Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 113. szám

Pest, 1861. péntek aug. 30. 113. szám. Harinadikévfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Mily jogi erővel birnak az oiszaggyülésileg elfogadott törvénykezési szabályok ? — Jogeset a visszahelyezést kérdés körül. (Vége) — Büntető jogi eset (Folyt.) - Hazai törvénykezés. Mily jogi erővel bírnak az országgyülésileg elfogadott törvénykezési szabályok? in. Arra, hogy az egyes bíróságok felhatalmazva lehetnének az or. birói szabályok érvénye felett határozhatni, mint láttuk, semmi jog alap sem létezik. Ezenkívül azonban nagy tekintetet érdemel azon czél is, melyet az or. gyűlés elfogadásuk által elérni, s azon érdekek, melyeket az által valósítani akart, És e tekintetben határozottan mondhatjuk, hogy azon szabad választási s vizsgálati jog általj, melylyel némelyek a bíróságokat felruházni akarnák, országgyűlésünk által szándokolt czélok teljesen meghiúsítva lennének. Mi volt itt az országgyűlés czélja s törekvése? Erre nézve élő tanukra, mint bizonyítékokra hivatkozhatunk, t. i. magokra a képviselőkre, s tanácskozásaikra, eszmecseréikre. Ezek szerint a fő s lényeges czél, melyet az ország birói javaslat elfogadása által elérni akartak, az volt : hogy a régi törvényeinknek világosságra jött hiányai pótlására országszerte egyforma jogszabályok állíttassanak föl, hogy a törvénykezésbe az egész honban egyformaság hozattassék be, hogy ily egyformaság által bizonyosságot nyerjen mindenki aziránt, hogy jogviszonyait mily alapokra fektesse, s jogai biztosításában, s védelmében magát mihez tartsa. Azon fontos érdekeket, s hasznokat, melyek ehhez kötvék, s melyek attól várhatók, már más alkalommal kifejtettük. És mind ezek nem hiúsitatnának-e meg,ha a bíróságok igényelt választási joguk megengedtetnék ? Kétség telenül. Mert akkor lehetővé tétetnék, hogy a különböző bíróságok s birói egyének, különböző nézetek s eszmékből, sokszor bizonyosan politikai tekintetekből is kiindulva, különbözőleg határoznának az or. birói ideiglenes szabályok érvényesítése felett; egyik egy részét, másik más részét nem fogadná el, s alkalmazná; egyik ezt, másik amazt találná régi jogunk elveivel összeütközésben lenni; s némelyek bizonyos kérdéseknél különbféle kimagyarázások által találnának törvénykönyvünkben czikkelyeket alkalmazásra képeseket, mig mások azokat nem érvényesithetőknek, a 48-ki reformokkal összeférhetleneknek véleményeznék. így következnék be, hogy helyenként, vidékenként különböző szabályok s törvények jönnének divatba s alkalmazásba, s ugyanazon jogeset s jogviszony megítélésénél a bíróságok külön féleségei szerint különböző szabályok követtetnének s igy különbözőleg is döntetnének el. Es ebből nem csak az érintett hasznok s érdekek meghiúsítása következnék, hanem jelentékeny joghátrányok s veszélyek is, melyek társalmi rendünket alapjaiban megingathatnák. Gondoljunk csak a még függőben levő birtok-jog kérdésekre, azon fontos de rendkívül kényes természetű birtokvisznyokra, melyek a volt földes urak s volt jobbágyaik, de más részt még a közbirtokosok között is még mindig elintézetlenül vesztegelnek. Mindenikünk ismerheti hosszas tapasztalatból azon gyülöletességet, azon kérlelhetlen ellenségeskedést és szenvedélyeket, melyek e kérdések rendezésével elválhatlanul összekötve szoktak lenni. Mily veszélyekkel járna e kényes téren a bíróságokat szabad törvény választással ruházni föl — könnyű belátni. Nem nyittatnék e legszabadabb tér a legkorlátlanabb önkénynek, a megvesztegethetésnek, a különbféle önző érdekek befolyásának ?Ugy hisszük ezt elég csak érinteni, a nélkül hogy bővebb magyarázatot szükségelne. Csak azt kivánjuk kiemelni, mikép itt annál nagyobb veszélyek lennének várhatók, mert az ugy is gyanakodó néppeli összeütközésre vezetne, s annak csak alkotmányos mozgalmaink, törvényeink s törekvéseink iránti bizalmatlanságát s ellenszenvét költené fül. De aggasztó lenne az az által okvetlenül előidézendő jogbizonytalanság s biztosság hiány is, számos — főkép vagyoni s kereseti viszonyainkra veszélyeseu ható hátrányai által. Különböző bíróságok különbféle szabályokat alhalmaznának. Ugyanazon jogügylet s jogviszony hol az or. birói szabályok, hol valami átalános jogszabályok szerint tárgyaltatnék. Különbfelekép járhatnának el a bíróságok a törvénykezésben is, különbfele elveket állithatván föl a keresetek, perviták, perorvoslatok stb. tekintetéből. Ki érezhetné magát s jogait ily állapotban biztosnak. Nem fojtana-e ez el minden vállalkozási szellemet, s nem fordítaná e el tőlünk a külföld piaczait s tőkepénzeit, melyek mint tudjuk oly rendkívül féltékények s aggódók. Ezek lennének a szomorú következések. Az, mit az országgyűlés oly hőn óhajtott, midőn rendkivülileg kivételt tön az or. birói javaslat törvényhozási kérdésébe beereszkedve, t. i. hogy az igazságszolgáltatás ismét rendes folyamba jöjjön, teljesen meghiúsulna, mert a törvénykezés tovább is megmaradna rendkívüli zavarában, s tespedé~ében. Nem gondolják me<j ezt mind azon törvénytudósaink, kik a bíróságokat oly rendkívüli hatósággal akarnák felruházni. 113