Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 51. szám

214 kifogáshoz hozzáadja még, miszerint az 1836. XX. 10. §. értelmében a bírónak a felvett jegyzőkönyvből kell Ítéletet mondania, — jelen ügyben, hol mindkét fél részéről tanuk, sőtt egyik felperes részéről eskü is ajánltatik, a felvett jegyzőkönyvből, ügyérdemben Ítéletet mondani vagy nem lehet, vagy ha igen, annak a felpereseket kell nem igazolt kérelmüktől elmozdítani. Az ügy érdemében szintén ragaszkodik alperes előbbi perbeszédében elmondottakhoz, megjegyezvén, hogy sokkal kevésbbé képzelhető felperesi azon állítás, mintha bérbeadó s bérlő közt szóbeli s tanuk nélküli szerződés jött volna létre, mint az, hogy alperes jóhiszemben nem vette ki a szerződés másodlatát. A felhívott felperesi tanuzásra végre megjegyzi, hogy h a nyilatkozott is alperes a bérlemény odahagyásáról, — mire különben nem emlékszik, — az onnan származhatott, mert bérbeadó és bérlő egy ízben egyezkedtek azcn kártérítésről, mit a bérbeadó bérlőnek nyújtana, ha a bérlő a bérleményt oda hagyná, de az egyesség, bár attól nem állottak már távol, nem létesülhetett. A tárgyalás april hó 26-kán berekesztetvén, az első bíróság ugyanazon napon ítéletét kihirdette, melyben 1-ső r. felperest perelhetőségétől elmozdította, — mert a polg. törv. könyv 431. §-a szerint tulajdoni jog megszerzésére telekkönyvi beiktatás kívántatik, első r. felperes telekkönyvilég nem lévén tulajdonosnak beiktatva, annak nem tekinthető, s igy fel sem mondhat, továbbá a sommás szóbeli perutat leszállította, — mert a 1832/6 :XX. t. cz. szelleméből kiindulva, sommás szóbeli eljáráshoz csak világos keresetek tartoznak, jelen keresetben pedig a lejárat nem lévén^gazolva, az, világosnak nem tekinthető ; végre az alperesi költségekben, felpereseket, mint vesztes feleket elmarasztalta. Felperesek részéről közbevetett íelebbezés folytán Bihar megye polg. törvszéke, máj. hó 2-káról következő tartalmú Ítéletet hozott: A városi bíróság ítéletének megváltoztatásává! a sommás szóbeli perut megállapíttatik, első r. felperes perelhetőségének kérdése ez úttal nem érintetvén, az I. foly. bíróság oda utasittatik, hogy az ügy érdemében ujabb Ítéletet hozzon. A megítélt alperesi költségek visszaitéltetnek. Indokok: A sommás szóbeli perut megállapítandó volt, mert az orsz. bírói ért. 53. §. határozottan ezt kívánja. Első r. felperes perelhetőségének kérdése az ügyérdeméhez tartozván, az az ügy érdemben hozandó Ítéletre volt feltartandó, s az első bíróságilag megitélt perköltségek alperestől mint vesztes f é 11 ő 1 visszaitélendők voltak. Az ügy jelenleg ezen stádiumon van. Tehát sommás szóbeli perben, közben szóló ítélet, végzésileg elrendelendő tanú hallgatás, s talán épen eskü általi bizonyítás, vagy ha ez nem, akkor a sommás eljárás alkalmazása miatt kellőleg ki nem fejthetett s nem bizonyíthatott ügybeni ítélet az, mit részint már láttunk, részint várnunk lehet. r. Kúriai ítéletek. Magánjog;! ügyekben A kir. ítélő táblán. 556. Musiczky Haninak Stern Ignácz ellen 32 frt. s járulékai iránti perében (melyben Pest város törvényszéke által felperes a kereset levél példányainak vissza- 1 adása mellett odautasittatott, hogy az ideg. törv. szab. 30-ik §-a értelmében keresetével alperes illetékes bíróságához forduljon) végeztetett: Felperes szóbeli állítása szerint a keresetbeli összegnek fizetése helyéül Pest kitűzve levén, az illetéktelenségnek oly esete tehát, melynél fogva a kereset hivatalból visszautasittathatnék, ki nem tünvén, felperes föllebezése, illetőleg semmiségi panasza folytán a városi törvszéknek 11215 sz. a végzése megsemmisíttetik, a felterjesztett iratok egyébiránt további szabályszerű tárgyalás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861 decz. 5. 