Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 45. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 4-5. [r.]

190 végeztetelt: Az első bíróságnak a l iláimat elrendelő végzése az abban felhozott okoknál fogva holybenhagyatik, és az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz viszsza küldetnek. (1862. jan. 23. 1053. P. sz. a. Előadó Ber nolák Károly ktb.) 245. Orosz Mihálynak Bleyer Lipót elleni szerződést teljesítő perében Ítéltetett : A per tárgyát tevő telek feloszthatására adott közigazgatási engedély ki nem mutattatván, s igy a különben is határozatlan alku magában is érvénytelen lévén, a másod bíróság Ítéletének azon része, mely szerint alperes köteles felperesnek az ettől fölvett 100 pfrt vételárt visszafizetni, oly hozzáadáss il, hogy alperes ezen összegnek a felvétel napjától számítandó kamatát is megfizetni tartozik, hagyatik helyben, és a periratok maguk illetőségükhöz visszaküldelnek. (1862. jan. 24. 145. P. sz. a. Előadó : Sarlay Lajos ktb.) A kir. itélő táblán. 522. Müller vagy Molnár Brigittának Nagy László és Kohlman József elleni igény perében ítéltetett: Felperesnő sem hozományának a lezálogolt ingatlanokbai beruzását tanúival, kik erről tudomással nem birnak, sem azt, hogy az érintett ingatlanok valaha tettleges kizárólagos birtokában lettek volna, okmányilag be nem bizonyítván, sőt miután a tanuk határozott vallomása által a kérdéses ingatlanoknak 2-od r. alperes által saját apai örökségén történt szerzése igazoltatnék, egy harmadiknak igénye pedig, ki jelen perben nem is állott, figyelembe nem vétethetnék, felperesnő igény keresetével elutasittatik, a per költségek azonban kölcsönösen megszüntetnek, s igy az első bírósági Ítélet megváltoztatván, a per illetőségéhez visszaküldetik. (1862. mart. 27. 2993. P. sz. a. Előadó: Huszár Ferencz itélőmester.) 523. Torma Lászlónak Oláh Antal elleni végrehajtási ügyében végeztetett : Jelen ügy a 2425. sz. alattival együtt s az ott felhívott okiratok alapján vétetvén vizsgálat alá, alperes alaptalan semmiségi panaszától elüttetik, és az első biióság végzése,(mely szerint a n.kallói mtörvszék általaz elrendelt árverésnek kért felfüggesztése azon oknál fogva, mert a felfolyamodás három nap alatt be nem adatott, a pprtás313. §-a értelmében megtagadtatott) annak indokaiból helybenhegyatván, az ügy iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. mart. 14. 2597. P. sz. a. Előadó : Toperczer Ödön ktb.) 524. Kucsera Ferencznek Schvarcz Lipót ellen kártalanítás iránt indított perében, (melyben a facséti cs. kir. szolgabírói hivatal, mint e. b. alperest a pálinka mérésből származott 115 írt kár összeg és járulékai megfizetésében elmarasztalta azon indokoknál fogva, mert felperes az általa felhívott és hit alatt kihalgatott tanuk vallomásaival beigazolta, hogy alperes különböző időkben jogosítvány nélkül mérvén pálinkát, neki, mint ezen kir. haszonvétel bérlőjének ez által 115 írt kárt okozott, és a kár összeg mennyiségére nézve alperes puszta tagadása ellenében felperesnek a becslő eskü oda ítéltetett) Ítéltetett: Az első bírósági Ítélet az általa felhozott indokokból azzal, miszerint felperes köteles jelen ítélet kézbesítésétől számitandó 15 nap alatt az eskü letételre határnapot kérni, helybenhagyatik, és a per további eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. mart. 14. 3270. P. sz. a. Előadó: Huszár Ferencz.) 