Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 110. szám

457 A negyedik tanú T. József ezt mondja ugyan, hogy nála felperesek valami árenda végett alkalmatlankodtak, és ő őket a gfhoz utasította, sőt bejelentésére maga is azon parancsolatot nyerte, hogy verje ki fizetés helyett őket. Innen sem haszonbér fizetés sem annak élvezete ki nem tetszik, hanem ép az ellenkezőket is mondja, hogy ő nem tudja, váljon az előtte levő haszonbérlők fizettek e felpereseknek árendát vagy sem, azt is mondja tanú, hogy ő felpereseknek mit sem fizetett. Ezen tanú vallomása tehát mit sem igazol; s azért alperes az Y. alá zárt okleveleket biróikép visszavettetni kéri. Felpereseknek többi ide nem tartozó beszédeit alperes hallgatással mellőzi, s kéri felperest, vegye ezt olyba, mintha a felperes által előhozottak ellenkezőjéről példázgatott volna. — Végül megjegyzi alperes, hogy ha felperes a tanuk authenticátióját kérné, e részbeni feleletét fentartja, s elvárja hogy időközben nagykorúvá lett gf. B. Ferencz szinte e perbe fog idéztetni. — 1832. viz kereszti szak alatt felperes tanúi authenticatiojára határnapot rendeltetni kér, s ítélet alá bocsájtja a pert. Ennek folytán 1832 szept 27 itéletileg kimondatott, hogy alperesi kifogások az Y. alatti tanuk ellen nem elegendők, hogy azok, kivéve az elsőt, ki ellen a felperesekkeli atyafiság és egyetértés adatott elő, felperesek ennek megyczáfolására utasíttatnak, a meghitelesitéstől elmozditassanak, annál fogva az első tanura nézve a meghiteltetés felfüggesztetik, a többire nézve pedig elrendeltetik. — 1832. Szt. Mártoni terminuson felperes megjegyzi, hogy az 1-sö tanú nem oly közel atyafi, kit hitelesítésre bocsájtani nem lehetne. Alperesek megjegyzik, hogy Gf. B. Ferencz és Károly már nagy korúak és a perbe idézendők. 1832. június 25-én már Grf. B. Ferencz ellen van felvéve a per. 1833. vizkereszti terminuskor előadják felperesek. A közelebbi ítélet folytán 2-ik tanú biróiképen, a 3-ik és 4-ik a Z, és V. szerint időközben elhalván, halálok által meghitelve lévén, miután az első tanú ellen is csak ott gyökerezik kifogás, hogy az első férjemellett hajdanában ángya volt felperesnőnek, de az első rendű felperesnek akkor ángya sem volt, ez a második felperesre is megszűnt, mihelyt tanú 2-ik és illetőleg 3-dik házasságra ment által. Nem forog tehát többé oly akadály fenn, mely a vallástételt akadályozná. (Folyt, következik.) Hazai törvénykezés. — Fehérmegye f. évi aug 5-én tartott bizottmányi ülésének határozata az országbírói értekezlet munkálata tárgyában: „Jólehet a megküldött munkálat nem üti meg a tökély mértékét, s a nemzet jogérzelmével sokban nem öszhangzó: e megye bizottmánya mindazáltal a magán jogviszonyok iránti kimélet, törvénykezésbeni egység és egyöntetűség tekintetéből, s az országgyűlés belenyugvó határozatának hódolólag, azt csak is mint autonomicus állásánál fogva szükségesetében pótolható, változtatható statútumot elfogadja, s annak jövő szept. 1-vel a megye területére kötelezőleg életbeléptetését fó- és alszolgabiró urak által tudatja, egyúttal pedig a polgári törvényszékekre a végett teszi át, hogy ezen elfogadás következtébeni intézkedéseket vegye foganatba, a mennyiben pedig a tiszti személyzetben vagy változatás vagy uj állomások szervezése szükségeltetnék : arról indokott javaslatát jövő szeptemberi bizottmányi közgyűlésre adja be. Az ideiglenes törvénykezési szabályoknak a szükséghez képesti példányokban leendő megszerzése másod alispán ur gondjává tétetvén." — Említettük, hogy Pest városa törvéynszéki hivatalnokainak szaporítását elhatározván : ezen határozat folytán aug. 17-én tartott közgyűlésében törvényszéki taj náncsnokokuak megválasztattak : M a k o v i c z Ede, Nagy Károly, T u r i István, és Mácsik Lajos; törvényszéki jegyzőknek pedig Nagy Sándor, Mocsigay Vincze, Vecsey Sándor, és Mirth Antal urak. A törvényszéki tanácsnokká megválasztott törvényszéki főjegyző Nagy Károly ur helyettatörvényszéki főjegyzői állomás betöltése végett f. hó 25-ére közgyűlés tüzetett ki. Ezen állomást elnyerni kivánók : ebbeli Írásos akarat nyilvánításukat f. hó 22 ig az igtatói hivatalba adják be. Irodalmi szemle. 1. Megjelent és beküldetett : A magyarhoni Országos alkotmány fő ágazatai régibb és Ujabb időben- Rendszerbe foglalva, s az alap s több lényeges törvényezikkelyek teljes szövegével, illetőleg hű magyarításával is egybeállította Fogarasí .lánOS, a pesti váltótörvényszék elnöke és a m. tud. Akadémia rendes tagja. Pest 1861. — Közelebbről részletesebben fogjuk megismertetni ezen nagy fontosságú s kiaszszikai becsű művet. 2. Beküldetett a következő előfizetési lap : „Előfizetési lap. A magyar polgári törvénykezés rendszere az országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályokhoz alkalmazva— czimű munkára, melyre alólirt vállalkozván, a t. cz. közönség részvétét felkérni bátorkodik. A munka az országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályoknak a visszaállított alkotmányos törvénykezésnek fenhagyott szabályaival, — kellő tekintettel a múltra — összeillesztését és jövő ideiglenes -törvénykezésünknek rendszerét foglalandja magában, a mint azt több oldalú felszólításra a jogi elméleti, és 16 évi bírói pályán szerzett csekély tapasztalataim és ismereteim segélyével összeállítanom engedtetett. A munka az előfizetési lapok beérkezte után azonnal sajtó alá jön, és szakadatlanul a lehető leggyorsabban nyomatva, rövid idő alatt a t. cz. közönség kezéhez jutand. Előfizetési ára 2 újforint. Minden 10. példányra egy tisztelet példány ajánltatik. Az előfizetési lap, a vételtől számítandó 10 nap alatt, az előfizetési összegből bérmentve, a példányok mikénti elküldése felőli tudósítással visszaváratik. Suliayda JánOS jogtudor, köz és váltó-ügyvéd stb. Lakása : Pest, Barátok tere 9. sz., Jankovich ház 1. emelet." A jeles szerző több törvény tudományi munkájáról lévén már ismeretes a hazai tövénykezés terén foglalkozók előtt; meglehetünk győződve, hogy a fentkitett művel az e részben fenlévő hiányok fedezve, egyszersmind jogi irodalmuak egy becses művel gazdagabb leend.