Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 28. szám

Pest, kedd 1862. april. 8. 28. szám. Negyedik évfolyam, TÖRVÉMÉHI <N III Vök, TARTALOM : Felszáraitási per. — Pótrendelet a bélyegdijak iránt a váltótörvénykezésben. — Kúriai Ítéletek : magán., úrbéri és bűnügyekben. — Váltójogi ítéletek. Felszámitási per gr. Festetios Sámuel csődtömege ellen. (Folytatás.) Felperes részéről válaszképen elóadatik, nevezetesen alperes első ellenvetésére, miszerint keresete igazolására az E. alatti számla elegendő, mert az Necsás uradalmi felügyelő által aláírva és átvizsgálva van, mert felperes ebbeli számláit még a csőd kiütése előtt is mindenkor csak Necsás Máténak szokta bemutatni és vele volt köteles aláíratni, tehát ez által kellett végszámláit is elismertetni. A csőd váratlan kiütése végett felperes számadásai! csak a csőd megnyitása után készitheté, melyek Necsás által a csődtömegnek bemutatni kellett végszámadásainak kiegészítő részét képezik , miután a csődtömeg a harságyi birtok átvételével az ezen birtokot terhelő szenvedő vagyont is átvenni köteles, tehát az ő tartozása is áll. Az J. alatt idemellékelt részletes számlák szintén nevezett felügyelő által vannak megvizsgálva és aláírás által megismerve, mely aláirás még az épitési korszak alatt t. i. 1857-dik évben, tehát a csőd kiütése előtt történt. Végre felperes Necsás felügyelő megbízásából hivataloskodott. Hogy felperes az építkezésre bukott által megbizátott, a következőkből kitűnik: Felperes vagyonbukott 1857-dik évben Kutse Ede bécsi építész K. alatti tervének közlése mellett költségvetés készítésére szólittatott fel, minek folytán felperes az L. alatti költségvetést 1857-ik évi január 15-én a grófnak Bécsben személyesen benyújtotta, ki is azt elfogadván,aláirta oly meghagyással, hogy Heller Károly gépész terve helyett czélszerübbet készítsen, minek folytán az M. alatti eredeti tervet a gróf kezéhez szolgáltatta, ki is azt Necsás Máténak további intézkedés végett leküldé, ki azt N. szerint rendőri jóváhagyás végett a szigetvári szolgabirói hivatalnak benyujtá, és jóváhagyás után felperesnek kivitel végett visszaadta, mire ez a kérdéses malom, ezukorgyár és egyéb uradalmi épületek építéséhez fogott, és azokat, némely nem lényeges részletek kivételével be is végzé. Hogy ezen épitkezések valóban teljesíttettek, azon körülmény által is igazoltatik, hogy a csődtömeg ezen épületeket nem csak birtokába vette, hanem különösen a malmot bérbe is adta. Perügyelőnek a 880 frtnyi követelés elleni kifogásait megezáfolja az 0. alatti birói itélet, melynek erejénél fogva neki Pfeffer kereskedőt kifizetnie kellett. Az ellenbeszéd 4-dik pontjára válaszolja felperes, hogy ezen számlának aláírása azért történt későbben, mert az arra vonatkozó irományok felperes bécsi szállásán lévén, azokat előbb fel nem mutathatta,mig érettök Bécsbe nem ment. Felperes különben keresetét a p. p. 18. §. értelmében 521 frt 30 krral leszállítja, mert időközben értésére jött annak, hogy a ezukorgyár, melynek számára az ezen öszszeget képviselő faszái! itás történt, nem a vagyonbukott gróf csődtömegét illeti. Viszonválaszában perügyelő előadja, hogy felperes részéről kétségbe nem vonatik, hogy Necsás a gróf által nem vala megbízva arra, hogy a gőzmalom, vagy más építések körüli munkálatok iránt eüsrnervéuyeket adjon ki, és hogy annak ily megbízotti minősége is,mely különben alperes részéről tagadásba vétetik, a csőd kiütése után a p. t. k. 1024. § a szerint elenyészett, és igy ezen alperesi előadás a p.p. 108.22. §§ ai szerint valónak tartandó. Azon körülmény által,hogy alperesi csődtömeg birói szemlét kért, az építkezések teljesítés^ nem lön beismerve, hanem inkább kétségbe vonva. Nem bizonyítja továbbá felperes, hogy az L. alatti költségvetés a gróf felszólítására készíttetett, és ezen okmánynak a gróf által lett aláírása mutatja, hogy a gróf minden építésre nézve személyes befolyást gyakorlott. Ellenben a K. M. és N. alatti okmányok felperes állításait egyenesen megczáfolják. Felperes a gőzmalom felépítéséért csak 4393 frt 10 krt követelhet, és ha ezen összeghez a szinte követelésbe vett 247 Irt 17 krt és 171 frt 41 krnyi összegeket hozzá is adjuk, nem rug az összes követelés 8963 frt 21 krnál többre. De miután felperes keresetleveléhez B alatt csatolt számiájában beismeri, hogy 14,250 frt 53 krt kapott, ebből következik, hogy a csődtömeg nem csak nem adósa felperesnek, hanem hogy ellene még 5283 Irt 42 krnyi követelése is van. A kért birói szemle szükséges azért, mert felperes az építkezések teljesítését be nem bizonyította. Az O. alatti itélet perügyelő kifogását a B. szerint leszámított 880 frtot illetMegmeg nem czáfolja, mert a kérdéses itélet nem ezen összegről, hanem 956 frt 36 krról szól, mert felperes annak leszámítását a per kezdete után sokkal később eszközölte, és mert felperes és Necsás közt Pfeffer Antal hozzájárulásával ujjitás jütt létre. Többiben perügyelő az ellenbeszédben mondottakhoz ragaszkodik. (Vége következik). Pótrendelet a bélyegdijak iránt a váltótörvénykezésben. Aziránt, mikép érvényesítendő váltójogi törvénykezésben a bélyegmentesség, s mily okiratok veendők ki e mentesség alól, utólagosan a n. mólt. magyar kir. udv. kanczellariától következő rendelet érkezett: O cs. kir. Felsége legkegyelmesebb urunk nevében stb. Miután a m. évi karáosonhó 12-én 18257 sz. a. kelt udvari rendelvény tartalma szerint ő cs. kir. Felsége a bélyeg és illetéktörvény érvényessége tárgyában ugyan 28