Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 46. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 6. [r.]

195 nyes idő a'att nem folyamodnék, felperesnek a követelésbe foglalt czikkek értékét illetőleg a becslő eskü megítéltetvén, annak letétele után alperes a kereseti összeget és perköltségeket megfizetni köteles leend) ítéltetett: Az első biróság ítéletében alperesnek oda ítélt főeskü a pprtás 266. §-a értelmében következőleg módosíttatván: ,,esküszöm, hogy felperes Keszely Józseftől számlát kezemhez nem vettem, és hogy 1857-iki jan. 14-ig tudtommal és emlékezetemre sem magam nem vásároltam, sem hozzám tartozóim felperes Keszefy József fűszeráru keresksdéséből hitelben nem vásároltak; ily kiigazítással az első biróság Ítélete helybenhagyatik, és e per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik, a feleknek pedig az oda itélt eskük letehetése érdemébeni jelentkezésre ezen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 napi határidő kitüzetik. (1862. febr. 27. 386. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 248. Tóth Pál és Tóth Mihálynak Tarnay Antal és Tarnay Imre örökösei elleni kártérítési perében Ítéltetett: Felperesek, az esetre, ha a haszonbért pontosan nem fizetnék, az A. a. haszonbéri szerződés 7-ik pontja szerint nem csak előre beegyeztek abba, ho?y alperesek tőlük a javakat visszavehessék, hanem utólag azon tettök által, hogy az 5. sz. a. okirat szerint még az alku alatt az uj birtokostól 50 holdat kibéreltek, sőt a kérdéses javakon lévő épületek elhordása iránt is teljesen kiegyeztek, utóbb pedig minden ellenzés, vagy fentartás nélkül a javakat tettleg ki is bocsátották, mindezek által a szerződés megszüntetésébe megnyugodtaknak tekintetvén, az általok E. a. felhozott halasztási okirat pedig nem a haszonbér szerződésre, hanem a már lejárt és megítélt haszonbér mikénti fizetésére vonatkozván, annálfogva a megszűnt haszonra nézve sem lévén keresetüknek helye, alperesek a felperesi kereset alól fölmentetnek, s ekkép az alsó bíróságok, egybehangzó Ítéletei megváltoztatván, a per illetőségéhez visszaküldetik. (1862. febr. 7. 1070. P. sz. a Előadó : Periaky János ktb.) 549.EiszlerManónak HaydnerBoldizsár ellen adásvevési szerződés teljesítése iránti perében Ítéltetett: Az alperes a felperes által szállítani szándékozott és amannak egy fél zsákkal próba gyanánt felmutatott zabot az eziránti szerződéskötésnél jelen volt alkusznál letéteményezett mustra zabbal összehasonlítani elmulasztván, és igy a felől, hogy felperes szerződésileg kikötött mennyiségű zabot nem szállított, törvényszerű bizonyítvány hiányozván, a másod biróság ítélete (mely szerint alperes a szerződés betöltésére, az 500 mérő zab átvételére és a vételi ár megfizetésére azon oknál fogva, mert felperes igazolta, miszeriut az eladott zab, mind minőség, mind pedig suly tekintetétében az alkunak megfelelő volt, elmarasztaltatott) helybenhagyatik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. mart. 7. 317. P. sz. a. Előadó : Bernolák Károly ktb.) 250. Haczl Antal és Pollák Alajosnak özv. Kállay Ignácznő szül báró Szepessy Júlia és gróf Deseffy Kálmán ellen 7740 p. frt és járulékai iránti perében határoztatott: Felperesek által a fenállott nkállóimtörvényszékhez 1860. évi május 11-én 1393. sz. a. benyújtott végrehajtási kérvényük oly alakban bemutatva, és azon kellékekkel ellátva nem lévén, hogy annak alapján az alperes gróf Deseffy Kálmán ellen annak előleges meghallgatása nélkül azonnal a végrehajtást elrendelni lehetett volna, ennélfogva mind a két alsó bíróságok végzéseinek feloldásával ez ügyben a megidézendő felekkel tartandó szabályszerű tárgyalás, s annak folytán a további törvényszerű eljárás elrendeltetik, mi végett az iratok illetőségükhoz visszaküldetnek. (1862. mart. 7. 