Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 51. szám

Pest, péntek 1862. július 4, 51. szám. Negyedik évfolyam. mm ÁRKOK. Ez évből még teljes példányok kapkatók, agy 1859 60 - 61—bői is rendes előf. áron. A sommás szóbeli perut meghatározásához. Kis B. és Mandel J. felperesek Mayer J alperes ellen folyó évi april 24-én sommás szóbeli keresetet nyújtanak be K.-Várad városi bíróságához, melyben 1-ső rendű felperes mint uj tulajdonos, 2-od rendű felperes pedig mint előbbinek szavatosa alperesnek az általa bérelt „forrásfördő" helyiségből elmozdittatását, a bérlet lejártának alapján kérik, előadván, hogy bérbeadó és bérlő közt 1861 szent György napkor létrejött szóbeli szerződés szerint, a bérlet 1862. szent György napig tartott volna, s bérlő mindamellett, megintés után is, a bérletet odahagyni vonakodik. Felperesek, keresetük mellett, a kérdéses fördő felett köztük létrejött adás vevési szerződést is bemutatják. A másnapra, — april 25. d. e. 9 órára kitűzött tárgyaláson, alperes kifogást emelvén először is a szokatlanul rövid határidő ellen, meiy miatt ő védelméről kellőleg nem gondoskodhatott, ellenbeszédében 1-ső rendű felperest perelhetőségétől elmozdittatni kéri, minthogy állítólagos tulajdoni joga a forrásfördőre nem lévén telekkönyvileg bejegyezve, — az oszt. polg. törv. az orsz. birói ért. 21. §-a által érvényben fentartott 431. §-a értelmében,— mely ingatlan dolgok tulajdonának átruházását, a szerzési ügylet telekkönyvi beiktatásától teszi függővé, — ő tulajdonosnak nem tekintethetik, tehát a bérletet fel sem mondhatja, annyival kevésbbé, mert a keresethez mellékelt adás-vevési szerződés első tekintetre színleltnek tűnik fel. Ugyanis ezen úgynevezett öröklevél kezdő soraiban elmondja bár: „örökre, megmásol hatlanul," de alább ezzel nyilt ellenkezésben azon tétel áll, hogy ugy az eladó, mint a vevő, egy év alatt, ezen szerződéstől minden jogkövetkezmény nélkül visszaléphet. Ha a szerződés egyik félre sem ró kötelezettséget, az annyi mint nem létező. Miért köttetett tehát ezen szerződés ? Annak okát azon körülményben keresi alperes, hogy miután a bérlet ideje még nem csak le nem járt, — mint ezt alperes később bizonyítani is ajánlkozik, — sőtt abból még5 év van hátra, s így másod r. felperes bérlője ellen fel nem léphetett, — a vevő pedig, — minthogy alperesnek haszonbérleti joga betáblázva nincsen, s minthogy az orsz. bir. ért. 21. §-a által érvényben hagyott oszt. pl. tt. 1120. §-a szerint, a jogával be nem jegyzett haszonbérlő az uj tulajdonosnak engedni tartozik, — tehát a vevő, habár a bérlet le nem járt is, a bérlőt kimozdíthatja, elő kellett állítani egy uj tulajdonost, s ezen szereplő lenne első r. felperes. Továbbá kifogást tesz alperes a perut ellen, mert habár igaz, hogy az id. törv. szabályok 53. §-a sommás szóbeli eljáráshoz utasítja a haszonbér felmondásából származó peres kérdéseket a szerződés lejártának indokából, de már maga az idézett §. is, a különösen a törvény czélja s szelleme mondja, hogy csak akkor, ha a kereset m i n ősége a sommás szóbeli eljárás körét tul nem haladja, j E minőséget meghatározza az 1836: XX. t. cz. 2. §., meíy| ben a sommás szóbeli bíráskodás ,,világos, nyilvános j nyomban vagy ujabb tettekbői tisztára hozható kereseI tekre terjesztetik ki." Felpereseknek, — tulajdon kép máí sod r. felperesnek, kit egyedül lehet itt felperesi minőség! ben elfogadni — tehát a lejáratot bizonyítani kellene. Úgyde ezt nem csak nem bizonyítják, de nem is bizonyíthatják, mert mult 1861. sz. György napkor a bérlet6 évi időtartamra köttetett meg, s erről másod r. felperes kezei közt írásbeli szerződés is létezik, melynek másodlatát alperes jóhiszemben nem vette magához. Habár alperes nem reményű is, hogy kifogásai birói figyelmen kívül hagyassanak, még is, a törvény utasítása szerint, az ügy érdemben szükségesnek tartja előadni, hogy ha első r. felperes pereihetősége s ezzel tulajdoni joga, a bíróság által elismertetnék, akkor is kellő — legalább hat hónapi felmondásra lenne köteles a bérlő kihurczolkodni, annyival inkább, mert a bérletbe tetemes beruházásokat tett, mig másod r. felperesnek a felmondáshoz sem lehet semmi J esetben joga, mivelhogy a szerződési idő még íe nem járt. S bár a bérlet lejártát, mint felperesi állítást felpereseknek kellene bizonyítani, s alperes megnyugodhatnék egyszerű tagadásán, mégis tanút hiv fel, ki a szerződés kötéskor jelen volt s a szerződést előttemezte is, s minthogy pedig az távol, Budán lakik: a megidézés után 12 óra múlva bekövetkezett tárgyalásra előállítható nem volt. Felperesek válaszukban előadják, hogy első r. felperes pereihetősége el nem vethető, minthogy ő, a bemutatott adás vevési szerződés szerint tulajdonos, s 1862. sz. György naptól a fördő hasznainak jogi élvezője. Ezen adás-vevési szerződésnek alperesi indokolása, mint puszta alap nélküli okoskodás, figyelmet sem érdemel. A sommás szóbeli ut pedig megállapítandó, mert az ideigl. törv. szab. 53. §a világosan sommás szóbeli eljáráshoz utasítja a haszonbér felmondásából származó kérdéseket, 'ide utasítja különösen megnevezve, a szerződés lejártának indokából származottakat is. Az ügy érdemben állítják, hog}r a bérleti szerződés 1861. sz. Györgykor egy évre, szóval s tanuk nélkül köttetett. Nem is képzelhető, — feltéve, ha a szerződés 6 évre köttetett s irásba foglaltatott, — hogy alperes annak másodlatát ki ne vette volna. De ők szinte tanukat is ajánlanak fel, kik előtt bérlő, bérletének folyó évi sz. Györgykor elhagyását nyilvánította. Kérik felperesek megnevezett tanúik kihallgattatását elrendelni, mihez másod r. felperes pótesküjét is ajánlja. A viszonválasz ismétli az első r. felperes pereihetősége elleni kifogást, állítván, hogy az adás-vevési szerződés létrejöttének logicai okoskodás szerint más oka s czélja nem lehet, mint az mit alperes előadott; különben azon szerződés, mely egyik félre sem ruház semmi kötelezettséget, jogi ténynek nem tekinthető. A perut elleni A mai számhoz 1ÁÍY mellékletet adtunk. 51