Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 25. szám

Pest, péntek 18(»2. mártius 28. 25. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉMSZÉKI CSARNOK. í ARTAL1 >M : Kir. leirat a törvénykezési ügyben. — Kúriai Ítéletek : magán, úrbéri és bűnügyekben. — Váltójogi Ítéletek. Kir. leirat a törvénykezési ügyben. A nmlgu magyar kir. kúriához a napokban következő kii-, leirat érkezett: „Mi Első Ferencz József stb. Főtisztelendő, tekintetes stb. Kedvelt hiveink ! Kétség merült fel az iránt, váljon a sommás viszszahelyezési és sommás határigazitási ügyeknek fölebbvitel utján elintézése, az ideiglenes törvénykezési szabályok hatályba lépte után, magyar udvari kanczelláriánk vagy pedig a rendes fölebbviteli bíróságok hatásköréhe/, tartozik-e? Miután sommás visszahelyezési és sommás határigazitási ügyek kétségkívüli peres természetüknél fogva, a habár csak ideiglenes, de mindenesetre birói intézkedést igénylő tárgyak közé sorozandók, s miután az országbirói értekezlet s az ennek alapján létrejött múlt évi szent Jakab hó 20-án kelt Határozványunkkal helybenhagyott ideiglenes törvénykezési szabályoknak iránya és szelleme oda mutat, hogy az ilynemű ügyek elintézésére a magyar alaki s anyagi jogot a kor igényeivel "szhangzásba hozva, minden fokozaton keresztül a biróságok legyenek hivatva; — ugyanazért a fenforgó kétség eloszlatásául ezennel kijelentjük, hogy a sommás visszahelyezési és sommás határigazitási peresügyek, a pörlekedő felek felfolyamodása és semmiségi panasza folytán, fölülvizsgálat utján, az ország lendes bíróságai utján elintézendők. Midőn tehát ezen legkegyelmesb Határozatunkról Hűségteket kellő tudomás s maguk alkalmazása végett ezennel értesitjük, cs. kir. Kegyelmünk és Kegyelmességünkkel egyébiránt állandón hajlandók maradunk. Kelt birodalmi székvárvsunkban Bécsben, bőjtelőhó 27-én stb Ferencz József s. k. Gr. Forgáck Antal s. k., Sztojakovits György s. k.-' (P. H.) Azon törvénykezési szabály, mely itt e kir. leiratban foglaltatik, közhelyeslésre számolhat, mert akkor midőn az a napi szükségeknek a jogéletben a kételyek eloszlatása által eleget teendő, legfelsőbb nemzeti bírói hatóságunknak a m. kúriának hatáskörét kiterjesztette, egyszersmind a jogi reformok egyik legkiválóbb szükségü igényének is kielégítésére szolgál az áital, hogy az igazságszolgáltatástól, a változhatlan, körülményekkel ki nem alkudható jognak, a változékony politikától való szoros elkülönözését ismét bár részben is eszközli. Ennek szükségességét, mint az előhaladott jogrendszer egyik legelső igényét e lapokban már többször tüzetesen vitattuk és annak tökéletes teljes valósítását jogelveink szellemében, hogy jogrendszerünk az európai jog színvonalára kifejlődhessen, jelenleg különösen nagy szükségünek tekintjük. Azonban mindamellett nem nyomhatjuk vissza sajnálkozásunkat aziránt, hogy ily nagy fontosságú ügyben ismét rendkivülileg, az alkotmáuy által biztosított rendes ut, a törvényhozás meliőztével kelletett intézkedni. Minden szakértő belátja, mi kép a birói illetőség I szabályozása, azon horderejénél fogva, melyei az nem í csak a jog kiszolgáltatás gyorsítására, hanem szorosan s | legközelebb magára a honpolgárok jogbiztosságára nézve is oly nagy mértékben bir, az igazságszolgáltatás rendszerében a legelső helyen áll, és mint ilyen a bizalomnak oly alapjait igényeli, és oly forrásokra kell hogy támaszkodjék, melyek a minden oldalróli legtüzetesebb tárgyalást s kifejtést magokban foglalják, s mik teljes mértékben csak a nemzet képviseletét is tartalmazó országgyűlés közreműködésében feltalálhatók. Miért halasztatik tovább s továbbra e tényező működése; miért nem nyujtátik alkalom, hogy a jogrendszer legfojtítosb kérdései ott elintézés alá vétessenek, mit az igazságszolgáltatás, a jogbiztonság, közhitel stb. legfőbb érdekei annyira igényelnének. Mily számos a jelenben eldöntötthüz, közeledő részletes kérdések is várnak még a megoldásra, mint azok p. o. melyek a cassationalis eljárásra, az iletőségi összeütközések szabályozására stb. vonatkoznak. Mindezen kérdések rendkivülileg a türvénykozás meliőztével fognak szabályoztatni? Mi valóban a rendkívüli zilált körülményekben, minden biztos alapnélkül létező igazságszolgáltatásunk legfőbb érdekében is felette kívánatosnak találnók, hogy az országgyűlés működhetésének mielőbb tér s alkalom nyújtatnék. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 379. Horváth Pálnak id. Horváth György és Budai Imre ellen 77 frt kártérítési összeg iránti perében végeztetett : Az, hogy másodrendű alperessel az ítélet kellő módon közöltetett volna, kézbesitési ivvel igazolva nem lévéu, mielőtt jelen perben érdemleges Ítélet hozatnék, a hiányzó kézbesitési iv az iratokhoz csatolandó, vagy ha a kézbesítés még meg nem történt volna, ez eszközlendő lészen, és így az ügyiratok azzal, hogy azok kiegészítve illetőleg a kézbesítés megtörténte után kellő időben ide ismét fölterjesztendők lesznek, illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jan. 28-kán 2988. P. sz. a. Előadó: Huszár Ferencz ktb.) 280. Vida Istvánnak Csermely Lajos ellen lakkiürités iránti ügyében ítéltetett: Az első bíróság ítélete érdej mileg jóváhagyatik, és az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküluetnek. (1862. január hó 28-dikán 4982. P. szám alatt. Előadó: Végh Ignácz k táblabíró.) 281. Kis János palotai közgyámnak Csizmadia János ellen 46 fit 10 kr. iránti perében Ítéltetett: Az elsö25