Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 119. szám

498 delésére, hanem érdemlegesen vizsgálta a feníorgó cselekményt, váljon az, tudnillik büntetésre méltó-e vagy sem? miután több szónok erre nemmel válaszolt, s a vádlott felmentésére szavazott. Mind ez, tagadhatlanul, az országbírói javaslat tökéletlensége által némileg igazolható is, mert ez a biróságok bűnvádi ügyekbeni illetékességéről egyátalában nem intézkedvén, az előbbi gyakorlatot átalánosan s csak a nemes és nem nemes között, létezett különbség megszüntetésére irányzott módosítással állította vissza. Én azonban az országbírói javaslatnak a Hontmegye bizottmánya által vitatott szándékot nem tulajdonitom, mert az minden tökéletlensége daczára, mégis a haladást, a törvénykezésbeni egységet és ennek rendszeresítését tartotta szeme előtt, holott a perbefogatás elhatározásának a megyei bizottmányban, ezen több száz tagból álló, pártviszályoknak kitett, és sem esküvel sem személyes felelősséggel nem kötelezett, tisztán politikai és közigazgatási testületekre való ruházásával oly visszalépést tett volna, a miért méltán elitélhetné a művelt világ. De az az állított gyakorlat sem volt olyan átalános, hogy azt, habár csak a törvényességhezi merev ragaszkodás tekintetéből is resuscitálni lehetne, mert például a királyi tábla illetékességéhez tartozó felségsértési esetekben a megyének csakugyan nem volt joga a perbefogatást elhatározni, vagy az olyan nemesek ellen, a kik semmi nemesi ingatlan vagyont nem birtak s királyi városokban tetten kapattak, a perbefogatást maga a városi tanács s nem a megye határozta el. — Nyitramegye szept. 9-kén tartott bizottmányi közgyűlésében az országbirói értekezlet munkálatát a szokott óvás mellett, elfogadta. — Zemplénmegye szept. 11 én tartott bizottmányi ülésében a felállítandó állandó törvényszékhez tizenkét állandó törvényszéki ülnök megválasztatott, és pedig : Dókus, József, b. Barkóczy Mihály, Spielenberg Gábor, Kun Dániel, Nehrebeczky, Tóth Ferencz, Képes Ferencz, Albert Pál, Szirmay László, Horváth János, Hudics János és Juhász Antal. — Szathmármegye szept. 9-kén tartott bizottmányi ülésében két állandó törvényszéknek felállítása, székhelylyel Nagy-Károlyban és Szathmáron határoztatott. — Abaujmegye folyó hó 12-kén tartott bizottmányi ülésében elnöklő főispán felhivá a bizottmányt, hogy az elfogadott országbirói értekezlettel kapcsolatban felállítandó törvényszék miképeni létesithetését vegye tanácskozás alá s azt a jelen gyűlés folytán teljesen szervezze, minek folytán egy külön törvényszéki elnöknek alispáni ranggal, és 8 törvényszéki ülnöknek választása elhatároztatott, és a 13-án tartott ülésben elnökül: Szentimrey András, ülnökökül pedig Joób Tamás, Fekete L. Drisznyei L., Szentimrey L., Szunyogh J., Matusz F., Kacskovics András és Halmy András meg is választattak. Hevesmegye szept. 2-ki közgyűlésében olvastatott az országbirói értekezlet életbeléptetésének megvitatására kiküldött bizottmánynak javaslata, melynek alapján az országbirói értekezlet munkálata a törvénykezés ideiglenes kisegítőjéül a szokott óvás mellett elfogadtatott. Az e szerinti törvénykezés oct. 1-én, a telekkönyvi ügynek e szerinti vezetése pedig nov. 1-én veendi kezdetét. Ennek következtében állandó törvényszékek állíttatnak fel Egerben és a tiszai járás részére Szolnokban vagy Török-Szent-Miklóson. Küldöttség neveztetett vélemény adás végett aziránt, hány tagból álljon ezen, a tiszai járás számára felállítandó törvényszék, és mily hatáskörrel bírjon, polgárival-e vagy egyszersmind büntetővel? A küldöttség véleményes jelentését a nov. 18-kán tartandó közgyűlésre bemutatni utasíttatván: akkor fog elhatároztatni, vájjon dec. 1-én életbe léphet-e ezen tiszajárási törvényszék? addig pedig az ügyek Egerben fognak kezeltetni. Az állandó törvényszék elnöke az alispán s áll az elnökön kívül 6 törvénytudó táblabiróból évi 800 frt. fizetéssel, egy állandó, s szavazattal bíró jegyzőből, a szolgabirák és esküdtek sorban fognak hozzá berendeltetni időszakokra. A telekkönyviügyre és árvás ügyekre külön segéd személyzettel birand. Az Egerben székelendő állandó törvényszék tagjaiul megválasztattak: Halassy Gáspár, Nánássy Mihály, Menyhárt Antal, Bedekovics Vilmos, Szalay József és Losonczy László. Végre határozatul kimondotta a megye, hogy a törvényszék tagjai ugyanazon időre választatnak, mint a megye többi tisztviselői. Könyvismertetés. A jelen átmeneti időszakban, midőn az országbirói értekezlet munkája bűnvádi eljárás czim alatti részének 9-ik §-a szerint, az osztrák és magyar büntető jog ismerete szükségeltetik, a joggyakorló közönség Csacskó Imrének az 1852-ik május 29-ki austriai birodalmi büntető törvény mogyarázata czimű, Pesten 1853-ban megjelent munkájára figyelmeztetik, melyben a magyar büntetőjog is benfoglatik, miszerint a szerző minden fejezet végén az illető bűntettre vonatkozó magyar büntető törvényt is előadja. De egyébként is ezen rendszeres büntető törvény felett írott munka tanulmányozása minden joggyakorlónak hasznos az abban foglalt általános, és minden büntető jogban alkalmazandó elvek a büntettek fogalma, fokozata stb. miatt. A négy füzetből álló munkának leszállított ára 2 ft. oszt. értékben. Kapható Geibel könyvárusnál. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKICSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak : egész évre 8 frt,— félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben.— Szerkesztői szállás Belváros, lövészutcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1861. Nyomatott Beime 1 J. és Kozma Vazulnál