Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 2. szám

Pest, kedd 1862. január 7. 2. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM: Az esküdtszékek. - Kúriai Ítéletek: magán, úrbéri és bűnügyekben. — Váltójogi ítéletek. Az esküdtszékek kritikai jegyzetekkel az osztrák törvényjavaslatra. I. E lapoknak, melyek a régi jóformán elavult jogrendszerünk által nagy mértékben igényelt igazságszolgáltatási reformok terjesztését l'ő feladatuknak tűzték ki, negyedik évi folyamát illőbben nem kezdhetjük meg, mintha népszerűsítjük, és meghonosítani igyekszünk a juryt, mint oly jogintézményt, mely a legszükségesb jogi reformok között legelső helyen áll. A jury, mely Angliában és az Északamerikai államokban magánjogi ügyekben is használtatik, és pedig nem csekély sikerrel, és nem a népnek kiváló megelégedése nélkül, a büntető jogi bíráskodást illetőleg, Európaszerte el van terjedve, már egészen a legkisebb német államokig. Mi csak az utóbbi szempontra szorítkozunk vizsgálódásainkban. Es itt nyiltan kimondjuk azon meggyőződésünket, mikép ha igazságszolgáltatásunknak annyira szükségelt tökéletesítésében előre menni óhajtunk, ha culturai szempontból a nyugot európai államoktól visszamaradni nem akarunk elkerülhetetlen, hogy törvényhozásunk, ha működését megkezdendi, az esküdtszékek intézetét mielőbb életbe léptesse. E tekintetben nem kell csupán a mult évi országbírói bizottmány Deák Ferencz elnöklete alatti alválasztmány nagy bölcsességü nyilatkozatára szorítkozunk, melyben a jury indítványozása mellett mondatott: „Ezen esküdtszéki büntető eljárást véljük és kívánjuk mi hazánkba is mielőbb behozatni. Meggyőződésünk, hogy az esküdtszékek a büntető igazság czéljának sokkal inkább megfelelnek, a polgárok biztonságának sokkal több kezességet nyújtanak, mint bármi egyéb büntető eljárás. De különösen alkotmányos országban úgy tekinti a nép az esküdtszékeket, mint polgári szabadságának legerősebb támaszát ; és azért Európa szabad alkotmányu nemzeteinek legnagyobb része buzgón ragaszkodik esküdtszékeihez." Ugyanezen elveket nemzeti torvényhozásunk már közel 20 év előtt bevallotta, midőn az 184% or. gyűlésen az esküdtszéki rendszert elfogadta, azon indítvány folytán, melyet az or. választmány némely tagjai tettének, s melyben kiíéjeztetett: „Az alkotmányos szabadságnak erősebb támasza az esküdtszéki rendszer, mint az állandó bíróságok. _ , Általlátták ezt Európának müveit nemzetei, felhagyván a bizonyítási szabályoknak törvény általi szoros meghatározásával, e helyett inkább a bíróságok czélszerü alakítása által biztositották mind a közállományt, mind az egyes polgárokat; és bünbirósági esküdtszékeket állittottak fel, s bizonyítási theoriák helyett az esküdtszéki tagoknak egyéni meggyőződésére bízták a tény kérdésének elhatározását, mert nem kételkedtek, hoiry 12 független és becsületes polgár lelkiismeret szerinti meggyőződésén mind a közállomány, mind az egyes polgárok sokkal inkább megnyughatnak, mint a gyakran mesterkélt bizonyítási theoriák szerint hozott ítéleteken, s a tapasztalás megmutatta, hogy nézeteik helyesek valának; mert a hol ezen rendszer fennáll, rendületlen bizalommal ragaszkodik ahhoz az egész nemzet; s nyugalmuknak, személyes biztosságuknak, s törvényes szabadságuknak legerősebb oltalmát találják abban az egyes honpolgárok." Ily szabadelvű s előhaladott szellemben nyilatkozott s határozott is a jury mellett a magyar törvényhozás már 20 év előtt, azon törvényhozás, melyet a bécsi miniszterek csak lepközelebb is középkori bátramaradással, tespedéssel, szabadelvüség hiányával vádoltanak, azon miniszterek, kik pedig még jelenleg is, tehát 20 év után is vonakodnak, mint e napokban láttuk, az esküdtszéki intézet mellett nyilatkozni. Pedig a jury bűnvádi ügyekben oly intézményt s reformot képez, mely már egész Európában, a hatalmas britt államtól, egészen a kicsiny német államokig meghonosult, mely már általánosan a jogtökély s cultura szükségletéül tekintetik. Ezenkívül mi hazánkban azért sem vonakodhatunk mielőbbi életbeléptetésétől, minthogy nézetünk szerint hazai viszonyainkban nem rejlenek, mint az ellenvéleményük kifogásai vitatják, oly tényleges akadályok, melyek az esküdtszékeknek hazánkbani meghonosítását akár veszélyesnek, akár czélszerütlennek tüntetnék elő. Kifogunk mindezek vizsgálatára terjeszkedni. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A Hétszemélyes Táblán: 123. Jakobovics Krisztinának Vlasics Fülöp elleni birtokháboritási perében határoztatott: A má^odbiróság határozata helybenhagyatik, s a periratok további eljárás végett maga illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. november 25-kén 646. szám alatt. Előadó: Sarlay Lajos kir. táblabíró.) 124. Gróf Forgács Antal, Emil és Józsefnek gr. Forgách István s több, néhai gr. Forgách Miklós jogutódai 2