Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 125. szám

Pest, 18M. péntek oct. 11. 125. szám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Kúriai Ítéletek j magán, úrbéri és bűnügyekben. — Hazai törvénykezés. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A Hétszemélyes Táblán: 21. Gróf Gyulai Ferencznek Jankó Mihály és Zip­ser Antal mint néhai Jankó József hagyatéki örökösei el­len szerződés betöltése és az abból folyó kötelezettségek teljesítése iránti perében ítéltetett: Bár a kereseti B. alatti két oldalú szerződés az abban még gyakrabban előforduló „sáfári" kifejezések, s ennek megfelelő személyes kötele­zettségek mellett haszonbéri viszonzatra vonatkozó kife­jezéseket s ennek megfelelő anyagi kötelezettségeket is tartalmaz, miután azonban a szerződés természete megbi­rálásában ezen személyes kötelezettségnek kelletik elsőb­séget adni, sőt miután azon B. alatti szerződés lényege­sebb részét, jelesen a szerződés czélját kifejező bevezetés, hol azon szerződés a zarándi uradalom sáfári kezelése iránt kötöttnek van nyilván kimondva, továbbá azon szer­ződésnek a szerződő felek általi aláirása is, valamint előbb egyik szerződő fél néhai Jankó József részéről nem ' bérbevevői, de „sáfári" ugy viszont később ezt megerősitő­leg a másik szerződő fél gr. Gyulai Ferencz részéről nem „bérbeadási" de „birtoktulajdonosi" minőségben történt, a sáfári viszonyzatot erősitik ; ezen lényeges ismertető je­lek után a kereseti B. alatti szerződés tisztán haszonbéri szerződésnek nem vétethetvén, hanem azt oly nemű szer­ződésnek kellvén tekinteni, mely a szerződő felek közötti bizalomszülte személyes viszonyokon s különösen az egyik szerződő fél néhai Jankó József személyi tulajdo­nain, avatottságán és képességén alapult, következőleg ennek néhai Jankó József halála utáni teljesitésére neve­zett Jankó József örököse, mi reá mint gyámság alatti kiskorú nőszemélyre nézve különben is lehetetlenség fog­na lenni, annál kevésbbé köteleztethetvén, másod alpe­resre nézve pedig, ki a kereseti B alatti Írásbeli szerződést soha alá nem irta, ezen szerződés törvényszerüleg létre­jöttnek sem tekintethetvén; és abból, hogy ö az E. alatti nyilatkozatot néhai Jankó Józseffel együtt aláirta, és vele — mig Jankó József életben volt — a gazdálkodás folyatásában nem ugyan szerződő társképen, a mivé csak az irott szerződés aláirása által válhatott, de bár milyen más, egyedül általok tudható minőségben befolyást vett, arra, hogy ő néhai Jankó Józsefnek halála utánra is, az általa soha alá nem irt szerződés teljesitésére köteleztet­hessék, alapos következtetést vonni nem lehetvén: mind­ezeknél fogva az első biróságnak ítélete, azon módosítás- \ sal, hogy az illető peres felek mindegyik által magok 1 részéről viselendő perköltségek megtérítésének helye nem találtatott, különben jóváhagyatik s a per illetőségéhez leküldetik. (1861. szept. 13-án 3851. P. sz. a.) 22. Török Erzsébet felperesnőnek Fejes János alpe­res ellen tartási és nevelési költségeket követelő szóbeli perében Ítéltetett: Az első birósági még Fejes János alpe­res ellen hozott ítéletnek, azon alperes időközben bekö­vetkezett halálával egyik örököse Fejes Borbála nevében történt fölebbezését, többi örökösei érdekében is történtnek kelletvén tekinteni, ezen megjegyzéssel a másod bíróság ítélete, az általa felhozott okoknál fogva jóváhagyatik s a per végrehajtási eljárás végett illetőségéhez leküldetik. (1861. szept. 14-én 339. P. sz. a.) 23. Krausz Jakab és Eichhorn Gerzon, mint végre­hajtó felpereseknek néhai Szlávik Gáspár örökösei alpe­resek elleni pőrében végeztetett: A másodbirósági végzés­ben az első birósági végzés megváltoztatására okul felho­zott egyességi feltételt, miután a Bach Fischer-féle ere­detiben felterjesztett per az abba beavatkozott csődületi hitelezők és a bukottak közt 1848. évi mart. 28-kán létre­jött, és az ottani eljáró biróságnak a perügyelő által 61. sz. a. beperelve eredetiben bemutatott egyességnél fogva ugyanazon csődületi perben, ugyanazon napon hozott Ítélet által megszűntnek van nyilvánítva, és igy azon csődületi pernek felsőbb vizsgálata, melytől azon egyes­ségbe ezen csődületi per függőben lévőnek mondatott, nem is történhetik, mint e szerint lehetetlenségre terjesz­kedőt, törvényszerüleg nem létező gyanánt kellvén tekin­teni, az első bíróság végzése jóváhagyatik, s a per továb­bi végrehajtási eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. szept. 14-kén 521. P. sz. a.) 24. Baranyai János és Péter felpereseknek özvegy Szócska Jánosné, szül. Ruszinka Mária, továbbá Szócska Mihály, Ujfalusy András és Csabán János alperesek ellen bizonyos telek, ház és mezőbeli tartozmányok felerészé­nek birtokában leendő visszahelyeztetése iránti perében Ítéltetett: Jelen esetben nem elévülésről, hanem záros ha­táridő elmulasztásáról levén szó, erről pedig hivatalból gondoskodni kelletvén, a másod bíróság ítélete helyben­hagyatik, s a per illetőségéhez visszaküldetik. (1861. szept. 14-kén 100. P. sz. a.) 25. Bonczó Márton mint felperesnek Sándor András ellen 160 for. örökségi rész követelése iránti perében Ítél­tetett: A másod bíróság ítélete az általa felhozott okok­nál fogva helybenhagyatik s a per fbganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. szept. 14 kén 241. P. sz. alatt.) 26. Naláczy Farkasnö szül. Morvay Katalinnak Mor­1 vay Sándor ellen 126 frtnyi osztályból eredő tartozás 125

Next

/
Thumbnails
Contents