Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 31. szám

128 része adatott volna el, melynek átíratása egyelőre meg nem engedtetett — nem bizonyítja, s így azon körülménynek, mit felperes határozottan tagad, mintha az A. a. tárgyát egy nem teljesíthető ígéret képezte volna — ez oknál fogva is, még csak lehetsége sem forog fenn, de különben is tény az. hogy 3 és 4 szerint a háznak mindkét fele része Schlecht Annát tulajdoni joggal illetvén, a férjétől maradt ház fele része is 4 szerint tulajdoni joggal Ítéltetett néki oda, s igy alperesnek .állott érdekében a kérdéses ház fele részére volt akadályt megszüntetni, s a házat nevükre átiratni, nem pedig az A. alattitól elállás sal felperes irányában elvállalt kötelezségök alól kibúvni akarni. Kéri keresetlevele értelmében alpereseket elmarasztaltatni. Ezek után Pest város törvszéke által 1861. évi jul. 25-én 8322 sz a. ítéltetett: „Miután felperesnő követeié sét a keresetlevél mellett A. a. felmutatott oklevélre alapította, melynek utóiratában foglalt engedményezés és elzálogosítás egyenesen a szerződés nyomán Pamischné szül. Schlecht Anna részére járó vételár maradékra, s ennek kamataira történt; sőt felperesnő kérését is nyiltán a vételár kamataira intézi; miután továbbá alperesek az J. sz. a. elutasító végzéssel, továbbá a 2. 3. sz. a., valóságukra nézve kétségbe vont és az eladott A. a. házra vonatkozó szerződésekkel, valamint a 4. sz. a. telekkönyvi kivonat tal bebizonyították azt, hogy az A. a. adás-vevési szerződés tárgya, a szerződő felekre elenyészett, s annak teljesítése lehetetlenné vált; tehát valamint maga az eladó Parnischné szül. Schlecht Anna a vételárt a meghiúsult A. a. eladás után nem követelhetné, ugy annak engedményezése íelperesné részére sem ad több jogot követelhetni, miután végre azon esetben is, ha az A. a. szerződés valósággal megkötöttnek tekintetik, alpereseknek az utóiratbani kötelezésük nem önálló és feltétlen, hanem a vételárra és annak kamataira vonatkozik, tehát az A. a. szerződés foganatba menetelét feltételezi; annálfogva felperes ki az A. a. szerződés meghiúsultával zálogjogától elesett, kereseti kérelmétől elmozditatik, s alperesek részére 15 írt perköltségben elmarasztaltatik. Az ezen ítélet ellen közbetett felperesi föllebbezés indokai ugyazok, melyek a válaszban előadattak. Ezen föllebbezés következtében a per a tek. kir. ítélő tábla elébe íölterjesztetvén: ez által az első bírósági itélet *56348Öí sz- a-érdemileg helybenhagyatott. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 337. Rott Teréznek Neugebauer Ferenczelleni 31 frt 50 kr. lakbér követelés s járulékai iránti perében (melyben felperesnő azon oknál fogva, mert nem bizonyítja, hogy alperes a felmondást elfogadta volna, alperes pedig ezen körülményt határozottan tagadta, az első biróság által keresetétől elmozdittatott) Ítéltetett: Az eljáró biróság ítélete az ott felhozott okoknál fogva helybenhagyatik és az összes periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszküldetnek. (1862. mart. 11. 1546. P. sz. a. Előadó: Gáger Mihály ktb.) 338. Oláh Gábornak Éliás Simon ellen 470 for. iránt indított perében (melyben az első biróság által felperes azon okoknál fogva, mert felperes keresetében maga beismeri, hogy ezen per jogérvényes ítélettel már eldönttetett, mert hibás szerkezetű keresetleveléből, a kereseti kérelmet sem lehet tisztán kivenni, és mert hogy azon lak, melyért a kereseti kártérítés követeltetik, alperes hibája miat állott volna üresen, alperes tagadása ellenében semmivel sem bizonyította — keresetétől elmozdittatott —) Ítéltetett: Az első biróság Ítélete annak indokaiból helybenhagyatik és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. mart. 19. 2321. P. sz. a. Előadó: Toperczer Ödön ktb.) 339. Tóth Zsuzsanna és T.Nagy Juliannának Tóth Julianna és T Nagy Erzsébet ellen végrendelet féretétele végetti perében (melyben az első biróság felpereseket azon 1 oknál fogva, mert noha alperesek a perben meg sem jelentek, de felperesek azt, hogy az örökhagyó akár a személyre, akár a tárgyra tévedt volna, nem igazoljak, s mert azon ténykörülmény, hogy az örökhagyó oly tárgyakról rendelkezett, melyek nem voltak sajátjai, nem a végrendelet érvénytelenségét, hanem a hagyomány hatálytalanságát vonja maga után — keresetüktől elmozdította —) ítéltetett: Az első bírósági itélet az abban foglalt okokból helybenhagyatik, és a per a további törvényszerű intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. mart. 21. 1525. P. sz. a. Előadó: Popovics Márk ktb.) 340. Botka szül. Petróczy Gabriellának Szinlay szül. Royko Cornélia csődtömege, Czibur Gusztáv, Lajos, Kerepessy Ödön, K repessy Kubinyi Apollónia és Seb,k Gusztáv alperesek ellen a bilkei részjavak átadása iránti végrehajtási ügyébenvégeztetett:Két biróság összhangzó ítélete ellen intézett rendkívüli felülvizsgálati kérelem az ideig, törv. szabályok 102 §-a szerint a végre hajtást nem gátolhatván, az eljáró biróság a föllebbezetl végzés megmá?itása mellett oda utasitatik, miszerint felperesnő végrehajtási kérvényét a felhozott elutasítási indok mellőzésével ujabban intézze el. Egyébiránt a kért költségtérítésnek az ideig, törvényszabályok 110 § aként helye nem találtatván, az illető kézbesítési ivek felterjesztésének, valamint az idézett szabályok 107 §-ának mellőzése pedig nem helyeseltetvén, az iratok törvényszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. decz. 3-án 5041. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 341. Weinberger Áronnak Kiss János és Várallyai Istvánnő ellen 525 for. iránt indított végr< hajtási ügyében végeztetett: Az anyaperbeli 1859. évi decz. 14-én 9624 sz. a. kelt főtörvényszéki jogerejü itélet szerint Várallyai lstvánné és Kiss Jáno^ alperesek nem egymásért jótállólag marasztaltatván,de a végrehajtási zálogolás is mindkettejük birtokára kiterjesztetvén, következőleg özv. Várallyai lstvánné vagyona az egész tartozás fedezéséül nem szolgálhatván, ellene a végrehajtási becslés csupán a kereseti 525 ftnyi tőke és 28 frt. 52 krnyi köttség fele részére nézve rendeltetik el. Egyébiránt az érintett itélet tartalmaként fennebbi tőke részlet után 1858 jul 9 tői járuló kamat 40/°-val lévén számítandó, ily változtatással, s az alaptalan semmiségi panasz elvetése n ellett egyebekben az eljáró biróság végzése jóváhagyatik, s az iratok további törvényszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. decz. 3-án 5016 P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb. 342. Rajcsics Lajosnak mint Melichár László gyámjának és Melichár Annának, Kelemen Eleonóra, mint Kelemen László gyámanyja, és Ischenka Henrik gyámtárs ellen tartási költségek iránti perökben Ítéltetett: Az ideig törv: szabályok 174. §-aként jelen per eldöntésénél zsinórmértékül szolgáló pprtás 238 és 265 §§-ai szerint a fő eskü perben nem álló 3 dik személynek is kiáltathatván, s