Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 1. szám

4 281. Becsületbiztonság elleni kihágással terhelt Cser­mák Ambrus és Komediant Rozália hitestársak elleni bün­perben Ítéltetett: A vádbeli becstelenités a törvényszerint büntető eljárás tárgyát nem képezvén, alperesek az ideig­lenes törvénykezési szabályok bűnvádi eljárás czim alatti részéi.ek 9-ik §-a értelmében ez uton a bűnvádi ke­reset alól felmentetnek, és a per további intézkedés vé­gett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. octóber 18-kán 659. b. sz. a.) 282. Lopással vádolt Balog Fuvar Márton, Molnár Csordás Antal, Csordás János, — ugy lopásbani bűnré­szességgel vádolt Borbola Lukács fenyítő ügyében ítél­tetett: A felebbező és tagadásban levő vádlott ellenében felhozott azon tanú vallomások, miszerint ő károst a lo­pás által okozott kára iránti kiegyezkedésre felszólította volna, elegendő bizonyítékul nem szolgálhatván, ugyan az az ellene emelt vád alól bizonyítékok elégtelenségéből felmentetik; és az első bírósági ítélet ekkép megváltoztat­ván, a per további intézkedés végett illetőségéhez vissza­küldetik. Egyébiránt pedig mint jövendőre mellőzendő hiányok megjegyeztetnek, hogy annak, miszerint a káros a lopott lovak árát esküvel erősítette volna, az iratok közt nyoma nincsen, és hogy a vallományi jegyzőköny­vek az azok hitelességére megkívántató aláírásokkal el­látva nincsenek. (1861. oct. 22-én 545. b. sz. a.) Váltójogi Ítéletek. A váltó feltörvényszéken. 10. Pózner Károly Lajosnak, Nádassy István s Gri­neus Alajos elleni igényperében végeztetett: A pesti e. b. kir. váltótörvényszéknek fentebbi számú és keletű végzé­se megváltoztatik, s birói illetősége megállapittatván oda utasittatik, hogy a már befejezett tárgyalás nyomán el­járva, érdemleges határozatot hozzon. Mert: A íüntebbi ügy tárgyát végrehajtás alkalmával fel­merült igénykereset képezvén, az igénylő által tulajdoni joga begyőzésére felhozott azon körülmény, hogy közötte és a végrehajtást szenvedő Grineus Alajos közt szóbelileg kötött áru szerzési kötés létezik, az eljáró e. b. kir. váltó­törvényszék birói illetőségére befolyással nem lehet; — ugyanazért, minthogy ezen még az országbírói értekez­let életbelépte előtti időből származó végrehajtási ügyben különben is az osztrák polgári perrendtartás szabályai al­kalmazandók, az eljáró váltótörvényszéknek a birói illető­séget leszállító végzése megmásítandó s a most nevezett törvényszék, a felhitt perrendtartás 447. §-hoz képest, a már letárgyalt ügyben érdemleges határozat hozatalára utasítandó volt. (1861. decz. 18-án 959. sz. a.) 11. Weisz Ferencz fel folyamodására, ellene Müller Ignácz által 45 frt 36 kr. iránti indított per érdemében vé­geztetett: A pesti elsőbiróságu kir. váltótörvényszéknek 1861. évi május 21-én 6027. sz. a. kelt végzése felolda­tik, és Müller Ignácz pesti kereskedő, mint a f. é. 829. sz. alatt itéletileg befejezett váltóperben felperes, a neki oda itélt főhitnek saját személyében leendő letételére, a neve­zett váltólörvényszék pedig e czélból ujabb határidő ki­tűzésére utasittatik. A felfolyamodásilag követelt költsé­gek mellőztetnek. Mert: Az 1840. XVI. t. cz. 2. fej. 17. s 3-ik fejezet 26-ik §-ai, melyek szerint a könyvvezető, főnöke ügyében pót­lóhit letételére bocsáttathatik, s illetőleg azt letenni köte­les is, csupán és egyedül könyvkivonati perekre vonat­kozván, a mennyiben a felfolyamodványban érintett fő­hitre — tehát nem pótlóhitre — szóló ítélet váltókereset következtében hozatott, az eljáró első bíróság neheztelt határozata annál is inkább feloldandó, s felperes a neki oda itélt főhitnek saját személyében leendő letételére uta­sítandó volt, mert egy részről a ppts 238. §-a a fenforgó esetre helyesen szinte nem alkalmaztathatik, más részt pedig fel folyamodónak, a felterjesztő e. b. váltótörvény­szék által hallgatag igazolt állítása szerint a már jogér­vényre emelkedett 829. sz. a. Ítéletben arról, hogy a meg­ítélt főhitet felperes helyet annak könyvvezetője tehesse le, minthogy ez a perben vita tárgya sem volt, mi sem foglaltatik. (1861. decz. 18-án 901. sz. a.) 12. Róthberger L. felperesnek, Schmidt János és Te­rézia s többek elleni 600 frt iránti váltóperében ítéltetett: I. Az első bírósági kir. váltótörvényszék által 1861. aug. 10 én 20,891. sz. a. hozott ítéletnek, Binzer Ferencz és Kovács Pál harmad s negyed rendű alperesekre vonat­kozó perorvoslattal meg nem támadott része érintetlen ha­gyatik. II. Schmidt János első rendű alperesre vonatkozó része a fenebbi ítéletnek, az abban felhozott indokok alap­ján helyben hagyatik. III. Schmidt Teréz másodrendű alperest illetőleg az elsőbirósági Ítélet megváltoztaik, s Rottberger L. felperes másodrendű alperes elmarasztalására vonatkozó kereseté­től elmozditatik. Indokok. Schmidt Teréz másodrendű alperes a keresetbe vett követelés fizetésétől felmentendő volt, mert nevének a ke­reseti váltóra sajátkezüleges Írását tagadásba vévén, felpe­res az aláírás valódiságának begyőzésére semmi bizonyí­tékot nem szolgáltat. Azon másod alperes által az ellenbeszédben beismert körülmény, hogy nevét kibocsátói minőségben férje ve­zette a váltóra, ő pedig csak keresztvonását függesztette az aláíráshoz, felperesnek váltókereset jogát meg nem alapítja, mert a K. V. R. 94. §. értelmében (melyszerint a magyar váltótörvények visszaállítása előtt fizetendő ke­reseti váltó megítélendő), oly váltó nyilatkozatok, melyek név helyett keresztvonással Írattak alá , csak akkor birnak váltóerővel, ha törvényszékileg vagy jegyzőileg meghitelesitve vannak. (1861. deczember 18-kán 1924. szám alatt) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Pesten, 1862. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Thumbnails
Contents