Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 122. szám

510 hogy vádlott több rögeszmétől, melyek ielki akarat szabadsága fölött uralmat, nyertek gyötörtetett, és hogy a tett elkövetésekor oly állapotban volt, hogy tette beszámítás alá nem vehető. Ennek következtében az esküdtek ítélete hibásnak mondható, s igazoltatik azon nézet, hogy lélektanilag a beszámithatási képesség kérdésének megítélése ne bizassék oly esküdtekre, kiknek közönségesen a lélektanról fogalmok sincs. Becker Oszkár pöre. A porosz király O Felsége személye elleni merénylet eszközlóje Becker Oszkár lipcsei tanuló pőrében folyó hó 22-kén tartott Bruchsaalban az esküdtszéki végtárgyalás. Pontban 8 órakor reggel ült össze az esküdtszék, és a vádlott bevezettetik; élénk mozgalom támad a hallgatóság között, midőn Becker nemes kellemmel lépdelt kirendelt helyéhez. A vádlott közép termetű, karcsú növésű, arcza halvány, szürke-barna szemei mélyen feküsznek, barna haja rövidre van nyirva : arcza nem árul el szenvedélyességét, s legfölebb is csak vastag alsó ajakáról lehetne némi hajlamot arra gyanitni. Becker egészen fe* ketében, a legújabb divat szerint van öltözve, párisi kalapját kellemmel tartja szürke glacé kesztyűs kezeiben. Mosolyogva foglalja el helyét védője mögött, s nyájas pillantást vet a hallgatóságra. Az elnök erre megnyitottnak nyilvánítja az ülést és következő beszédet tart az esküdtekhez. „Uraim! Arra hivatvák önök, hogy egy oly ügyben mondjanak Ítéletet, melynek roppant hatása Németországban mindenki előtt ismeretes, s mely az egész müveit világban élénk kárhoztatással találkozott. Kötelességemnek tartom tudatni önökkel, hogy esküjökhöz képest arra hí vatvák, hogy a bűntényt megállapítsák, s így a törvényszéknek alkalmat adjanak a törvény alkalmazására : bár politikai nézeteknek itt helye nincsen, mégis kényszerítve érzem magamat, köszönetet szavazni a gondviselésnek, hogy a porosz király 0 Felségének éfeetét megvédte." E beszéd után az esküdtszék alakításához kezdtek, s Becker védője, védencze intései folytán, minden városi tisztviselőt visszavetett, ugy, hogy az esküdtszék jelenleg tisztán iparosokból van összeállítva. Az így alakitott esküdtszék előtt, mindenekelőtt a porosz királynak sajátkezüleg irt nyilatkozata olvastatik fel, melyben a merénylet részleteit leírja. E nyilatkozat után azon levél olvastatott fel, mely Becker zsebében találtatott, s melyben tettét indokolja. A védirat felolvasása után nyilatkozatra szólittatván fel a vádlott, egy — ugy látszik, betanult — szónoklathoz fogott, mely az elnök által tett minden felszólitás daczára, hogy rövid legyen, egy óránál tovább tartott. E beszédben előbbeni vallomásai és nyilatkozataival ellenkezőleg, azt állítja, hogy csak látszólagos merényt akart elkövetni, s nem volt tudomása arról, hogy a pisztolyban golyó is van. E vallomás azonban szakértők által valószínűtlennek állíttatik. A megidézett tanuk között a legérdekesebb egyike volt F1 e m m i n g gróf : ki, mint szemtanú, a király nyilatkozatát szintén megerősité, és a vádlottnak az elkövetett merénylet után tanusitott megfoghatatlan nyugodtságáról beszélt. Knöfel asszony, kinél Becker Lipcsében lakott, szintén előidéztetvén,jellemére nézve azt mondá, hogy Beckert mindig olyannak ismerte, ki „ostobaságokat" elkövetni szeret. E megjegyzés vidám nevetést idézet elő a hallgatóságban, melyben maga a vádlott is egész kedélyesen részt vett. A vádlottat dr. Rée ügyvéd jelesen védelmezte: lélekállapotáról pedig Fuchslin tanár adott véleményt, melyből kiderül, hogy a vádlott nincsen beszámítás alá nem eső állapotban. A védbeszédre az államügyész csak csak röviden felelt, s a védő ügyvéd végnyilatkozata után Becker ismételve kijelenté, hogy csak látszólagos merényletetakart elkövetni, s végszavai közben könyei törtek elő, s szava zokogásban halt el. Az államügyész 20 évi fenyitőházi börtönt indítványoz, mely ítélet ellen a védőügyvéd több enyhítő körülményt hoz föl. Vádlott pedig kijelenti, hogy magát ártatlannak érzi. Távírda utján értesülünk, hogy a törvényszék husz évi fogságot ítélt, melynek első hat éve magánrendszer szerinti börtönben, kilencz évbe számíttatik be, s ezentúl száműzetést a kiállott börtön után. Ez ítélet kikirdetésénél a vádlott teljes nyugodtságát megtartá, s azt jelenté ki, hogy a felebbezés jogát fenntartja magának. Hazai törvénykezés. Vasmegye szept. 23-án s folytatva tartott közgyűlésében a kiküldött választmány véleményezése folytán elhatározá, hogy az árvásszék a mostani törvszékbe olvasztatván be, az ideiglenes megválasztott törvszéket azon oknál fogva is, mert a megyei pénztár most a nagyobb fizetéseket viselni képtelen, állandónak nyilatkoztatja, az elnöklő alispánnak belátására bízván, hogy az eddig megválasztott törvszéki s árvaszéki birákból felváltva, a jogérvényes ítélethozatalra megkívántató tagokat, annyiszor a mennyiszer ennek szüksége fení'orog, meghívja.Ez alkalommal közbirákul a megyetörvényszékhez a megyei bizottmány a visszatért országgyűlési képviselőket is megválasztotta. Ezek, valamint ezt a tisztviselők is megajánlották, dij nélkül fogják szolgálatait a megyének teljesíteni. Mely szives felajánlást a megyei közönség hálás elismeréssel fogadott. Felelős szerkeszti, és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKICSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak : egész évre 8 frt,— félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben.— Szerkesztői szállás Belváros, lövészutcza 8. sz. CEnzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1861. Nyomatott Beimé 1 J. és Kozma Vazulnál.