2424. P. sz. a. Előadó : Bernolák Károly ktb.) 251. Mihálovics Istvánnak Radoszav Mátyás ellen 240 hold fó!d kibocsátása iránt indított perében ítéltetett: A 3. sz. a. haszonbéri szerződés mely 1852. évi május 3-án alperes mint bérbe vevő és akkor még életben levő Petrovics József mint bérbeadó között, ez utóbbinak a kérdéses a birtok részletet is magában foglaló kanaki egész birtoka iiárit hú-z évre, vagyis 1873. évi oct. utolsó napjáig terjedő időre köttetett, csak hamar azután 1852. évi jun. 4-én az akkori nyilván könyvbe be is tabláztatott; sőt ezen betábfizás megújításával az utóbb behozott telekkönyvbe is feljegyeztetett, — mindezek által annál nagyobbra emelt bizonyossággal, sőt felperes által sem tagadottan, még az áptkv behozatala tárgyában 1852-diki nov. 29-én kelt ny. parancs XII czikkeaz áptkv. 5.§ ában foglalt azon elvhez képest, mi kényt a törvénynek visszaható ereje nincs, világosan kimondotta, hogy ezen törvénykönyvnek, az előbbi törvények szerint szerzett jogokra semmi befolyása sem leend, ezen szabály alól ott ennek folytán kijelölt kivételek között pedig az áptkv. 1121. §-anak rend lete nem foglaltatik, ellenben a kérdéses haszonbéri szerződés létrejöttekor is hatályban volt előbbi törvényeknek, jelesen Mátyás VI. decrétuma 17-ik czikkének értelmében, a szerződések a szerint, a mint valaki magát kötelezte, telje^itendők, és azon jogelvre nézve, miként senki másra több jogot nem ruházhat, mint a mennyivel maga bir, kivétel még birói eladások esetére sem tétetett, hanem az 1840 ik évi XXII. törv. czikk 37. §-a szerint a haszonbéri szerződések, mihelyt az ott megszabott kellékekkel el vannak látva, még csőd esetében is fentartatni rendeltettek, következőleg az áptkv 1121. §-a, melynek rendelete alá csak azon esetek tartozhatnak, midőn nem csak a birói egyszersmind szükséges eladás, de a betáblázott előbbi bérbeadás illetőleg vétel I egyiránt az a- p. t. könyvnek behozatala után történtek, | a kérdéses 3. sz. a. haszonbéri szerződésre alkalmazható { nem lenne; mindezeknél fogva, a bár egybehangzólag, I de a törvény hibás értelmezésén alapultan, sőt világosan törvénybe ütközőleg hozott két alsó bírósági ítélet ellen, alperes részéről közbevetett rendkívüli felülvizsgálati kérelem folytán, az alsó bírósági ítéletek megváltoztatnak, egyszersmind a kérdéses 3. sz. a. haszonbéri szerződés, i mind három birósági költségek viszonos megszüntetése | mellett a kikötött haszonbéri idő tartamáig teljes érvéj nyében hagyandónak határoztatik, és a per további törI vényszerű eljárás végett illetőségéhez leküldetik. (1861. | decz. 18 án 5059. P. sz. a. Előadó : Nyeviczkey József I itélőmestér.) A kir. ítélő táblán. 529. Hatschek S-nek Treusch Dávid ellen 767 frt, 51% kr. iránti perében ítéltetett: Az ideig. törv. szab. értelmében jelen esetre alkalmazandó pprtás 422 §. a szerint az esetre, ha a tilalom alapjául szolgáló kereset elvettetik, a tilalom azonnal feloldandó, s a kívánt elégtétel megítélendő levén, sőt a pprtás 423 §. a. azelégtételi keresvénynek a tdalom fennállása közbeni beadását sem zárván ki. Miután alperes az A. a. tilalmi végzés alapjául szolgált keresetével a 4. a. ítélet szerint elutasitatott, az ennek ellenében szorgalmazott előbbi állapotbai visszahelyezés pedig a felpere^ileg kért elégtétel megítélését nem gátolhatja, mindezeknél fogva panaszló keresete időelőttinek nem tekintethetvén, alperes a keresvényben felszámított, általa összegileg nem kifogásolt 52 frt. 94 krnyi kár s