Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 117. szám

490 tározói nem lehet, a vér szine nem egészen piros, inkább kezdett fakulni. Ezek szerint nincs elegendő ok azt tenni fel, hogy vádlottnak inge máshol, mint Darányinénak meggyilkolásánál lett volna véres, és pedig annál is kevésbé, mert vádlottnak ez iránti állításai hamisaknak bizonyultak be. Ha azt tesszük fel, hogy vádlottnak inge a kis lány sértett lábától lett volna vére?, akkor nincsen igazolva az, hogy a gatyán látszott vérfoltok halaványabbaknak, tehát öregebbeknek látszottak, mint az ingen levő foltok; mert a marha vágás, és a kis gyermek lábának megsértése egy napra esnek. Figyelmet érdemel az is, miszerint Finta Antal azt állítja, hogy midőn Darányiné lakásán kint voltak, a meggyilkoltnak fejszéje szinte véresnek mutatkozott, mely már akkor, midőn a szakértő orvosok jan. 19-én Darányiné lakásán jártak, vértől tisztának látszott. Valószínű, miszerint akkor este, midőn Bajor János vallománya szerint Darányiné testét megmosták, a fejszéről is lemosták a vért. Ezek szerint az első bírósági Ítéletben vádlott ellen felhozott gyanuokok bebizonyítva látszanak és tekintve azon összefüggést, mely ezen gyanuokok és Darányinénak a vádlott általi meggyilkoltatása és megrablása között mutatkozik, vádlott a Darányinén elkövetett rablógyilkosságban mint közvetlen tettes bűnösnek tűnik föl annál is inkáb, minthogy annak, miszerint a vádlott a már eddigiek szerint is megczáfolt sok és még több más hazudságokhoz folyamodott, okát csak abban találhatni, hogy vádlott azok által az ellene fenforgott gyanuokokat magától eltávolítani igyekezett, mi azonban nem sikerült. Ily hazudságok még például: hogy nem vádlott kért kölcsön pénzt 1859-ik január 17-én d. e. Sáfrán Istvántól, hanem ez kínálta volna meg őt a pénzzel, (18. pt.); hogy István testvérétől 18 krt csizma foltozásra kért (19. pt.); hogy István testvérénél d. u. nem volt, mire nézve Zsengellérnét és Bajor Jánost hazugsággal gyanúsítja, (23—25. pt.); hogy midőn Szüts Józsefhez bort vásárolni Nagy Gyurával ment, azok még fent voltak, (28. pt.); hogy ő pénzhiány miatt nem panaszkodott, (34. pt,); hogy Nagy Gyura és Szüts János tanuk szerint azt állitá, miszerint Biczó Pálnál szegődni lett volna; hogy ő akkor részeg lehetett, midőn Zsengellérnével találkozott (42. pt utáni szembesítés), holott Bajor János, Komonyi Lajos és Kovácsné mást tanúsítanak; hogy neki mint a czeglédi szolgabiróság előtt mondá, rokonainál van pénze, mit maga is a 68 ik ptban visszavont, tagadta azt is, mintha a czeglédi szolgabiróség előtt 1858-ben mondta volna, hogy 700 db húszast hozott magával Olaszországból. Enynyi hazudság világos tanúsága annak, hogy vádlott az igazat megvallani nem akarta, hanem azt hazudságaival palástolni igyekezett. E nevezetes bünperben m. kúria által az országbírói értekezlet: Bűnvádi eljárás9. §. értelmében a magyar büntető törvény és törvényes gyakorlat alapján augusztus 21-kén hozott Ítéletnél fogva vádlott bűntelennek nyilváníttatott. Hazai törvénykezés. — Sopronmegye szept. 2-kán tartott bizottmányi ülésében olvastatott az országbírói értekezlet tárgyában kiküldött bizottmány kimerítő jelentése, s ennek nyomán a megye az országbírói értekezletet ideiglenes kisegítőül, a magyar magán törvények érvényessége mellett, elfogadta. A megyei törvényszék rendezésére választó közgyűlésül szept. 16-a tüzetett ki. — Zalamegye szept. 2-kán tartott közgyűlésében szőnyegre kerülvén az országbírói értekezlet által kimunkált rendszabályok, az igazság szolgáltatás érdekében azok, mint már a hongyülés által elfogadottak, rendkívüli ideiglenes szabályokképen majdnem egyhangúlag elfogadtattak. — A törvényszékek mikénti szervezése feletti tanácskozásra egy bizottmány neveztetett ki, mely véleményes jelentését october elején tartandó legközelebbi közgyűlésünkre előterjesztendi. Hogy időszaki vagy állandó törvényszék legyen-e. s egy vagy több helyen alakittasék-e? mindez a megyében ugy látszik, még kérdés alatt áll. Reméljük azonban, hogy az igazságszolgáltatás üdvös folytonossága tekintetéből a jövő közgyűlés az állandó törvényszékek felállítását határozandja el. — Pozsonmegyének aug. 9-én tartott bizottmányi ülésében az országbírói munkálat az országgyűlés által is kifejezett óvással a törvénykezés ideiglenes zsinórmértékéül elfogadtatott, a megyei törvényszék állandósításának kérdése azonban küldöttségi véleményezésre bocsáttatott. Egyébiránt a megyei törvényszék működése jelenlegi minőségében is dicséretes eredményt mutat fel: az utolsó két hétben ugyanis minden eddig folyamatban tett ügyeket elintézett. — Zólyommegye bizottmánya aug. 29-én tartott közgyűlésében az országbírói munkálatban foglalt szabályokat szokott óvás mellett elfogadta, s szept 1-től kezdve kötelezőknek ismeri. Hivatalos tudnivalók. Csődök n i n s z k y Móricz hontmegyei Drégely palanki földbirtokos minden vagyonára Hontmegye törvényszéke által a csőd megnyittatott. Bej. szept. 23. Perügyelő H ederváry Antal ipolysághy ügyvéd. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKICSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak : egész évre 8 frt, — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, lővészutcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1861. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.