Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 44. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 3. [r.]

184 E jog tehát akkép alakult, mint változott az örökö­dési rend. Az ellenrnondási és visszavételi jog tárgyát, a XI. század ntán az ősi ingatlanok képezék ; és pedig ki­terjeszkedve az uri alattvalókra is, kik mint glebae ad­stricti, a szabadság kellékével a szabad költözködhe­téssel nem birtanak. Es pedig az elidegenítés minden ne­ménél, nemcsak az ajándékozásnál, hanem minden adás­vevésnél, cserénél, zálogolásnál, részletes átruházásnál stb. A viszavételi jog s illetőleg az elidegenítés tilalma alól nagy fontosságú kivételt képeze mint hazánkban, ugy a németeknél is a szükségben tett elidegenítés J) A nagy szükség esetei t. i. milyenek voltak különösen az éhség, ruházatlanság, hadi vagy adóssági fogság, nyo­masztó adósság — arra jogositák a birtokost, hogy az ősi vagyont is eladhatta a nélkül, hogy ahhoz örökösei beegyezése szükségelteték. Ezzel azonban ismét egy más szinte fontos s nemzeti jogunkban is ismeretes jog volt kapcsolatban t. i. a vér­rokonok elővételi joguk. Ezen elővételi jog 2) mely a czélzott eladás ese- j tóben az eladó birtokos általi megkinálás folytán állt elő, ép ugy, mint a viszvételi jog csak az örökösöket illeté, kik az öröködésre hivatva valának, s kik annálfog­va az idegeneket a jószágvételben megelőzheték. Ha a bir­tokos örököse megintését, megkinálását elmulasztá, az a jószágot visszaperelhette. De másrészt a tehermentesség itt is biztosítta­tott az örök javak átvételénél az örökösüknek. Az adóssá­gok az ingókból, későbbi korban szerzeményből elégíttet­tek ki, az előd az ősit nem terhelhetvén az öröks beegyezte nélkül. De térjünk át az örökjogra. Valamint átalában az összes birtok viszonyok s az élők küzti rendelkezés ; ugy az öröködés szabályai is, a németeknél, a család igé­nyei által voltak korlátolva, ugyanazon érdekek folytán, melyek a földbirtokhoz s annak a család körébeni fentar­tásához kapcsolvák. A végintézkedés — azősgermánoknálminden — s középkorban az ősi ingatlanról — ki volt zárva; miért a végintézetek ottan is épen nem s a közép kor után is csak felette ritkán fordultak elő. 3) Mert a vagyon nem a birtokos egyéni, hanem a család tulajdonát képezvén, az örök jog nem az örökhagyó akaratján, hanem a család jogigényein alapult. Az örökös nem az örökhagyót, hanem a családi vagyont öröklötté; mindenik suus haeres lévén, a sui heredes különbségének kizárásával. 4) Ugyanezen czél — az ingatlannak családi biztosí­tása — szabályozá a német öröködési rendet is. Már az ős garman jogban elsőbbség adatott a fi ágnak a nók felett, 5) annál inkább a középkorban midőn, a hu­J) Schwab, c. 375. Bayer. Landr. Briin. Stat. 1243; Lübecki 1321; Freiburgi 1120; Hamb. 1275 ; stb. 2) Bayer. Landr. Bremen. 1303. Hamb. Stat. 1276. Rigis. Recbt stb. 3) Már Tacitus irta „haeredes tamen successoresque sui cuique liberi et nullum testamentum (Cap. XX.) t. i. a Germá­noknál. 4) Zimmerle: Deut. Stammgutssystem 22. I. s) Régi német jogszabály : De terra nulla est in muli­ere haereditas, sed ad virilem sexum tota terra pertineat. Ezen elsőbbség a föld birtok öröklésében a legsza­badelvűbb szellemű szász, goth, burgundi, alemanni, bajor, frank jogban is foglaltatott, utóbbi rendelvén :Sed cum virilis se­xus extiterit, femina in hereditatem aviaticam non succedat. bériség kifejlődése folytán, az ős birtok rendszert a ne­mesi vagyon rendszer váltotta fel, melynek alapiránya, mint nálunk, a nemesi családok vagyoni s hatalmi biztosí­tásában feküdt. E czélra a német nemesség családi intézkedések által, nem elégelve a fi ág elsőbbségét, azt eszközlé, hogy a n ő ág egészen kizáratott a jószágokbani öröködésből, mi később egyes törvények p. o. Julisch. 1537; bremi­sches, s Jül. berg. 1555. által is megerősíttetett. A leányok s nőág legföljebb a flág kihaltával öröködtek, de együtt a fiukkal csak kivételesen. Mindezen fi elsőbbségi jogok arra czéloztak, hogy a leányok házassága által az ősi ingatlan a családtól el ne vesszen. Azért rendeli már a salfranki törv. hogy a szü­lők u t ánp r o xi m i o re s d e paterno generesuc­c e d a n t; a thüringi, hogy a paternageneratio us­que ad quintam gener. örököljön. — A leányok rendesen készpénz s ingók öröklésére szoritatrak. A hites társak közti vagyonközösség — mi csak a szabad rendel­kezéssel férhet meg — nem engedtetett, az özvegy csak ! az ingókban, javak haszonvételében, s legföljebb némi szerzeményben részeltetett; stb. De mi épen különösen figyelembe veendő már az ős német jogban, átmenve az­után az ujabb korra is, egy főszabályul szolgált szinte, hogy az örökhagyó magtalansága esetében a felmenő ág hivatván öröködésre a javakban, ezek megkülönböztesse­nek akkép, hogy: paterna paternis, materna ma­ternis jussanak. J) Tehát ugyanazon ősiségi szabály a németjogban, melyet némelyek nálunk mint nemzeti sa­játságos intézményt akarnak ma is fentitartani. Tehát az összes birtok viszonyoknál a rendelkezési jogban, öröködésben a németeknél ugyanazon ősiségi jogszabályok és szokások, melyek hazánkban is legújabb időkig fennállottak. Szokolay István. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 711. Farkas Józsefnek Szécsy János ellen úr­béri telek iránti perében Ítéltetett: Az E. a. okmány a visszafoglalási záradék kivételével A. illetőleg -/.alatt már az anyaperben is felmutatva, s a fenforgó viszonyok ugyanott kimeritőleg megvitatva lévén — miután a ki­hallgatott tanuk vallomása szerint alperes a kereseti tel­keknek 1848-ik évben történt elfoglalásuk által okozott sérelme orvoslása végett rögtön közhatósági segélyért folyamodott, s igy a birtok visszavételébe egyátalán bele nem egyezett, miután továbbá a panaszló által beperlett uj adatok az anyaperbeli ítéletekben kifejtett elvek meg­döntésére elegendő nyomatékuaknak nem tekintethetnek, az eljáró bíróságnak (felperest ezen indokok alapján keresetétől elmozdító) ítélete jóváhagyatik, s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. ») így a Berg L. R. Jül. L. R. s kl. Kaisr. a XVI. századból utóbbi rendelven: Daz von dem vater kommenist, daz sollen nemen dez v a te r s f r u n d e (freunde, rokonok) d a z von der Mutter komén ist, daz sollen nemen der mutter frunt. Csak a szerzemény volt közös. „Hat se abe r — így szól — gut gewonnen (szerzetté) meder arbeit, so sollen se ez glich teylen.

Next

/
Thumbnails
Contents