Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 45. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 4-5. [r.]

189 Vagy is, ha a birtokos az ősit elidegenítette, az öro- j kösöket a fr. jog is felruházta az ellenmondásra s a visszavételre, (retrait lignager mi a fejedelmet s hűbér tulajdonost illető retrait feodal ellenében állt.) 1 Csak a szükségbeli elidegenítés volt igazolható, de itten meg, mint nálunk,1 az örökösüknek elővételi joguk volt, mi végett az elidegenítő az örökösök a czélbóli megintet ésére illetőleg megkínált atására köteleztetett. És e joggyakorlatnál mindig a legközelebbi örökösök értettek. Ugyanezen család fentartási érdekben alakult a fr. örökjog is, mely értekezésünk tárgyára nézve leginkább igényli figyelmünket. A fr régi örökjog sem ismertei— a javak fennérintett családi összes tulajdoni kelléke folytán — az ősiekben öröködést a személy után, hanem csak a javakban. A szerzeményekről lehete végrendelkezni, J) miért ahhoz a köteles rész intézménye csatoltatott. De az ősieknek, a családi örökösökre kellé átszál1 a n i. A végintézkedés ezekről érvénytelen, a végintézet nem létezőnek tekintendő (Institution d' hérinér n' a point de lieu.) És ezen a végintézeti fölébe emelt törvényi öröködés a családi vagyon biztosításának érdekéből indult ki minden szabályaiban. Azért Franczia ország legnagyobb részében, és pedig még a római jognak hódoló déli részen is — a figyermekek szinte elsőbbséggel birtak az öröklésben, a leányok csak kihaltukkal vagy épen nem is hivatván meg arra az ősiekben; mig tübb helyütt a fiuk közt még az elsőszülötség joga is divatozott; és a legfiatalabb az apai házát kapta; mig néhol (p. o. Dauphine, Fr. Comté, Lyon, Champagne) mint nálunk is sok javakban a fi- s leány gyermekek örökösödése közös volt. De mindig csak a törvényes házasságbeliek tekintettek örökösöknek. A nő személyek örökjogaik átalában szorosan a család vagyoni fenntartás érdekei által sznbályozvák. Mig mint láttuk a leányok rendesen a fiuknak utána tétettek; a háza-társak közt vagyon közösség nem engedtetett, az özvegy legfeljebb életfogytig haszonvételt nyert. A váró sokban p. o. Elsasban nevezetes eltérések fordultak elő, a nő p. o. %-ról ingatlanoknál is rendelkezhetvén ; mint Provenceben is p. o. Arles városában, mely a XII. században kiváló municipalis hatalommal, sez alapon terjedt statutarius joggal (összeszedve: Statutasive leges municipales Arelatis mely a XII. sz. közepén 193. cz. áJló codexet képeze) bírván igen nagy mértékben, menten tartá magát hűbéri jog befolyásától; mig a XIV. században a politikai hűbériség meghonosulása egész magán jogrendszerét átalakította a hűbéri ősiség szellemében. Ugyanazon, a hűbéri ősi-ég czéljául szolgáló családfenntartási érd^k bizonyítékául szolgál a távolabbi örökö sök öröködési rendje is. Miután ugyanis örökösök leszálló ngon nem léteznek, akkor azon fontos ősiségi szabály érvényesíttetett: hogy az ősi javak (les propres de suc cession) vissza esnek azon törzsre (családra), a melyről Öröködés utján azok szarmaztanak. Ennélfodva az apai ') Toutes personnes peuvent disposer partestament et ordonanoe de derniére volonté — de tous leurs biens meubles, acquestes es conquests ira meubles (Cout. d. 0 r 1 e an s. art 242). Néhol az ősiek egy részéről engedtetett végrendelkezhetni javak elválasztattak az anyaiaktól; az elsők az apai család vérrokonaira, s az utóbbiak az anyai törzs vérségére száltak át Tehát Franczia országban is érvényben volt azon hűbér ősiségi szabály : p a t e r n a b o n a pátern i s (consanguineis) — materna m a t e r n i s c e du n t.) •Mert itt is az czéloztatott a törvényhozás s hűbéri jog szokások által, hogy az ősi javak a családtól el ne szakadjanak, mi történnék, ha azon — apai anyai vagyon — megkülönböztetés nem eszközöltetik. így volt az ősiség Franczia országban. És ugyanazon források hason hűbéri befolyása alól nem vonhatták ki magokat a körületében létezett népiségek sem, nevezetesen az olaszok, Spanyolok és Schweicz, hol mindenütt kisebb-nagyobb mértékben el voltak terjedve a hűbéri ősiségből kifolyó német birtoklási és öröködési szabályok. Olasz országban ez nem is lehetett máskép, miután a frank birodalom szétbomlása után a német országtól függésbe jött, mi természetszerűleg a német jogszokások ottani elterjedéséi vonta maga után, mint a libri feudotum Lombard. Livre des fiefs de Milán stb. tanúsítják. — Spanyol honba pedig a Frank államból szivárogtak át az ebbeli jogszabályok, mely alá tartozott a Spanyol tartományok egy része. — Schweiczban ugy mint Elsas s Lotharingiaba'i, biztos történeti adatok szerint a Schwab. Spigel átalános jogforrás tekintélyére emelkedett, melynek egy középkori fr. nyelvre fordított példánya a Berni könyvtárban máig őriztetik. Szokolay István. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A hétszemélyes táblán. 241. Vankó Mátyás és neje Erzsébetnek Bucsánszky Alajos ellen 2400 pfrt iránti perben Ítéltetett: A harmadbirósági költségnek 10 frtbani megállapítása mellett a másodbiróság Ítélete oly kiigazítással, hogy a megítélt kamatok 1861. évi jul 23 tói kezdve ismét 6% számitandók lesznek, az ott felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez viszszaküldetik. (1862. íebr.16. 2081. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 242. Engel Józsefnek Mihálovics Sándor ellen 16000 frt és járulékai iránti perében végeztetett: Az első bíróság határozata, a mennyiben abban a kért végrehajtási eljárás elrendeltetett, helybenhagyatik, oly megjegyzéssel egyébiránt, hogy a mennyire a megkerestetni rendelt első bíróságra nézve ne talán változás jött volna közbe, a megkeresés kellő uton eszközöltessék, mely végre a perbeli iratok maga illetőségéhez visszaküldetni rendeltetnek. (1862. jan. 16. 648. P. sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb.) 243. Steinman Józsefnek Ringler András és Herold Mária ellen adásvevési szerződés megsemmisítése iránti perében Ítéltetett: A kérdéses szerződés érvénytelenítése iránti ítélet hozása nem a telekkönyvi hatóság, hanem a dologi bírósághoz tartozván, a másod bírósági határozatnak e részbeni feloldásával az összes periratok a tek. kir. itélő táblához érdemleges itélet hozatala végett átküldetnek. (1862. jan. 20. 831. P. sz. a. Előadó : Gáger Mihály ktb. 244. Richl József és több érdektársain a kJMatos (xeyza elleni tilalom elrendelése iránti kérvényük tárgyában 45*