Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 1. szám

2 peresnek kellett fölvenni a járuló 495 ftnyi kárpótlást, s ezen összegnek %-öd része a fentebbieknél fogva felperest illetvén, azt neki oda Ítélni kelletett. A mennyiben a B. alatti szerződés szerint alperes csupán édes attya haláláig volt köteles az életjáradékot kiszolgáltatni, felperesnek csak az esetre volna joga az időközi haszonvételekhez, ha őt a beruházások megtérí­tésével megkínálta, s alperes azt el nem fogadván, a bir­tok kibocsátását halasztotta volna, azonban felperes ezt nem tévén: az időközi haszonvételek megtéritése iránti kérelmével el volt utasitandó. Felperes perbeszédileg hallgatag maga is beismeri, de a B. alattiból is kiviláglik, mikép alperes némi beru­házásokat tett a kövelelt birtokra nézve, s minthogy a B. a szerződés vég szavai szerint, az ezen kérdés fölötti bírás­kodásra a kerületi szolgabiró van kijelölve, alperest vi­szontigényeinek ezutoni érvényesítésére kellett eluta­sítani. A perköltségeknek kölcsönös megszüntetése azon ok­nál fogva mondatott ki, mert felperes követelésének egy részére nézve szintén pervesztettnek tekintendő, s hogy az által, mert alperest a beruházások megkinálásával a követelt örökség kiadására föl nem szólította, vagy leg­alább ennek megtörténtét nem igazolta, jelen perre némi­leg szintén okot szolgáltatott. Az első bíróságnak ezen ítéletét mindkét fél föl­lebbezte. Felperes folebbezésében az időközi haszonvételek s perköltségek megítélését szorgalmazván: előadja, miként a B. a. szerződés alapján tehetendett beruházások alperes által az osztályosoknak okozott kárral föl nem érnek, mert az 1830-ik évi aug. 22-én összeirt birtok állapotnak a jelenlegi telekkönyvi állapottali összehasonlitásá,bór ki­világlik, miként alperes az apai birtokot öt köblös erdő eladása, s a malom elpusztítása által tetemesen megcson­kította, s így beruházásainak visszatérítését sem igényel­heti és pedig annál kevésbbé, mert 1850-ik évben felperes által osztályrészének kiadatása iránt felszólitatván, e rész­beni levelére nem is válaszolt, — végre a költségtérítésre pervesztett alperes törvényileg köteleztetvén, kéri felperes az eljáró bíróságnak ezen pontjait megváltoztatni, s 11 frt 30 kr. folebbezési költségeit is megtéritetni. Alperes pedig következőleg czáfolgatja az első bíró­sági ítéletet: 1-szór, Már az ítélet első indoka is, hogy t. i. alperes a kereseti birtokot édes atyjától a B. a. szer­ződés alapján vette által, ezen szerződés szövegével nyil­vános ellentétben áll, abból kétségtelenül kitetszvén, hogy ezen szerződés keltekor alperes a kereseti javakat már régóta birta, s felperes abbeli állítását, miszerint al­peres a javakat még 1832-ik évben idegen kezekből vál­totta vissza, meg sem tagadván. 2-szor, Nem vala köteles panaszlott atyja halálakor a kérdéses birtokot közosztály alá bocsátani, ezt testvérei az A. a. szerződés tartalma sze­rint csak a beruházások lefizetése után követelhetvén. 3-or, Az ősiségi nyilt parancs 9. §-a általában örökösödésről szól, s az első bíróság által felállított azon elv, hogy azon § csak végrendeleti örökösödésre alkalmazható, hibás értel­mezésen alapszik. 4 er, Az A. a. összeírás, ha valódi volna is, a 10 évvel későbben létrejött B. a. szerződés alapjául nem vétethetvén, felperes azon panaszlott által tagadott állítása, hogy felperes 2 % telekért nyert kártalanítást, kellő bizonyítékok hiányában,a pprtáslO. 17. 23. és 104. §§-ai szerint birói figyelembe nem vétethetett, de a pptás 139. és 143. §§-ai szerint az A. a. koholtnak nyilvánított összeírásra támaszkodni nem is lehetett. 5-ör Felperes költ­ségekbea marasztalandó s az 1858. évi decz. 7-én 229. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet értelmében a kere­seti javak kibocsátása legrosszabb esetben is a befekteté­sek megtérítésétől lett volna feltételezendő. Kéri mindezeknél fogva alperes a sérelmes első bíró­sági ítéletet megváltoztatni, s 14 ftnyi folebbezési költsé­geit megtéritetni. A tek. kir. tábla ítéletét annak idejében közlendjük. Kúriai Ítéletek. Ma^ánjo^i ügyekben. A kir. itélő táblán. 128. Dorfner Pálnak Kadi József és neje Tar Zsu­zsanna elleni végrehajtási ügyében végeztetett: Az első bíróság végzése az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. nov. 29-én 2721. P. sz. a. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb.) 129. Csernovics Péternek a cs. kir. pénzügyészség elleni végrehajtást felfüggesztő ügyében végeztetett: A B. a. határozat tartalma szerint a cs. kir. kincstár jelen ' végrehajtás tárgyát képező követelésének a földtehermen­j tesitési kötvényekkel leendő kielégítése már jogérvénye­J sen elhatározva, s a pénzügyészség csupán az elvileg át­utalt tartozás számszerinti összegének megalapítása végett a törvény rendes útjára utasítva, következőleg alperes mindaddig, mig a kereseti tartozás a részére lezárolt földte­hermentesitési kötvény értékét ki nem meritendi, felpe­res más vagyonára köztörvényi végrehajtást intézni, ille­tőleg az önmaga által választott kielégítési sorrendet megváltoztatni a pprtás 527. §-ának hasonlatosságánál fogva is jogosítva nem lévén — az eljáró hatóság végzé­sének megmásitása mellett a cs. kir. pénzügyészség által eszközlött végrehajtási lépések megsemmisíttetnek, s ne­vezett pénzügyészség követelése kielégitéseül a B. a. ha­tározat értelmében lezárolt földtehermentesitési kötvény értékére utasíttatván, a periratok további intézkedés vé­gett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. november 29-dikén 2391. P. szám alatt. Előadó: Beke János kir. táblabíró.) 130. Svoboda Sabin, mint a pécsi irgalmas szerzet Perjelének ifj. Braun György és Borbála hitvesek elleni végrehajtási ügyében végeztetett: Mielőtt ez érdemben érdemleges intézkedés tétetnék, az iratok azzal küldet­nek vissza illetőségükhöz, hogy azok a kérdéses szőlő és ház birói becsüjéről fölvett jegyzőkönyvre hozott határo­zatnak kézbesitésérőli bizonyitványnyal kiegészítve, a folyamodásban felhozott azon körülményre, hogy az ár­verés nem a kitűzött órában tartatott meg, s hogy a ven­ni szándékozókat a törvényszéki kikiáltó árverés előtt elutasította volna, Horváth Mór végrehajtásra kiküldött figyelő, ugy a törvényszéki kikiáltó meghallgatása mel­lettadandó nyilatkozattalminélelőbb ide ismét fólterjesztes­senek. (1861. nov. 29-én 3065. P. sz. a. Előadó: Beke­János ktb.) 131. Martinka Jánosnak, Kornis József, Kornis Fe­rencz, Kornis Katalin férjezett Peinlich Károlyné és Kor­nis Mária ellen tulajdonjog elismerése és telekkönyvi ki­' igazítása iránti perében ítéltetett: A keresetben felhozott

Next

/
Thumbnails
Contents