Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 113. szám

474 gf. B. Ferencz és Károly zárgondnokai ellen, az alispány­ságnál az ellenállás végett 1836-ban pert indítani. De minthogy ezen ellenállási per az 1852. nov. 29. csász pá­tens 30 §-a értelmében véglegesen el nem döntetett, és alperesek is a 31. §-ban őket illető jótéteményt a kellő határidő alatt felhasználni elmulasztották : azért tehát az ellenállási per felhagyottnak volt tekintendő, ennélfog­va a volt pesti kerületi főtörvényszék, és a legfőbb és semmifitő törvényszék 1854. apr. 11. 2867 sz. a. és ille­tőleg 1854. nov. 21. — 8662 sz. a. ítéletei folytán a kérdé­sesalperesek által a kir. táblára felvitt visszahelyezési per, az ősis. pátens 32. §. rendeletéhez képest a főtörvényszékhez további határozat hozatala végett aláterjesztetett. Azon körülményeknél fogva tehát, hogy felperesek nemcsak a gf. B. Sámuel által elfoglalt i — i osztatlan puszta részérei tulajdonjogukat a B. C. E. L. M. T. és U. alatti mellékletekkel bebizonyítottak, hanem azt is, hogy az elfoglalt jószág birtokában is voltak, és az is, hogy ezen birtokot a haszonbér szedése által gyakorolták, azY. alatti 2. 3. és 4. a. tanúvallomásokkal, főkép pedig a D. alatti ellennyugtákkal általuk kimutattatott; továbbá,hogy fel­peresek gf. B. Sámuel által a kérdéses jószágbirtokából ön hatalmilag kizárattak, az Y. alatt mellékelt 4.,sz. a. tanú vallomás által kétségen kívülivé tétetett, s azonkívül miu­tán sem az eredeti alperes, sem annak örökösei annak ellenkezőjét t. i. a felperes által igényelt rész jószághozi birtokuknak jog czimét, kimutatni képesek nem valának, ennélfogva a megyei törvényszék 1834. nov. 27 Ítélete, melylyel az első bírósági ítélet egészben megerősitetett, a főtörvényszék által is helybenhagyandó volt. Főtszéki íté­let 1857 febr. 10. 10708 sz. a. A legfőbb törvényszék alperesek rendkívüli felülvizsgálati folyamodványát elvetette és őket a 8 ftra mérsékelt felülvizsgálati költségekben elmarasztalta. A főtörvényszéknek pedig meghagyatott, hogy az 1811. sept. 29-től járó, odaítélt haszonvétel pénzbeli meg­határozása végett tárgyalás elrendelése és mindkét fél ki­hallgatása eszközlése iránt, az orsz. törvényszéket utasítsa. Mert 1. Felperesek joga az őket az M. alatti osztály szerint illető i — i osztatlan puszta részéhez nem c?ak a per­mellékletek, hanem a megyetörvényszéknek 1827 sept. 22-én nem fellebbezett ítélete által is tökéletesen be van győzve, és ép igy kimutattatott a D. alatti ellennyugták­kal és Y. alatti tanúvallomásokkal a haszonbér szedése általi valódi birtoklásuk; ellenben alperesek által sem a jogczim az illető peres részhez ki nem mutattatott, sem nem tagadtatott, hogy felperesek ezen részükből 1811 sept. 29-óta semmit sem élveznek, és minthogy az előbbi törvények szerint sommás visszahelyezési perekben csak az előbbi használat volt a határozat tárgya, a két alsó bírósági egybehangzó Ítéletek elleni rendkívüli felülvizs­gálati kérelemnek hely uem adathatott. 2-szor. Az alpereseknek odaítélt haszonélvezeteknek bírói meghatározására tárgyalás kitűzése és a felek kihall­gatásaelrendelendő volt, mert a pprdtás 441 §-a szerint a végrehajtás csak a követelés pontos kimutatása folytán engedtethetik meg és foganatositathatik. Hazai törvénykezés. — Komárom megye aug. 12-iki közgyűlésében az országbírói értekezlet javaslatát helyhatósági jogánál fog­va statútumul elfogadta, s bizottmányt nevezett ki, mely­nek feladata a nevezett javaslat mikénti életbeléptetése fölött tanácskozni, s az eredményt a szept. 2-án tartandó közgyűlés elé terjeszteni. — Baranya megyének e hó 5 én kezdett bizottmányi ülésében az országbírói tanácskozmány munkálata ideig­lenes kisegítőül elfogadtatott s annak alapján állandó tör­vényszék mikénti szervezése érdemében véleményt adandó választmány küldetett ki. — Pest megye aug. 26-án tartott közgyűlésében az or. birói értekezlet munkálatát hasonlóan elfogadta. A tekintetes királyi ítélőtáblának folyó hó 17-ikén 4185. szám alatti határozata folytán minadazoknak, kik ügyvédi oklevelük megújítása, pót vizsgálatra, vagy ren­des ügyvédi vizsgára leendő bocsátás végett jelentkeztek — közhírül adatik : 1. A nyomós okok miatt azonnal vizsgálatra bocsá­tandók vizsgája folyó hó 24-én fog megkezdetni. 2. A birói vizsgát kiállottak, de ügy védi vizsgálaton át nem mentek, pótvizsgát köteleztetvén letenni, számukra határnapul f. é. sept. 24-ke a rá következő napokkal, tü­zetett ki. 3. A rendes ügyvédi vizsgálat folyó november 11-én fogja kezdetét venni. 4. Folyó hónap 25-én az ügyvédiség vagy ügyvédi oklevél iránti jelentkezhetés berekesztetik ; az e végre je­lentkezni kívánók számára határnapul újra november 11 e tűzetik ki, midőn a kellőleg felszerelentdő folyamodások a királyi kisebb kanczelláriában ismét benyujtathatnak. 5. Azok, kiknek az ügyvédi oklevél megujitása,min­den további vizsga nélkül kiadatni határoztatott, folyó hó 27-én délelőtti 10 órakor, az ügyvédi eskü letételére a tekintetes királyi Ítélőtábla ülésében jelenjenek meg. ! J 6. Mindnyájokra nézve megjegyeztetik, hogy az ügy­védi oklevél kiadása előtt, — a perlekedő felek megnyug­vása, az ügyvédi kar díszének fentartása végett szükséges, de törvényes gyakorlaton is alapuló jó erkölcsrőli bizo­nyítványt mindannyian előmutatni tartozván; — a neta­lán hivatalban levők elöljárójuktól, — a többiek pedig il­letékes helyhatóságuktól ezt megszerezni el ne mulasszák. 7. Kik bővebb bizonylatok előadására utasitattak, vagy kérésüknek hely nem adatott, ez iránt egyénenként lesznek értesítve, — akiknek pedig a fentebbi 2-ik és 3-ik pontokban határnap tüzetett ki, neveik hivatalos lap hir­detményei sorában fognak közhírré tétetni; egyébbiránt a főméltóságu curia épületének rendes hirdetményi tábláján is ki lesz függesztve: mikor, hol és kik előtt jelenjenek meg. Kelt Pesten, aug. 21-én 1861. Melczer István királyi személynök. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Pesten, 1861. Nyomatott Beimé 1 J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Thumbnails
Contents