Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)
1861 / 107. szám
441 napján felperesek az activ kérdésében ítélet alá bocsátják a pert. Az 1818. sz. Mihály hó 15-én alperesként megjelent K. György mint néhai gr. B. Sámuel maradékának s annak javainak gondnoka. Az 1818. sz. mártoni terminus alatt felperesek újra végitéletet kérnek. Alperesért ellenben előadatik : hogy tudomás szerint gr. B. Sámuel, ki ellen ezen per indittatott, jul. 5-én meghalt, s dolgait zűrzavarban hagyta. Ily esetben a hármas tkönyv II. r. 50. czikk szerint az árváknak egy évi törvénynyugvás engedtetik, hogy az alatt irományaikat rendbe szedhessék, és a védelemre szükségesek megszereztethessenek ; kéri tehát alperes fél, hogy ezen per folyamatja gr. B. Sámuel halálától számítandó egy évre felfüggesztessék. Felperesek megjegyzik, hogy erőszakos elfoglalás iránti perekben az alperes által hivatkozott törvények a törvénynyugvást meg nem engedik, sőt kimondják, hogy alperesek halasztás nélkül felelni kötelesek, kérik tehát felperesek a végitéletet. Alperes kérelmét az idézett törvény 2. és 3. §§-ain alapítja, mert felperes fél csak a legkisebb erőszakos foglalást avagy hatalmaskodást még csak egy betűvel sem mutathat ki, sőt egész keresete successiót tárgyalván , az 1613-ki 23. tcz. ütközik, felperes állítása még akkor sem állana, ha mindjárt a hatalmaskodást bebizonyíthatná is. Mert az idézett törvény egyenesen oly hatalmaskodást tárgyazó pert vesíen ki, melyben : Litérarum productio subsequi non debet; minthogy pedig ezen perben felperes számos, nem hatalmaskodást, hanem successiót tárgyazó iratokkal él, annálfogva a most hivatkozott törvény alkalmazást sem nyerhet. iKéri alperes, miután az árvák védelmére vonatkozókat annak idején fentartaná, a per folyamát elhalasziatni. Az 1819. perfolyam alatt felperesek felvévén a pert, következő ítélet hozatott : Minekelőtt további ítélet hozatnék, oda utasíttatnak a felek, hogy az eredetiek közlése iránt hozott ítéletnek eleget tegyenek, és a fenforgó, a dolog velejére vonatkozó körülményeket világosítsák meg bővebben. Alperes tovább is ragaszkodik kérelméhez jelen pernek egy évrei felfüggesztése iránt. Felperesek kérik, hogy miután a törvények az árváknak prorogatát nem engednek, miután az okiratok eredetben közöltettek, alperes felek védelmeikre mit sem adnának elő, felperesek pedig igazolták volna, hogy addig a jószág békés birtokában voltak, mig alperesek atyja azt el nem foglalta, jelen pert végitéléttel eldöntetni. Alperes árvákért felhozatik : Ámbár felperesek az érőszakos foglalást sem bizonyították be, mégis annak megmutatására, hogy az idézett törvényekben kivétel alá esett prorogatumok nem a meghalt áltál véghez vittnek állított erőszakoskodásra, hanem az özvegy és árvák által elkövetettekre vonatkoznak; ide csatolják alperesek a 4. sz. alatti decisiót, a melyben felperesek állítása alaptalanságáról meggyőződhetnek, kérik tehát a prorogatumot kimondatni. Felperesek az, előbb előadottakra hivatkozván, végitéletet kérnek. Erre 1819. sept. 15-én következő itélet hozatott. Az actio ellen a keresetbe vett rész mennyisége iránt tett kifogások, a C. D. L. U.P. alatti oklevelek által elhárittatván, felperes a maga birtokából az alperes által tett kivetkeztetése bővebb előadására utasíttatott. Ezen ítéletet alperesek felebbezettnek nyilvánítottak. 1823. aug. 23-án S. Pál mint gróf B. Sámue! árvái részére rendelt gyámnok ellen intézett folytatólagos keresetben előadják felperesek : Hogy a folytatólagos idézési levél magának alperesnek általadatott, a hátára vezetett bizonyító irás S. alatt ide csatolva, világossá teszi, — hogy felperesek eleget tegyenek, 1-ör előadják T. Mihály bizonyságát T. alatt arról, hogy az i—i rész az egész B. család által osztatlanul kezeltetvén, csak annak jövedelmével osztozkodtak ; U. alatt pedig ide csatolják az egyik felperesnek gr. B. Sámuelhez csatolt levelét, melyből kitetszik, hogy ez utóbbi minő kifogásokkal él. Alperes védelmére felhozza : hogy mivel a törvény és törvényszolgáltatás szerint is megkívántatnék az, minden olyan alperesre nézve, ki még perben nem állott, hogy annak lakásához képest hányadik vármegyében lakik a törvényszolgáltatás helyéhez, ahhoz képest 1. 2. 3. vagy 4. quindenák engedtessenek a megjelenésre; alperes gyámnak bár az 5-ik megyében Pozsonyban van lakása, mégis alig volna két quindeniumja, miért is a hibás idéztetést leszállittatni kéri. 1823. évi húsvét utáni terminus alatt felperesek megjegyzik , midőn a kézbesítés történt, alperes Pest megyében P —n volt, holott az idézési levél neki személyesen átadatott, nem volt szükség tehát előhozni, hogy alperes az 5-ik vármegyében lakott, mert a mint be van bizonyítva , az idézéskor ebben a megyében s különösen az árvák jószágain volt; kérik e kifogást felperesek elvettetni és végitéletet hozatni. (Folyt, következik.) Irodalmi szemle. Az angol parlament és eljárása. Irta May Erskine Tamás az angol alsóház segédjegyzője. — A 4 ik kiadás után átdolgozta Barsi József. Pest 1861. Ráth Mór. Ára az egész munkának 3 for. Megjelent és beküldetett e mű vége vagyis a 2-dik könyvnek 2-dik része. Minthogy lapunk í. é. 53-ik számában az első könyv megjelenése után e műről tüzetesebben szólottunk s minthogy e müvet, melyet Barsi ur igen hű fordításban ültetett át irodalmunkba, annálfogva is, mert ez ránk nézve különösen is sok érdekkel bír, miután nemzeti alkotmányunk rendszere — még a 48-ki reformok után is — legközelebb áll az angol parlamentarismushoz, s így ennek szabályai és történeti kifejlődése nem egy tekintetben szolgálhatand kielégítő segélyül alkotmányrendszerünk tökéletesítésében, a hiányok betöltésében, szóval alkotmányos épületünk teljes kiépítésében, mindezeknél fogva e müvet a t. olvasó közönség, különösen a nemzeti szabadság és alkotmányosság barátainak figyelmébe nagy mértékben és melegen ajánlottuk; miután továbbá a később megjelent 2-ik könyv 1. füzetének tartalmával a t. közönséget a lapok f. évi 69. számában hasonlóul megismertettük volna, most a mű vége, vagyis a 2-ik könyv 2-ik füzetének megjelenése után annak érdekes tartalmát is czélszerűnek látjuk közölni. E fűzet tartalma következő : A XIII. fejezet vége.— XIV. fejezet: albizottmányok kinevezése, alakulása, hatásköre és eljárása mind a két házban. — XV. fejezet :
