Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 51. szám

217 elmarasztaltatott — alperes fólebbezése folytán) Ítéltetett : A birói eljárásra nézve egyedül hatályos, s minden ellenkező szokást vagy gyakorlatot kizáró ideigl. törv. szab. 47. §-a szerint sommás szóbeli eljárásnak csak az 183%. 20. és 1840. 11. t. cz. esetében lehetvén helye; miután alperes világos kötelezettsége hiányában a kereseti 200 pfrtot haladó követelés az idézett törvények értelmében son más szóbeli perutra nem tartozik, s alperes az ellen a tárgyalás alkalmával kifogást tett; mintán továbbá az 1840. XV. t. cz. II. R. 148. § a szerint biztosítási végrehajtást csak az illető törvszék rendelhet el; következőleg Lombay Imre városi tanácsnoknak e végből csupán elnöki rövid uton történt kiküldetése valamint az egész, alperes jogszerű idéztetése s kihallgatása nélkül követett eljárás a fennálló törvények szabványaival merőben ellenkeznék; mindezeknél fogva Pest város főbirájának f. évi oct. 23-án 596. sz. a. kelt végzése az arra fektetett egész eljárással s a városi törvszék azon évi oct. 25-én 18114. sz. Ítéletével együtt megsemmisíttetvén, alperestől lefoglalt állam kötvények kiadatása elrendeltetik, s az eljáró bíróság oda utasittatik, miszerint Mandl Mária elnökileg elintézett kérvénye felett a törvényes szabályok szembentartásamellettujolag határozzon. Egyébiránt mindkét folyamodásu perköltség viszonosan megszüntetvén, az iratok további intézkedés végett illetősógükköz visszaküldetnek. (1862. decz 14. 5134.P. sz.a. Előadó : Barthos János ktb.) 572. Vattay Jánosnak Bukovszky András ellen 59 frt46 kr.irántinditott kártalanítási perében (melyben Torna megye tórvszéke mint e. b. által alperes a kereseti összeg és járulékaiban elmarasztaltatott, felperes ellenben 27/16 rész gabona és 8 font só természetbeni kiadásában alperes részére köteleztetett; mert panaszlott a felperesi keresetlevélben felhozott körülményekre és bizonyítékra a pprtás 12. §-a ellenére semmi határozott nyilatkozatot, annál kevésbé ellen bizonyítékot nem adván, ezek szerint felperes keresetét hallgatag beismerte, ezen beismerés alapján a keresetbeli követelést valónak venni, s panaszlottat a kereseti összegben elmarasztalni kellett, ellenben, minthogy felperes a 2yi6 gabona és 8 font sónak általa alperes részére már megtörtént kiszolgáltatását nem igazolta, ezen mennyiségnek természetbeni kiszolgáltatására volt kötelezendő) Ítéltetett: Zsigray János és Dencsik Károly hittel erősített vallomásaik szerint az A. és B. a. összeszámolások alperes jelenlétében teljesittetvén, s ez a hiányzó juhok és bárányok mennyiségét beismervén, de sem azoknak részben felperes gazdatisztje által állítólag történt elajándékozását nem igazolván, sem jelen perben viszonválaszilag érvényesíteni kívánt ellen követeléseit a kérdéses számolás alkalmával elő nem terjesztvén, mindezeknél fogva alperes 54 frt 47 krnyi összegben marasztaltatik, miután azonban a keresetlevél végpontjában követelt vaskaró az A. és B. a. számadás tárgyát nem képezte, s alperes sem a karó letartóztatását, sem o. ért. 5 írttal kitett értékét be nem ismerte, miután továbbá felperes alperes bérét egészen szintén ki nem adta, mindkét folyamodásu perköltség viszonos megszüntetése mellett a kérdéses vaskaró iránti követelésével eíutasittatik. Az eljáró bíróság ítélete tehát e részben megmásittatván, egyebekben pedig jóváhagyatván s alperes alaptalan semmiségi panasza elvettetvén, az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. május 21. 1320. