Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 41. szám

173 ván, de semmivel sem bizonyítván, a felfolyamodásnak helyt adva- a neheztelt első bírósági végzés megváltoztatik, és Pethő Antal a tilalom elrendeltetése iránti kérelmével elutasittatik. Az ügyiratok további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetvén. (1862. april 11. 3216. P. sz. a. Előadó: Popovics Mark ktb.) 665. Veisz Józsefnek Fleischman Dávid ellen 375 pfrt adóssági perében határoztatott : Mielőtt ezen ügyben érdemleges intézkedés tétethetnék, az alperes által felhozott tanuknak névszerint Neuvelt Salamonnak a 8. sz., Veisz Henriknek a 9. sz. a. kérdő pontokra leendő hit alatti kihallgatása megrendeltetik, s a per az első bíróság ítéletének feloldása mellett ennek teljesítésére, és a kifejlendő körülmények szerinti ujabb itélet hozatala végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. april 11. 2872. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 666. Imre Julianna férjezett Szoporics Jánosnénak Turi János és Szoporics János elleni igényperében Ítéltetett: Felperes válaszában alperest föesküvel kínálván meg, miután ez iránt alperes viszonválaszában világosan nem nyilatkozott, az azon időben fennállott pprtás 265. §. értelmében a főeskü Turi Jánosnak oda ítéltetik, s az első bíróság ítélete az esetre,ha a főesküt leteszi arra, hogy az E. a. jegyzőkönyvben az ő részére lefoglalt ingóságok Szoporics János végrehajtott alperesnek tulajdonai, helybehagyatik, ha pedig ezen főesküt le nem teszi, megváltoztatik és az E. a. jegyzőkönyvben 1. 2. 4. 8. — 17. számokig feljegyzett ingóságok is felperes tulajdonainak nyilváníttatnak — a perköltségek azonban külcsönösen megszüntetnek. Ezen itélet jogerőre emelkedése után tehát tartozik alperes — 3 nap alatt az eskü letételére nézve határ időt kérni, s azon azt letenni, mert később arra bocsáttatni nem fog, s a bizonyítás nem teljesittettnek fog tekintetni; ily módosítással a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. april 11. 2828. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 667. Poja Rozál Sári Jánosnénak Fodor Erzsébet és Sári János elleni végrehajtási ügyében végeztetett : Minthogy a hit alatt kihallgatott tanuk egybehangzó vallomásaikból kiderül, hogy midőn 2-od rendű alperes felperesnőt mint nejét elvette, ennek (2-od r. a.) semmi ingóságai sem voltak, s az A. a. jegyzőkönyvben foglalt ingóságok, felperesnek eladott ház és szőlő árából szereztettek, ugyanazért az első bírósági ítéletnek megváltoztatásával felperesnek az A. a. jegyzőkönyvben foglalt ingóságok mint tulajdona oda ítéltetnek, és azok egyszersmind a bírói zár alól fölmentetnek, az összes iratok pedig további intézkedés végett illetőségükhöz vissz-tküldetnek. (1862. april 12. 1845. P. sz. a. Előadó: Gáger Mihály ktb.) 668. Kaufmann Ede hagyatéki ügyében határoztatott: Jelen mint még végképen be nem fejezett hagyatéki tárgyalásra vonatkozó ügyiratok az ideigl. törv. szabályok 179. és 180. §§-ai értelmeben további intézkedés végett illetőségükhöz a budai városi törvszékhez átküldetni rendeltetnek. (1862. april 14. 