525. Bánó Józsefnek Péchy Ferdinánd, mint kiskorú gyermekei természetes és törvényes gyámja és Duka József ugyanazon gyermekék gondnoka mint alperes ellen 2710 fit kártérítési összeg iránti perében (melyben Sáros megye törvényszéke mint első bíróság által alperesek a kereseti összeg és jirulékai megfizetésében azon okoknál fogva mara=ztalt*ttak el, mert felperes Bánó József és alperes Péchy Ferdinánd, mint kiskorú gyermekei természetes és törvényes gyámja és Duka József mint törvényszékiig kinevezett ügygondnok közt a fenállott cs. kir. törvszék mint gyámhatóság beleegyezésével 1859. évi május 17-én az A. a. csere szerződés köttetvén, annak értelme szerint Péchy Ferdinánd elcserélte osztropataki birtokát Bánó Józsefnek mocsolai birtokáért azon fél tételek alatt, hogy Péchy Ferdinánd tartozand a csereszerződés 3-ik pontja szerint, a mocsolai erdőkben találtató, közösen vágatandó, s a megtörtént becslés alapján 1576 bécsi ölre kimutatott fából felperes Bánó Józsefnek a felét t. i. 788 bécsi ölet s illetőleg annak árát még az esetben is megadni, ha a fennt kitett fa öszletnek egész mennyisége ki sem kerülne az erdőből, de másrészt Bánó Józsefnek sem lehetne igénye a netán a becslés alapján kimutatott 1576 öl fa mennyiségen felül kikerülendő fa többletre; a Péchi Ferdinándot illető fának az ára az elcserélt osztropataki birtokra Péchi Franciska részére betábláztatott 2044 frt 22 kr. követelés kifizetésére lévén fordítandó,— továbbá a csere szerződés 5-dik pontja szerint mindkét fél az elcserélt részbirtokot tehermentesen köteles átadni, s a 4-ik pont szerint a szavatosságot mindkét fel magár,* vállalta. A csereszerződés megtörténvén, az alperes Péchy Ferdinánd a szerződés 5-ik pontjában megszabott kötelezettségének eleget nem tévén, a hitelező Péchy Francziska 2044 írt 22 krnyi k' vetélésének kielégítése végett Bánó József mint az osztrópataki jelzálog gyanánt lekötött birtok tulajdonosa ellen végrehajtást intézett, mint ezt az F. a. végrehajtási becslési kérvény igazolja, s miután alperesek még a Bánó József által L. a. szerint történt birói megintés után sem tettek lépéseket az elcserélt osztropataki birtok tehermentesítése iránt, nehogy ezen birtok birói árverésen eladatván, ez által a szavatossággal tartozó alperesek tetemesen megkárosittass mak, felperes a G. és H. a. nyugták szerint Péchy Francziska betáblázott követelését 2658 frt 84 krban kifizette. Végre a B. a. törvszéki végzés tanúsága szerint a csere alapjául szolgálandó becslés költségei közös tehernek határoztatván, az N. és O. a nyugták szerint fizetett 56 frt fele része 28 frtban, valamint a fa eladásból fölmerült 18 frt 78 krnyi költségnek alpereseket illető fele része 9 frt 39 krban felperes által fedeztetett, utóvégre felperes teljesítvén alperesek helyett az osztropataki rész birtokoni betáblázott terhek kitáblázását, az e körüli 14 frt 76 krnyi költségeket felperes fizette. Ezen fennt kitett s felperes által alperes helyett fizetett összegek visszatérítése s illetőleg felperes kártalanítása iránt alperesek megpereltetvén, a dolog érdemére ellenvetik,miként tekintve azt, hogy a csere szerződés alapjául szolgáló becslés szerint az elcserélt mocsolyai birtokhoz tartozó erdőrészben leend annyi fa mennyiség, hogy felét felperesnek kiadván, a maradék elégséges leend a Péchy Francziska adósságainak törlesztésére, minthogy azonban a kérdéses erdő részből alig hihető a felperesi 788 ölnyi követelésnek kielégítése, holott a becslés 1576 bécsi ölet mutatott ki, világos nikénta csere szerződés alapjául szolgáló becslés hamis lévén, a csereszerződés meg sem állhat, de továbbá kifogásolják alperesek a felperes által Péchy Francziskának fizetett mennyiséget, előadván, mikép felperes a szepesi társulattól a közösen eladott fáért 2100 frtot felvévén, ezen ös^e bői alpereseket illető részét ezer. adósság lerovására°keflett