3732.P.sz. a.Előadó: Malatinszky Ferencz ktb.) 557. Hofhauser Antalnak Flaschner György ellen 140 pfor. iránti perében (melyben Pestváros törvszéke által, miután alperes daczára törvényszerű megidéztetésének sem személyesen meg nem jelent, sem Neumann Miksa meghatalmazottja által nem képviseltette, sem a részére megitélt főesküt le nem tette, az ítélet jogerőre emelkedettnek kimondatott) végeztetett: A f. évi aug. 2kán 6492 sz. a. kelt törvényszéki végzés eskütételre kötelezett Neumann Miksának kézbesítve és ő az itéletileg megszabott eskü letétele végett megidézve nem levén, az eljáró bíróság a fóllebezett végzés megsemmisítése mellett ujabbi eskütételi határnap kitűzésére utasittatik s a periratok e végből illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861 decz. 3-án 4750 P sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 558. Eapos Józsefnek Pekker Ádám, Hoffmann Ferencz és Kovács József ellen előbbi állapotbai visszahelyezési perében (melyben Székesfehérvár város törvszéke mint e. b. által a visszahelyezési kérelemnek azon okból, mert az ellenbeszéd beadására kitűzve volt határidő alperesi ügyvéd Kovács József hanyagsága miatt umlasztatott el, — hely adatott, és alperesnek meghagyatott, hogy ellenbeszédét szept. 4 ig bemutassa — közbetett fölebb folyamodás folytán) végeztetett: Mulasztott záridő miatti előbbi állapotbai visszahelyezést és illetőleg a perújítást megengedő végzések ellen a pptás 320 §-a 1-ső pontja s az ideiglenes törv. szab. 101 §-ában felhívott 1840 évi 15 törv. cz. II. Része. 134 §-a d, pontja szerint fel folyamodványnak helye nem lévén, alperesek az e. b. végzés ellen intézett fel folyamodásukkal hivatalból elutasittatnak. Egyébiránt a fóllebezett végzés kézbesítéséről szóló vét bizonyítványok felterjesztésének mulasztása, s a folyamodásnak felperessel ellenészrevételei beadása végett történt, az ideig, törv. szab. 99 §-ába ütköző közlése nem helyeseltetvén, a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861 nov. 28. 4697 P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 559. Bleier Róbertnek Retter József ellen 57 forint iránti perében (melyben Kőszegváros törvszéke mint e. b. által alperes a kereseti összeg és járulékaiban azon oknál fogva, mert alperes beismerte, miszerint közte és felperes közt két évi lakbért tárgyazó Írásbeli szerződés létezett, beismerte azt is, miszerint a bérlett lakást a bérlemény letelte előtt s szabályszerű felmondás előre bocsátása nélkül odahagyta, ennek alapján miután alperes a felperesi kereset menyisége, illetőleg a kártérítési összeg ellen kifogást nem tett, az általa 1 sz. a. bemutatott per egyességből pedig a haszonbéri szerződés megszűntetése következtethető nem volt, — elmarasztaltatott) Ítéltetett: Alpeperes alaptalan fel folyamodása elvettetvén, a városi törvszék ítélete az abban felhozott indokoknál fogva jóvá hagyatik, s a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. mart. 14. 4843 P. sz. a. ! Előadó: Malatinszky Ferencz ktb.)