Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)
1861 / 116. szám
484 mennyiben ez az alaposság hátránya nélkül eszközölhető. Azon czél pedig sohasem fog eléretni, ha a törvényszékek csak annak némely részeiben működhetnek. Pereink hoszszadalmassága, mit csak az elfogult honfiak tagadhatnak, nemcsak az alpereseknek felette kedvező perbeli íormaságokban,hanemaz igazságszolgáltatás nemállandósitásában, annak az év nagy részébeni szünetelésében is leli fel okait mi mint tudjuk, a m. kúria körére is kiterjedett — elég sok hátránynyal, miről azonban most hallgatunk. Nemcsak az élet napi szükségeivel, melyek sokszor igen sürgősek, nemcsak átalában a magánosok érdekeivel, melyek a peres viszály hosszadalmassága által mindig szenvednek; hanem és pedig különösen az ország nemzetgazdászati érdekeivel teljesen összeférhetetlen, hogy az igazság csak némely időkben szolgáltathassék ki, különben pedig az év nagy részében tétlenül nyugodjék. Nincs nagyobb ellenmondás annál, hogy midőn ajogélet folyvást működésben és tevékenységben van, másrészt a törvénykezés, mely annak lényeges alkatrésze, csak néha-néha hozattassék mozgásba. Azért nemzeti törvényhozásunk, nemcsak mint emli tettük, törvényjavaslataiban s tanácskozásaiban nyilatkozott az állandó törvényszékek mellett; hanem ott, hol a birósági szervezést tettleg is létesitheté, csak is állandó törvényszékeket alapított, mint látjuk különösen a váltó törvényszékeknél. Ezek ujab tekintetek s okok, hogy az állandó törvényszékeknek az időszakonként működő sedriák felett túlnyomó elsőbséget adjunk. Ha pedig e tekintetek átalában nagy fontosságúak, s eldöntő súlylyal birók, akkor azoknak hazai körülményeink szempontjából épen különös fontosságot kell tulajdonítanunk — az állandó törvényszékek rendszerének átalános elfogadására — melyekről azonban a jövőczikkben. Meg- egyszer a Curia előtti nyilvánosság kérdése. II. Kiemelik némelyek azon nyilvánosságra mutató eljárást, mely az itélethozatali tanácskozás és szavazásnál törvényszékeinknél s még a kir. kúria körében is gyakorlatban volt, és hajlandók azon megjegyzésre, mikép ily szabadelvű nyilvánosság aligha máshói létezik, nagyobb pedig már épen nem. Mi e tekintetben is ellenkező tapasztalattal birunk s ellenvéleményt kénytelenitetünk nyilvánítani. Mindenekelőtt azt jegyezzük meg, miszerint nem áll, mintha ily szabadelvű intézmény párját nem ismerné, vagy legalább szabadelvűbb s terjedtebb nyilvánosság a törvénykezési gyakorlatban már nem is léteznék. Angliában,melyet oly sok tekintetben óhajtanánk utánoztatni, nemcsak létezik ugyanazon nyilvánosság, hanem az ott nagyobb terjemben is gyakoroltatik. Angliában ugyanis a biróságoknem vonulnak vissza zárt ajtók mögéaz ítélet hozatal előtti tanácskozás és szavazás gyakorlatára, hanem azt nyilt ajtók mellett nyilvánosan a rendes hallgatóság jelenlétében gyakorolják. Tehát itt is létezik még nagyobb terjemben s tökély fokon is, minthogy az angol bíróságok előtt a nyilvánosság tökéletes, valódi, mely a a közönségre is kiterjed, mi nálunk nem történt. Azonban különben is ezen intézményt ősi törvénykezési rendszerünkben nem tekinthetjük sem olyannak, mely kielégitőtökély fokán állana,sem olyannak,melynek fentnrtása szükségesnek, vagy csak hasznosnak is nyilvánulna. Ezen intézményünkkel is ugy voltunk mint számos egyéb intézményeinkkel; létesíttettek, de sem irányukkal összevágólag ki nem fejtettek, sem jogrendszerünk többi tényezőivel öszhangzásba nem hozattak; mi bizonyosan nem csekély tényezője a tökéletlenségnek. Angliában a tanácskozás és szavazás nyilvánosan történik, mig ez sehol máshol az európai államokban nem tapasztalható. Az azonban Angliában teljes öszhangzásban van az angol törvénykezési rendszer szellemével s többi tényezőivel, sőt az annak szükségkép kifolyásául tekinthető. Angliában ugyanis a bíróságok nem köteleztetnek Ítéleteikhez ezeknek indokait is mellékelni, tehát az ítéletek indokok nélkül jelennek meg. Már pedig a jogbiztosság tekintetéből, a közönség megnyugtatására, az önkény visszaéléseinek meggátlására elkerülhetlen szükségesnek találtatik minden állam életben, hogy a birák Ítélő hatalmának gyakorlatára nézve kellő és kielégítő ellenőrködés létesitessék. Ezen ellenőrködés különösen abban kerestetik a törvényhozások s államférfiak által, hogy a felek és a közönség tudomására jusson teljes bizonyossággal annak, váljon a bírói ítélet mily alapokon nyugszik, váljon melyek'azon jogi s tényleges körülmények, melyek az ítélet igazságosságát bizonyíthatják, váljon mi által indokolható, hogy az ítélet igy és nem máskép, Péternek és nem Pálnak döntötte el az ügy nyertességét. Midőn ez — bármi uton s bár mily eszközök által — eszközöltetik, akkor a bíróságok erkölcsileg kény szeritetnek ak kép járni el az ítélet hozatalban, hogy annak alapossága s igazsága iránt mindenki teljesen meggyőzettessék s megnyugtattassék. Ily ellenőrködés eszközéül a legtöbb európai államban azon nevezetes jogintézmény használtatik, mely a bírói ítéletek indokolásában áll. Kétségtelen, mikép ezen intézmény a legnagyobb biztosságot nyújthatja, mert az elienőrködést a bírói eljárás irányában legbiztosabban engedi érvényesítethetni. Mivel azonban Angliában az indokolás nem használtatik, más elllénőrködési eszközökről, más biztosítékról kellé gondoskodni, vagy is inkább a joggyakorlatban annak más eszköz által kelletett pótoltatnia, és ez az itélethozatali tanácskozás és szavazás nyilvánosságában találtatott fel, a mennyiben ez által a nép az ítélet alapossága s jogossága iránt épen ugy értesíttetik, tehát megnyugtattatik is, mint az Ítélet indokolása által. Ez Angliában ezen nyilvánosságnak, melytől a continensen valódi rettegés uralkodik, megfejtése és igazolása. Hazánkban azonban ezen intézmény igazolásának alapjai megszűntek, miután 48 előtt törvény hozattatott, mely minden bíróságot kötelez ítélete indokolására. Midőn ezen indokolást kötelező törv. hozatott, azzal az előbbi jogintézményeknek öszhangzásba kellett volna hozatni, megszüntetvén azon bár korlátolt s valósággá nem alakult nyilvánosságot, mely a birói szavazásoknál gyakoroltatott, mi azonban nem történt. így életben maradt jogéletünkben mind a két jogintézmény; a szavazási nyilvánosság, mely Angliában az indokolás hiánya miatt használtatik, és az indokolás is, mely nagyobb biztositéka folytán a többi európai államokban a szavazási nyilvánosságot kizárja.