Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 45. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 4-5. [r.]
191 fordítani, sőt viszonválaszokban folytatólagosan felmutatnak még egy 1856. évi decz. 31-ről szóló s Péchy Francziska követelésének lefaragására fizetett 1000 frtróli nyugtatványát, s ugyancsak egy levélben foglalt s 100 frt lefizetését igazoló nyugtát, továbbá állítják alperesek, miként Péchy Ferdinánd bérlője a köteles bérösszegből szintén teljesített némi fizetéseket Péchy Francziskának, mely körülményre nevezett bérlőt kihallgattatni kérik, s végre a csereszerződés érvénytelenségét bizonyitandók, tanukra hivatkoznak, miként a csereszerződést megelőző becslési munkálatok alkalmával sokkal több szántó-föld mondatott be, s hogy a zsellérek házai földesuraságiaknak mondattak, holott azok az illető zsellérek tulajdonai. Alperesek kifogásai azonban helytelenek, mert habár a mocsolyai erdőrészből kikerülendő fa mennyiség nem is teend többet, mint a mennyi felperest illetendi,mind a mellett nem lévén képesek alperesek a fele értéken tuli károsodást, mely egyetlen eset lenne képes csupán a ptkv. 934. §-a szerint a csere szerződést érvényteleníteni — bizonyítani, ez alapon a csere szerződést megszüntetni nem lehetett, ezen törvény még a kiskorúak irányában sem tévén különbséget. A mi alperesnek azon kifogását illeti, hogy a felperes által a szepesi társulattól fölvett 2100 frtnak alpereseket illető része a Péchy Franciska követelésének fedezésére lett volna fordítandó, ez szintén alap nélküli, mert alperesek perbeszédjeiu keresztül vonul azon eszme s azon állitás, hogy a mocsolyai erdőrészből alig kerülend ki a felperest illető fa mennyiség, miután ezen állítást igaznak kell venni, önként következik, hogy alperesek részére semmi sem maradván, a 788 öl fa árának felülege a C. a. fa eladási szerződés 15. pontja szerint a szepesi társulatnak leend visszafizetendő,azon esetre azonban, ha alperesek részére jutna valami ezen 2100 írtból, az a végrehajtás alkalmával fizetés gyanánt fog beszámíttatni. A teljesített rész fizetéseket illetőleg megjegyeztetik, hogy eltekintve attól, mikép ezen körülmény csak a viszonválaszban hozatott fel, mindazonáltal alpereseknek ezen állítása is alaptalan, mert az 1000 frtos nyugtának keltje összehasonlittatván az M. a. felperesileg felmutatott, s Péchy Francziska és Ferdinánd közt kötött egyességgelmegtetszik, miként ezen 1000 frtnyi összeg már akkor beszámíttatván, annak ujjolagi beszámmitását alperesek nem követelhetik: a mi a 100 frtot illeti, a H. a. felszámításban leltári követelés fejében betáblázva volt 195 frt helyett csupán 95 frt követeltetvén, nyilvánvaló, miként ezen teljesített 100 frtnyi fizetés is alperesek javára levonatott, Polatsek Jakab azon körülmény iránt, váljon teljesitett-e némi fizetéseket Péchy Ferdinánd helyett a Péchy Francziska követelésének törlesztésére? kihallgattatván, s hit alatt tagadólag válván, világos, miként ezen alperesi állitás is semmi alappal sem birván, figyelembe nem vétethetett. Alpereseknek kifogásai a mocsolyai birtok kiterjedését illetőleg hasonlóan alaptalanok, minthogy az erre tanukép felhivott Sándor Károly mérnök erről tudomással nem bir. A zsellérházaknak, mint urasági tulajdonnak megbecsültetése nem elegendő ok a csere szerződés megszüntetésére, alpereseknek ebbeli megrövidítésükért csupán kártérítési keresetök lehetvén. Ezeknek előrebocsátásával felperesnek a G. és H. a. kimutatott s alperesek helyett Péchy Francziskának fizetett 2658 írt 84 krnyi i sszeget megítélni kelletett. — A mennyiben a B. a. végzés szerint a csere szerződést megelőző becslési munkálatok költségei, ugy szintén a