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb ) 583. Desevffy Albert és Klementinának Hándorfer Dániel és Vilma ellen 4864 frt 10 kr. irinti vétel ár felosztási ügyében (melyben az 1-ső bíróság által a folyó kincstári adó s átruházási illeték azon oknál fogva, mert a cs. kir. pénzügyészség részéről daczára annak, hogy a tárgyalási határidőről értesíttetett, senki meg nem jelent — a kielégítési sorrendbe föl nem vehetőnek határoztatott — a pénzügyészség felfolyamodása folytán) végeztetett: Azon körülmény, hogy a kassai cs. kir. pénzügyi ügyészség az árverési feltételek, határidők, s a kielégítési sorrend megalapítása végett kitűzött tárgyalásra me<r nem jelent, az elvileg első tétel alá sorozott kincstári adó számszerinti kitételét, s a sorrend hivatalbóli megállapításánál közbejöhetett hibák kiigazítását az ideig. törv. szab. 137. §-a szerint nem gátolhatván, a 861 — 706 számú kérvényhez csatolt B. a. hivatalos kimutatásában foglalt 259 frt 78 krnyi adó összeg a kielégítési sorrend 1-ső tételébe utólagosan felvétetni határozta tik. Továbbá a cs. kir. kincstár 987 o. ért. frtnyi birtok átruházásából eredett illetéki követelésére vonatkozólag a C. a. telekkönyvi kivonatból kitetszvén, miként nem csupán a kérdéses tőke, de annak 1858. decz. 24-től számított 5% kamata is nyilvánkönyvileg bekebeleztetett, s hasonló illetéki tartozások közadói minőségüknél fogva minden egyéb mágán követelést megelőzvén, a kincstárnak fentérintett 987 frtnyi követelése .1858 évi decz. 24-ről számított 5% kamatával együtt a 2-od tétel alá soroltatni rendeltetik, s az eljáró bíróság fólebbezett végzése ekként megmásittatván, az iratok további intézkedés végett ugyanahhoz visszaküldetnek. (1862. april 4-én 790. P. sz a. Előadó : Barthos János ktb.) VáltófeHszéki Ítéletek. 70. Fuchs sz. Rosenthal Reginának — férje Fuchs Lipót és Kohn Lipót elleni igény perében 2-od r. alperesnek szóval bejelentett fólebbezése folytán végeztetett: Kovács Gábor Pest megye esküdtjének fönnebbi igény perben m. 1861. sept. 15. illetéktelenül hozott ítélete megszüntetik, s Pest megye alispáni hivatala oda utasittatik, hogy jelen igénypert a pesti e. b. kir. váltótörvényszéknek m. 1861. évi június 15-én 20,624. sz. a. kelt hivatalos megkeresése folytán a törvény rendeletéhez képest egyik megyei szolgabíró által intézze el. Mert: A Vtk II. R. 172. §. szerint a megyei szolgabíró által teljesített végrehajtások körül felmerülő igény követelések elintézése, kizárólag a megbízott szolgabíró hatásköréhez tartozván, a mennyiben a felterjesztett végrehajtási esetben felperesnő igényei felett az idézett törvény rendelete ellenére nem szolgabíró, hanem megyei eskütt gyakorlá a birói hatalmat, a törvény tüzetes rendeletétől eltérni semmi esetben sem lehetvén, az illetéktelenül hozott Ítélet megszüntetendő s a megkeresett alispáni hivatal törvényszerű ujabb intézkedés megtételére utasítandó volt. (1862. april. 24. 1099. sz. a.) 71. Frühwirth Sámuelnek mint Rebay Amália csődtömege gondnoknának, Quenczer és fia, 1-ső s Rebay JóJózsef 2-od r. alperesek elleni igény perében 1-ső r. alperesek felebbezése folytán ítéltetett: Quenczer és fia 1-sőr. alperes felebbezésének hely adatván, 1861. nov. 14.34665. sz. a. hozott e. b. ítélet megváltoztatik, s Frühwirth Sámuel mint Rebay Amália csődtömegének gondnoka 1860. február 8-án 5319. sz. a. beadott keresetlevelében tett abbeli kérelmétől, hogy Quenczer és fia 1-ső r. alperes részére A. a. végrehajtási jegyzőkönyv szerint 1859. sept. 2-án — 1-től 42 ig lezálogolt s megbecsült ingóságai