Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 38. szám

161 forgó helybeli körülményneknél fogva, másrészt pedig a felperes közbirtoko?ok által a kivágott erdei térre vonatkozólag tett ajánlatnál fogva hat holdakra leszállitatván, és ezen mennyiségnek négy holdja az úgynevezett külső legelőből kiadatni rendeltetvén, ily változással egyebekben az első biróság Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, és jelen per további ellátás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. mart. 20. 242. urb. sz. a. Előadó : Jankó Mihály ktb.) 101. Lázári község összes közbirtokossainak felperessége alatt az ottani volt úrbéres lakosok ellen az emiitett határban létesítendő úrbéri szabályozás, arányosítás és birtoktagositás végett indított s végső Ítélettel befejezett perében ítéltetett: Az első biróság Ítéletének I. pontjában 1-ső számmal jegyzett Horváth Györgynél a telki illetőségen felül létező többlet nz ítélet e részbeni indokolása értelmében maradvány földekül nem tekintethetvén, ily értelemben az első biróság e pontra vonatkozó Ítélete helybenhagyatik, — továbbá a 10. 11. sz. a. Pataki János és Paszhán Mihalyné beltelkeikre nézve úrbéri zselléreknek alapíttatván meg, a kezükön létező külsőségek az 1853. évi mart. 2. nyilt parancs 19. §-ának szabályai szerint lévén megváltandók, és végre a 12. sz. a. Kis Horváth András telki illetősége tekintettel *Z a. szerződés világos tartalmára — melyben az úrbéri állomány képen átadott külsőségek mennyisége különösen meghafároztatott, és hogy az ugyan ennyit tar;almazó külsőségek a szerződés előtti időkben is folytonos úrbéri kezelés alatt voltak, % telekre szállíttatván le, ily változtatással az összes úrbéri telek száma hat jobbágy és két zsellér telkekben állapíttatván meg, a 4. 5. 7. 8. és 9. sz. a. telek birtokosok kezén a törvényes telki illetőségen felül létező többlet, mint maradványnak az illető birtokosok által az Ítélet K. a. pontjában meghatározott szabályok szerinti megváltása elrendeltetik. — Az Ítélet 2-ik pontjában 13. számtól 37 számig megnevezett urbériséget követelők kezén létező bel és kül bittokok nem bírván az urbériség kétségtelen kellékeivel jelesül pedig azoknak meghatározott mennyiségű telki állományokká lett alakakitása és folytonos úrbéri bánásmód szerinti kezelése kellőleg igazolva nem lévén, de másrészről ezek annálfogva, minthogy részint a követelők, részint család vagy birtok elődjeik által ugyanazon külsőségekkel ellátottan, folytonosan birattak, az érettük szokásos uri szolgálólányok szakadatlanul megvétettek és az 1848. esztendő előtti éveken átaz adó tőlük folytonosan fizettetett, és ezen körülmény által az örök időkre való telepítési és általadási szándok hallgatólag tanusitva lenne — földesúri szabad rendelkezésű majorsági telkeknek sem lehetvén tekinthetők; ezeknek figyelembe vétele mellett ugyanazon birtokosok kezén jelenleg találtató beltelkek kültartozmányaikkal együtt a fentidézett ny. parancs 19. § ának szabályai alásorozandóknak Ítéltetnek, fenmaradváu a volt földes urnák az 1848. előtt divatozott szolgálmányoknak követelhetését a megváltás idejéig maga utján érvényesíthetni; — ellenben az első biróság Ítéletében 39. 40. 42. 45. 46. 47. 48. 