Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 51. szám

215 560 Bednarics Endrének, mint kiskorú Bernhard Mór hatóságilag rendelt gyámjának Veisz Zsigmond ellen ruhák s egyébb holmik kiadása iránti perében (melyben Pozsony város törvszéke mint e. b. által alperes a kereseti holmiknak 8 nap alatti kiadásában és 6 forint perköltség megfizésében végrehajtás terhe alatt elmarasztaltatott azon indoknál fogva, mert hazai törvényeink rendelete szerint kiskorúak az ilíelő gyámnokuk hatalma alatt levén, tulajdonuk felett önállólag nem rendelkezhetnek: tehát szerződéseket sem köthetnek) Ítéltetett: Alperes a sommás szóbeli eljárás ellen a tárgyalási jegyzőkönyv szerint kifogást nem tévén, és ezen csak birtokon kivül fölebbezhető ügyben alperes által a megkísértett végrehajtás ellen nyilvánított ellenszegülésnek az 1836 évi 20 ik törv. cz. értelmében helye nem lévén: a neheztelt e. b. Ítélet jóváhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862 máj. 8-án 5007 P. sz. a. Előadó: Malatinszky Ferencz ktb.) 561. Baintner Amáliának Párvy Lajos ellen 73 for. 50 kr. iránti perében (melyben Pozsony város törvszéke által a felperesi kereset hivatalból azért utasittatottvissza, mert alperes rendes lakhelyénél fogva ezen törvszék illetősége alá nem tartozik, és kimutatva sincs, hogy alperes magát ezen törvszék hatósága alá vetette volna) végeztetett: Az ideigl. törv. szab. 176 §-a szerint a fennállott pozsonyi vár. lak. biróság által illetéktelenségi szempontból el nem utasított kereseti ügybenieljárás a városi törvszék köréhez tartozván, — igy a felperes által neheztelt s peren kivül hozott 2074 sz. a. végzés feloldatván, a periratok további törvényszerű ellátás végett illetőségükhoz visszaküldetnek. (1862april 11-kén 6009 P. sz. a. Előadó: Malatinszky Ferencz ktb.) 562. Simon Józsefnek Tóth György és neje Osóri Erzsébeth ellen 81 frt 6 kr. iránti perében (melyben alperesek a kereseti összeg és járulékaiban Székesfehérvár város törvszéke mint e. b. által azon oknál fogva marasztaltattak el, mert alperesek a B. a. kötelezőbeli tartozásukra nézve csak azon kifogással éltek, hogy ők a keresetbeli összeget felperes Simon József megbízása folytán Viniczay Ignácznak kifizették, de ezen állításukat alperes tagadása ellenében mivel sem bizonyították, Viniczay Ignácznak pedig arra nézve mint tanúnak kihallgatását elrendelni azért nem lehetett, mert alperesnek sógora, és különben is mint érdekeltnek tanúskodása bírói figyelemba nem vétethetnék) Ítéltetett: Alperesek alapnélküli fölebbezésök elvettetvén 5 az első biróság Ítélete az ott felhozott indokokból jóváhagyatik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik.(1862.april 8-án 5075. P. sz. a, Előadó: Malatinszky Ferencz ktb.) 563. Szepesy Antalnak Józsa Ferencz ügyvéd ellen 32 frt iránti perében (melyben Pest város törvszéke mint e. b. által alperes a kereseti összeg és járulékai megfizetésében mint meg nem jelenő makacs elmarasztaltatott) ítéltetett: Felebbező alperesnek a megjelenési határnap az eljáró városi törvszék által kitűzve nem lévén, következéskép ellene makacssági Ítélet nem hozattathatott, ez oknál fogva alperes felfolyamodásának hely adatván, a fölebbezett e. b. Ítélet az ideigl. törv. szab. mellőzésével eszközlótt eljárásával együtt megsemmisíttetik, a periratok egyébiránt ujabbi törvényszerű eljárás és a kifejtendő körülményekhez képest hozandó Ítélet végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jan. 24. 