Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 31. szám

Pest, péntek 1862. april. 18. 3L szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM: Jogeset. — Kúriai Ítéletek: magán, úrbéri és bűnügyekben.—Váltójogi itéle'-k. — Hivatalos tudnivalók. Tudomásai Van szerencsénk jelenteni, mikép a t. kir. Tábla mélyen tisztelt Elnökégének kegyes engedelmével, ezentúl, a mai számtól kezdve, a pusztán helybenhagyást röviden kifejező kur. Ítéleteknél, az ügy állás felderitése s nagyobb tanúság nyujthatása végett, az 1-ső bir. indokokat, s hol kell, a tényállást is mindig közlendjiik. Ez, mi ujabb áldozatokkal jár, reményijük elvezetendi szakértőinket e lapok kúriai közleményei érdekességének belátására. Érintett ujabb közlések, megkülönböztetésül a kur. Ítéletek szövegétől, záradékba fognak befoglaltatni. Szerkesztőség. Jogeset vételárra vonatkozó engedményezés érvénytelenítése. Felperes Horn Mária Júlia a fennállott Teréz- és Józsefvárosi cs. kir. bíróságnál 1861. évi fnbr. 27 én benyújtott keresetlevelében előterjeszti, hogy Parnisch előbb férj. Krátschmar szül. Schlecht Anna Mária asszony az A. a. adás vevési szerződés szerint eladta a Pest Józsefvárosi József-utczában in5/ö] sz. a. fekvő háznak őt tulajdonjoggal illető fele részét Spiller Károly és Teréz hites társaknak. A szerződés 2-ik pontjában kötelezték magokat egyetemlegesen a vevők, hogy a hátralevő 1050 for. vételárt ugvan u^gy év múlva, nzonban az ettől járó 5% kamatokat félévenként pontosan lefizetendik. Az eladó felperesnőnek 200 pítnyi kövelelése biztosításául ezen 1050 frt. követelést felperesnőnek elzálogosította, sőt felperesnőt feljogosi totta visszavonhatlanul, hogy az ezen vételártóli kamatokat sőt annak idejében magát a tőkét is fölvehesse, s ebből 200 pfrtnyi követelését levonhassa. Még másrészről egyszersmind a vevőkSpiller Károly és neje házastársak is mint szintén az A. a. látható, 1859. mart. 14. ezen elzálogosítást tudomásul véve, magukat kötelezték, hogy az ezen vételártóli félévenkénti kamatokat, valamint magát a vételárt is fel peresnőnek pontosan kifizetendik. Minthogy pedig eddig mit sem fizetve, három félévi kamat hátralékkal vagyis 78 frt 75 krral tartozásban vannak, ez okból kéri őket ezen összeg, ennek lejárt kamatai, s a költségekben marasztaltatni. Az ügy Pest város törvényszéke elébe kerülvén, ez által 1861. évi jan. 19-ére kitűzött tárgyaláson alperesek ellenbeszédökben a keresetlevél minden kitételeit tagadván, és előlegesen felhozván, hogy Schlecht Annának a kérdéses házhoz s illetőleg annak fele részéhez tulajdoni joga a kérdéses időben nem csaknem volt.de annak megszerzésétől a pesti volt cs. kir. orsz. törvszéknek 1-ső sz. a. végzése által el is mozditatott. Ugyanis: Schlecht Anna azon hiszemben, hogy mint első férjének Krátschmár Fereneznek a 2. sz. a. végrendelet szerinti örökössé s így a József utczai ini/61 sz. a. valódi, de még telekkönyvileg be nem jegyzett tulajdonosa, hitelezőitől zakhttatva, kik közt felperesnő fő szerepet játszott, alperesekkel oly előleges egyezkedést kötött, melynek czélja a körülirt ház hátulsó részének adás-vevésutjáni azonnali átadása lett volna, mihelyt ő arra nézve a 2. sz. végrendelet alapján a tulajdonjogotmegszerezte. Eczélból jött létre az A. a. felmutatott, s felperesnő által szerződésnek keresztelt okirat, melyből a kelet napja nem elnézésből, de szándékosan azért hagyatott ki, mivel Schlecht Anna ezen előleges egyezkedésnél nem saját, hanem elhalt férje hagyatékához tartozó, e szerint reá nézve még egészen idegen dolgot bocsátott árubn, a szerződésnek kötelező erőt a kelet idejének bejegyzése által csak akkor akart tulajdonítani, midőn az áruba bocsátott fele házrészre nézve a dologbani jogot megszerezte. Azonban ebbeli kérelmétől az 1. sz. szerint elmozditatván: ennél fogva az A. alatti — ha ugy tetszik — szerződés nem csak hatályba nem lépett, de mint olyan, mrlynek tárgyát egy nem teljesíthető Ígéret képezi, a ptkv 878 §-a szerint egészen semmis, s habár megköttetett ic, utána sem egyik sem másik félre se jog, se kötelezettség nem háromlik. Hogy alperesek a kérdéses ház részt meg nem vették, igazolják a 3 és 4. sz. a. okmányok melyekből kitűnik, hogy a kérdéses ház Variinger Pál és Hanuska Anna hitestársak nevére van telekkönyvileg bejegyezve. Kérik tehát alperesek felperest keresetétől elmozdittatni, s a költségekben elmarasztalni. Felperes válaszilag megjegyzi, hogy az A. a. okmány egy teljes és tökéletes adás vételi szerződés, a kelet idejének kihagyása erejének mit sem árthat, mert valamely szerződés érvényére az év hónapjának vagy napjának kitételét szükségkép a törvény sehol sem rendeli, sőt nem is tanácsolja. De hogy ezt a szerződő felek magok is egy teljes, bevégzett adás vevési szerződésnek tekintették, mutatja azon körülmény is, hogy alperesek az A. a. 2-ik pontja szerint világosan a vételár lerovására fizettek o. é. 630 frtot, s az eladónő azt mint ilyet el is fogadta s nyugtatta, tehát mindkét szerződő fel az adás-vevési szerződést részben már teljesíteni kezdték is (pactum perfectum et consummatum). Az A. alattira vezetett s ugy Schlecht Anna, mint alperesek által aláirt s kelet idejével ellátott nyilatkozat pedig, mely alkalommal az felperesnek mindjártát is adatott s mai napig is birtokában van, egy teljes, tökéletes, minden bármi néven nevezendő feltétel vagy megszorítás nélküli utalványt foglal magában az elzálogosításon leiül, mely a ptkv 1401 és 1403 §§ ai alapján feltétlenül kötelező, s mely alpereseket, mint felperes irányában magokat lekötelező feleket a ptkv 1409 §-a alapján is a késedelmesség esetében felelőssé teszi. Minthogy pedig alperesek azt, hogy A. szerint épen azon ház fele 31