, azon oknál fogva nem akadályozván : mert az 1859- évi decz. 12-én a hitelesítő bizottmány által fölvett jegyzőkönyv, melyben a kérdéses egyesség LL. alá rekesztetett, szabály szerüleg