fa eladási szerződés betáblázásábol eredő s felperes által fedezett 18 frt 78 krnak fele része 9 frt 39 krnak megtérítése alpsreseket illetvén, azoknak visszafizetésére alperesek voltak kötelezendők. Végre a csereszerződés 5-ik pontja szerint alperesi hallgatag beismerés által is alperesek kötelessége lett volna az osztropataki birtokot terhelő adósságok kitáblázása, miután ebbeli kötelezetségöknek alperesek meg nem feleltek, s így e részben felperesnek kellet intézkedl ni, az ezen kitáblázásokból eredő 14 frt 78 krnyi felperesi kiadás visszapótlására kellett alpereseket itéletileg kötelezni, Alperesek pervesztesek levén, a perköltségek viselésére is itéletileg és pedig végrehajtás fenyegetőzése mellett voltak kötelezendők,) Ítéltetett: Az első bíróság ítélete az álta'a felhozott indokokból helybenhagyatik és a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. febr. 13 án 5161. P. sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb.) 526. Vida Illésnek Matania József és János elleni örökösödési ügyében, (melyben a kalocsai szolgabírói hivatal, mint e. b. által felperes keresetétől elmozditatván, a perköltségek megfizetésében is elmarasztaltatott azért, mert a B. a. esketési levélből kitetszik, hogy felperes édesatyja Vida József még 1811 előtt halálozván meg, következésképen felperesre nézve az örökösödés atyja Vida József halálának bekövetkezésével nyilván meg, örökösödési igényét már azon időben tartozott volna érvényesíteni, ámde ezen örökösödés a tisztán úrbéri javakra csak ugy lehetett volna éivényesithető, ha azon javakhoz törvényesen kötött úrbéri prestatiók teljesítésére felperes alkalmatos. Felperes az időben kiskorú lévén, a földes ur a vagyont felperes mostoha atyjára Matania Fülöpre átruházta, s ezen átruházás által és azon körülménynél fogva, miszerint az 183% törvények Matania Fülöpöt találták a birtokban, a vagyon Matania Fülöp s utódai az alperesek részére tulajdonjogilag biztosíttattak, az idézett törvények hozatala előtt a volt jobbágy földjének csak usufructuariusalévén) ítéltetett: Az e. b. ítélete az általa felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez leküldetik. (1862. jan. 16. 1436. P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 527. Burus Pálnak Burus Anna, Julianna s többi testvére ellen, néhai atyja után maradt, s herczeg Eszterházy kapuvári uradalma pénztárában lévő 1200 frtnyi tőkéhezi tulajdon joga megalapítása iránt indított perében (melyben felperes a csornai cs. kir. szolgabírói hivatal mint e. b. által keresetétől azért mozditatott el, mert a kereseti tőke összeghezi tulajdoni jogát puszta állitásán kivül semmivel sem igazolta, mert a becsatolt adóslevél következő szövege: „Wir Endesgefertigten von dem Kapuvarer Verwaltungsamte für die Waisen Anna Julianna Elisabeth und Paul Burus gegen Zahlung der Interessen und des Capitals" sat. világosan azt igazolja, hogy a kapuvári uradalomnál letett 1200 frt. nem magát felperest, hanem alperes testvéreivel egyforma jognál fogva illeti, mert a tanuk vallomásaiból is az igazoltatik, hogy a kereseti tőke összeg után a kamatokat soha sem felperes maga kapta, hanem azokat mindig a községbeli árvaatya által kiállított nyugtára szolgáltatta ki az uradalmi pénztárnok) ítéltetett: Az A. a. kötelezvény fel- és alperes árvák részére kiállítva, a kamatok pedig a tanuk vallomása szerint szintén Burus Mihály árvái nevében nyugtatványozva lévén, miután ezek ellenében felperes a fennemlitett kötelezvényre nézve kizárólagos tulajdoni jogát mivel sem igazolta, az első bíróság Ítélete helybenhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. mart. 12. 2831. P. sz. a. Előadó: Berzeviczy Manó ktb.)