49. és 51-tói 58-ig számok alatt megnevezett követelők, részint azért, mert az ezek által lakott házak földes uri tulajdonok lévén, s a hozzá adott kültartozmányoknak egyforma és ugyanazon teljesítmények melletti használatát és ugyanazoknak folytonos birtoklását kellőleg be nem próbálván, ez által a földes uri szabadrendelkezés tanúsíttatott, részint mert a telkeknek erőszakkal lett elvétele, és a volt földes úrral kötött, s már tettleges használattal is erősített vételi szerződéseknek kényszerítések közötti létrejövetele nem igazoltatott — keresetűktől elmozdittatnak. — Az úrbéri legelő illetmény, tekintve azt, miszerint a régi úrbéri perben telkenkint 6 holdban megítélt legelő illetőség már tettleg kihasitva lett, és az a jelenlegi úrbéresek nagyobb része által több éveken által használtatik, de annál fogva is, minthogy ezen mennyiség a jelen Ítélet által megállapított úrbéri telkek mértékéhez képest a határbeli összes legelő területének, és helyi körülményeknek megfelelőleg találtatott — telkenkint hat holdban állapittatik meg, — Az urbériséü helyiségére nézveaz első bíróságnak e részben hozott ítélete akként módosittatik. hogy a mennyiben a régi úrbéri perben H. a. látható tervezet szerinti helyiségből a jelen Ítélet által megszabott úrbéri illetőség, és megválthatóknak kijelentett külsőségek ki nem telnének, azok a tervezett helyiséggel szomszédos düllőkből levén kihasitandók, egy az első biróság által elrendelt uj terv végrehajtás előtti felterjesztésének szüksége fenn nem forog. — Egyébiránt a fentelőadott változtatások, illetőleg módositások mellett, az első bíróságnak a többi pontokra vonatkozólag hozott Ítélete jóváhagyatván, a nem fólebbezettekre nézve pedig érintetlenül maradván, a p^r foganatszerzés végett illetőségéhez leküldetik. (1862. mart. 20 án 490 urb. sz. a. Előadó : Gellén József ktb.) 102. A báttaszéki therezianumi alapítványi uradalomnak Dets község ellen, legelő, erdő, és nádas elkülönözés, irtások visszaváltása, maradvány földek megváltása és az úrbéri birtok tagosítása végetti perében Ítéltetett: Az első bíróságilag telkenként nyolcz holdban megalapított legelő, tekintve a helybeli körülményeket, ugy az eddigi legeltetési használatot — tíz holdra emeltetik, elleni ben a nádlás használat fejében megítélt 6 holdnyi terület, minthogy felperes uradalom nyilatkozata folytán a megítélt nádas föld tulajdona is a volt jobbágyságnak birtokába bocsáttatik, négy holdra leszállitatik, ezen változtatásokkal többire az első bírósági Ítélet helybenhagyatik, s az összes periratok a teljesitendők teljesítése végett ille' tőségéhez leküldetnek. (1862. mart. 26. 48. urb. sz. a. Előadó: Tallián János ktb.) 103. Az esztergami érsekség felperessége alatt Püspöki mezőváros volt úrbéres lakossai az ottani praedialis curiák birtokossai mint nlperesek elleni tagositási, úrbéri rendezési és legelő elkülönözési perében ítéltetett: Az első bírósági ítélet érdemileg helyhenhagyatikés a per további eljárás végett illetőségéhez leküldetik. (1862. mart. 27. 238. urb. sz. a. Előadó: Bartakovics Flóris ktb ) 104. A bátaszéki kir. alapitváryi uradalomnak Pilis község volt úrbéres lakossai ellen a mondott határban létesítendő úrbéri legelő elkülönítése, erdei és nádlási haszonvételek szabályozása, maradék földek megváltása, irtványok és foglalások visszavétele és az uri birtok tagosisitása végetti perében Ítéltetett : Az első biróság által telkenkint négy holdban megitélt úrbéri erdő illetmény, a helyi körülményeknek, és alperes volt úrbéresek által gyakorlott haszonélvezetnek inkább megfelelőleg telkenkint három hold mennyiségben alapittatván meg, — ily változtatással egyebekben az első bíróságnak a többi pontokra vonatkozólag hozott Ítélete oly értelemben, hogy a mennyiben felperes az úrbéri nádlási haszonvételeket megváltani kívánná, ugyanannak e részbeni joga a fennálló legfelsőbb úrbéri szabályok értelmében különben is fennmarad — helybenhagyatik, s a periratok foganatszerzés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. mart. 27. 43. urb. sz. a. Előadó : Gellén József ktb.)