5110. P. sz. a. Előadó : Malatinszky Ferencz ktb ) 564. Aigner Lajosnak Edelsberg József ellen 24 frt 76. kr. iránti perében (melyben Pozson város törvszéke mint e. b. által alperes a kereseti összeg és járulékaiban azon oknál fogva marasztalta tott el,mert alperes a beperlett adósság valóságát tagadásba nem vette, azon a kereset formájára nézve tett kifogása pedig, hogy a követelés feletti számla az 1840. 15. törv. cz. 110. §-ának ellenére vele nem közöltetett, tekintetbe azért nem jöhetett, mert az idézett törv. czikkben megszabott bizonyítás módja az ideigl. törv. szab. 88, §-a szerint csak a rendes perek mindkét nemében, nem pedig a sommás szóbeli eljárásnál szolgál zsinórmértékül) Ítéltetett: Jelen sommás szóbeli perben alperesnek a fölebbvitel csak birtokon kivül engedtetvén meg, az pedig, hogy a végrehajtás megtörtént volna, a periratokból nem tűnvén ki, a fölebbezett Ítélet felülvizsgálhatatlannak jelentetik ki, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. april 9-én 5139. P. sz. a. Előadó: Malatinszky Ferencz ktb.) 565. KalmusMórnakFleischmann Samu ellen 89 frt 31 kr. iránti perében (melyben Pozsony város törvszéke mint e. b. által felperes ezen, egy lejárt váltó alapján követelt keresetével elmozdittatott, és alperes részére 4 frt perköltség megfizetésében elmarasztaltatott azon oknál fogva, mert a keresetbeni váltó Bécsben Deutsch J nél telepes lévén, az ezen váltó lejárata idejében fenállott, és jelen ügy megbirálásánál alapul vett köz vtórendszabályok értelmében a telep helyén kellő időben bemutatandó és esetleg az óvás eszközlendő lett volna, ezen bemutatás esetleg óvás tétel azonban elmulasztatván, felperesnek az elfogadó elleni keresete is elenyészett, de alperes kiskorusága is kétségen kivül emeltetvén, hogy pedig magát nagy korúnak szinlette volna, mivel sem bizonyittatott) Ítéltetett: Az, hogy a jelen csak birtokon kivül fölebbezhető ügyben az Ítélet végrehajtatott volna, a fölterjesztett iratokból ki nem tűnvén, a per felülvizeg-álhatatlannak jelentetik, és a további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862, máj. 8. 5492. P. sz. a. Előadó: Malatinszky Ferencz ktb.) 566. Bogár Sámuel és Bogár Dánielnek özv. Csillay Józsefné szül. Garancsay Anna elleni örökösödési perében (melyben a sátoralja-ujhelyi volt cs. kir. járás biróság által felperesi keresetnek hely adatván, a kereset alapját; képező s az 1850-ik év febr. 18. kelt pótintézkedés az ahhoz ugyanacsak 1850. évi mart. 4-ről irt záradékkal együtt érvényesnek mondatott, s az azokban foglalt rendelkezéshez képest több ingó s ingatlan javak, felpereseknek oly formán ítéltettek meg, hogy felperesek azon javak jövedelméből alperesnőnek élete folytáig évenkint 120 ftot fizetni tartozandnak, mert néhai Gsillay József a B. a. végrendeletnél fogva minden lehető vagyonáról akként rendelkezett, hogyha egyetlen fia Csillay Józsefnek halála történnék, az esetben azoknak alperesnő vegye hasznát élete folytáig, és csak annak halálával örökösödjék abban Bogár Dániel, de ezen végintézkedés a G. a. pótrendelet ós különösen annak 1850. mart. 4 kelt záradéka szerint akként lett megváltoztatva, hogy ifj. Csillay József elhunytával mindazon javakban felperesek örökösödjenek, és hogy alperesnőnek, mégha férjhez menne is, sem tartozzanak többet fizetni, 120 pfrtnál, következőleg, minthogy a későbbi intézkedés a korábbit lerontja, s iíj. Csillay Józsefnek bekövetkezett halálával felperesek örökösödése megnyílt, a kereseti javak íelpereseknekoda itélendők voltak, s a mennyiben a C. alattibau foglalt 120 frtól csak is azt lehet vélelmezni, hogy azon összeg az özvegynek évenkinti tartásra volt hagyományozva, azt akként kellett alperesnő részére megítélni, és annak évenkinti rendes fizetésére felpereseket kötelezni sat) itélte51*