Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 107. szám

442 Közlekedés a két ház között, üzenetek és értekezletek, vegyes bizottmányok , és bizottmányok közlekedése egymással. — XVII. fejezet : A korona közlései a parliamenttel , alakra és tartalomra nézve, feliratok a koronához, üzenetek a királyi ház tagjaihoz, közlemények ezekből. — XVIII. fejezet : A parliainent eljárása köztörvényczikkek alkotása körül, állomások, vagy fokozatok, melyeken a bili mindkét házban keresztül megy, királyi helybenhagyás. — XIX. fejezet : Mikép volt azelőtt szokás folyamodni a parliamenthez, a folyamodások alakja és tartalma jelenleg, mikép fogadtatnak a két házban. — XX. fejezet : Kimutatások, jelentések és más okmányok benyújtása a parliamentnek, ezen irományok kinyomatnak és kiosztatnak ; a parliamentnek benyújtott jelentések elrendezése és állapottani (statistikai) befolyása adók megszavazásánál és terhek kirovásánál a népre. A felsőház kizárása a jogból pénzbeli törvényjavaslatokat módosítani. A korona és alsóház alkotmányos teendőié pénz megajánlásnál. Jelenlegi szabályok és eljárás pénzmegszavazásnál és közterhek felrovásánál. Pénzengedélyező és pénzt előteremtő bizottmányok. — XXII. fejezet : Választási parancsok kibocsátása, s az alsóház el járása, mikor a választás kétes. — XXIII. fejezet : Az alsóház mint vádló, a vád alapjai, a vádemelés alakja, vádpontok vizsgálat és Ítélet, elhalasztás, vagy felosztás által, az eljárás nem ér véget, megkegyelmezés nem jöhet közbe, peerek elleni vizsgálat, megbélyegezés, büntető és bírósági billek. I. Toldalék a magáuügyi törvényjavaslatról. A magánügyi bili jelentése, általános határozmányok. A különbség ezek közt, előzmények, eljárás az alsó házban, bejelentés, a billek beadatása, első olvasás, másodszori olvasás, bizottmányhoz utasítás. A bizottmány, eljárás a bizottmányban. Közös szabályok ellenzett és nem ellenzett billekre nézve. Ellenzett, nem ellenzett billek. A bizottmány jelentéstétele. Harmadszori olvasás. A felsőház eljárása az alsóból fölkerült magán billek ügyében. A felsőház oly magánbillekre nézve, melyek eredetileg nála adattak be. A korona jóváhagyása. II. Toldalék. A parliament tagjainak jelenlegi esküformája. A római katholikus tagok esküje. A füzet végén van előszó , a mü fordítója Barsi József úrtól, melyben elmondja, mi gerjeszté föl figyelmét e mü iránt? Tevé ezt — úgymond — először a vágy az angol parliament szerkezetét és működését apróra ismerni most, midőn magyar parliamentre van reményünk; fokozá figyelmét az öröm és megelégedés hangja, melylyel az angol napi sajtó e munkát kivétel nélkül üdvözlé. Roszul esett az előszóban arról értesülnünk, hogy a magyarul olvasók között eddig nem találkozott háromszáz, kit érdekelt volna az angol parliamentet szövevényes ugyan,de a szabadságot csakugyan derekasan biztosító eljárásában látni, ígértük volt — úgymond továbbá Barsi ur — Gneist munkáját : „Az angol alkotmányos és közigazgatási jogról mai alakjában"; de ha a jelen munkálatnál tapasztalt csekély részvétet tekintjük, nem bízunk, hogy ujabban teendő tetemes költségünk megtérne. Helyesen jegyzi meg Barsi ur előszava végén, miszerint nem marad egyéb vigasztalás, mint azon kétes remény, hogy a jobbak folytonos önfeláldozása nyomán talán megjövend az idő , melynek neveltjei jobban érzendik a különbséget, mely van könyv és könyv, munka és munka, hasznos költség és költséges romlás közt. E remény gondos ápolását megkívánja tőlünk az idő komolysága, s azon körülmény, hogy e remény sok másnap alapja. Hazai törvénykezés. — Az országbíró, gr. Appony i György ő nmlsága a szükséges intézkedéseket megtette, hogy az országbírói értekezletnek országgyülésilegelfogadott munkálata,minden hazánkban divatozó nyelven, hivatalból eszközlött fordításban mielőbb megjelenjen. — Aradmegye f. augusztus hó 5-én megnyílt bízottmányi gyűlésében felolvastatván az országbírónak jul. 23-án kelt sa haza összes hatóságaihoz intézett körlevele, melynek kíséretében az országgyülésileg is ajánlott országbírói tanácskozmányi munkálatot a törvénykezés körül ideiglenes szabályzatként leendő hivatalos használat végett megküldi, azt a megye az igazságszolgáltatás, közhitel és a magánjogi viszonyok iránti tekintetből, mint statútumot határozta elfogadtatni, miután az alkotmányunk legfőbb elveinél fogva törvénynek el nem ismerhető. — Pest város hatósága a városi bíróságnak (az országbírói tanácskozmány munkálatához képest) újra szervezése, s a sajtótörvény kezelésére szükséges esküdtszékek felállítása iránti intézkedés végett bizottmányt nevezett ki, melynek tagjai : Deák József, Gorove, Havas, Heckenast, Károlyi, Kemény, Lombay, Lónyai M., Lukács M., Morlin, Ráth K, Simon F., Szalay L., Szilágyi V, Thanhoffer Pál, Walther Gy. — Veszprémmegye aug. 5-én tartott bizottmányi ülésében az országbírói tanácskozmány munkálata a jelen válságos körülmények tekintetéből elfogadtatott, választmányra bízatván, hogy ennek életbeléptetése fölött véleményét haladéktalanul adja be. Hivatalos tudnivalók. Csődök. N o v e 1 1 i Károly kassai kereskedő hagyatéki tömegére Kassa város törvényszéke által a csőd megnyittatott. Bejelentés f. évi oct. 2. Perügyelő Komjáthy L. kassai ügyvéd. S t i f f Mihály bécsi aranyműves vagyonára a bécsi cs. kir. orsz. törvényszéknél. Bej. f. évi sept. 20. Perügyelő dr. H a b e r 1 e r. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKICSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak : egész évre 8 frt,— félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben.— Szerkesztői szállás: Belváros, lövészutcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1861. Nyomatott B ei m e 1 J. és Kozma Vazulnál