1541. P. sz. a. Előadó: Gedeon Gábor ktb.) 669. Szoliva Péternek Szoliva Mihály elleni osztályos perében ítéltetett : Szoliva Mária, Ilona és Anna azon vallomásuk, hogy ők édes atyjok néhai Szoliva János után őket illetendett telekrész természetbeni kiadásától csak oly feltétel alatt állottak el, miszerint kész pénzbeli kielégitésök után az apai féltelek fivéreik Szoliva Mihály és Péter között fele részben osztassák el — a B. a. engedmény szövege, valamint Várady Péter és Kreinniczky János ellenkező tanúskodásuk által határozottan megczáfoltatván, sőt a hagyatéki átadás alapjául szolgált fennebbi engedmény szerint nevezett nőtestvérek maguknak Szoliva Péter katona fivérük remélhető öröksége fejében egyenkint csak 26 vfrtot tartván fel, miután jelenleg fenn nem forgó különös egyezkedés esetét kivéve felperest édes atyja hagyatékára nézve csak többi 5 testvérével egyenlő % résznyi osztalék illeti, alperes a kereseti féltelek s a hagyatéki ingóságok csupán \ részének az 1840. VIII. t. cz. 4. és 5. §§-aiban meghatározott módon leendő kiadatásában marasztaltatik, s az eljáró bíróság ítélete ekként megmásittatván, mindkét folyamodásu perköltségek pedig viszonosan megszüntetvén, az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. april 15-kén 1942. P. sz. a. Előadó : Barthos János ktb.) Váltójogi ítéletek. 63. B. Szepessy Ádámnak, gróf Desseöffy Egyednő s fia gr. Desseöffy Egyed csődtömege elleni felszámitási ügyében felperes felebbezése folytán Ítéltetett: A miskolczi cs. kir. megyei törvényszék 1860. évi novemb. 13. 3669. sz. a. hozott Ítéletének I. és II. azon pontjai, melyek szerint a keresetlevél 1-ső pontja alatt követelt 2049 frt 12 kr. tőkéből, a csődtömeg csak 175 frt 54 kr. vagy is osztr. ért. 73 frt 88 kr. tőke s járulekai megfizetésében marasztatott el; a keresetlevél 2-ik pontja alatt bejelentett 750 frt tőke követelés megfizetése terhe alól pedig felmentetett, az abban felhozott okok alapján helybenhagyatnak. Az itélet III. pontjának azon része, melynél fogva a keresetlevél 3. pontja alatt bejelentett 6000 frtnyi követelés mint a jelen per tárgyát többé nem képezhető — az első biróság által elutasittatott, — miután perügyelő a keresetlevélben ezen követeléshez kötött feltételnek az által, hogy kimutatta, miszerint ezen követelés a nagyváradi káptalan által a jelen alperesi csődtömegbe már bejelentetett, a per folyama alatt eleget tett, de egyébkint is a felebbezésben ezen határozat ellen külön panasz nem emeltetett, helybenhagyatik, azon része azonban, melyszerint felperes b- Szepessy Ádám ugy is mint testvérei b. Szepe?sy Anna és Eugénia képviselője, a nagyváradi káptalantól 1824. évi sept. 1-én b. Szepessy Antal által kölcsönképen felvett 20;UÖ0 frtból váltó czédulában, azaz 8000 pfrtból felperes édes atyjának, b. Szepessy Jánosnak átadott 500Ö vfrt azaz osztr. értékű 2100 frt tőkének s járulékainak, — a csődtömeg gondnok kezeihez leendő lefizetésére köteleztetik — megszüntetik, és a csődtömeg ezen az első biróság által részére megítélt 2100 frt tőke s járulékai iránti keresetére nézve külön peruijára utasittatik. Mert: Ezen a perügyelő által ellenbeszédében támasztott viszonkövetelés, pusztán a per tárgyát tevő keresetlevélben nyilvánított azon elismerésre alapittatik, melyszerint báró Szepessy János által a nagyváradi káptalantól kölcsiinképen felvett 8000 pfrtból 2Ö0O frt felpereseket terheli; — minthogy azonban felperesek részéről a fentebbi körülmény keresetlevelükben csak annyiban említetik meg, a mepnyiben magukat azon esetre, ha a nagyváradi káptalan magát az érintett követelésre nézve, az alperesi