Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 139. szám

Pest, 1861. péntek nov. 29 139. szám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOKI. TARTALOM i A kir. kúria jelen helyzete. — Kúriai Ítéletek: magán, úrbéri és bűnügyekben. - Hivatalos tudnivalók A kir. kúria jelen helyzete. ív. Mielőtt az alkotmányos első bíróságok leköszönése s a curiai illetőség csorbítása folytán keletkezett napi kérdések tüzetes megoldására áttérnénk, néhány külföldi példát fogunk idézni, minthogy az alkotmányosság szempontjából állitásunk igazolására, a kir. kúria le nem köszönhetését illetőleg, nemcsak hazánk történelmi előzményeire, hanem a külállamok jogéletére is akarunk hivatkozni. Európának úgyszólván minden állama bőségesen mutathat fel vérengző példákat aziránt, mikép a közhatalom, midőn magát erősnek hitte, a bírói függetlenség s törvénykezési rend iránti alkotmányos biztosítékokat szabad tetszése szerint megsemmisítette, hogy önkényének eleget tegyen , vagy bizonyos bűnös czéljait valósithassa. Tanúsítja ezt nevezetesen Anglia története. Maga I. Károlynak vérfoltos uralkodási története elégséges. E fejedelem csak elbizakodottságában, bár lálhatá már lábai alatt az örvényt, mely annyi bűnök bünhödéséül trónját elnyeléssel fenyegeté, megvetette mindazon törvényes biztosítékokat, melyek a polgári szabadság fentartására alkottattak. A parliament tagjait törvényes eljárás nélkül a bíróságok mellőztével, elfogattatta s bebörtönöztette beszédeikért, melyeket a parliamenti ülésekben tartottak. Commisiók3t nevezett ki, melyek hadi törvények szerint Ítéltek a honpolgárok javai s élete felett. A politikai vádakat s ügyeket elvonta a rendes bíróságok köréből, hogy a vakeszközéül szolgáló bizottmányok által a legszabadabb s legjelesb honfiak felett saját önkénye szerint szabathasson ki büntetéseket. Maga gróf Strafford, legjelesb ministere a birói ut mellőztével politikai utón Ítéltetett el s végeztetett ki. És ő maga e zsarnok fejedelem is, miután vád alá vétetett s a felettei bíráskodást egy bíróság sem akarta elválalni, nem a rendes biróság, hanem egy forradalmi törvényszék Ítélete folytán került a bakó kezei alá. II. Jakab uralkodási időszaka nem kevésbé gyalázatos. A törvényszékektől elismerését követelte azon fölmentési jognak, melyet a katholikusok irányában a törvények ellenére gyakorolni akart. Rájok parancsolta, hogy mily Ítéletet hozzanak, melyről Jones, egyik főtörvényszék elnöke azt nyilvánitá: „nagyon fáj, hogy felséged képesnek tart oly ítélet hozatalara, minőt csak tudatlan vagy becstelen ember mondhat." És mivel a törvényszék több tagjai vonakodtak, őket állomásukról önkényszerüleg elmozdította s helyükbe másokat nevezett ki. kik önkénye vak eszközeivé törpültek. Még szomorúbb példákat mutathat fel Francziaország történelme. Nem említve XI. Lajost, ki a párisi főtörvényszéktől (akkor u. n. parliament) törvénytelen rendeletek kihirdetését kívánta, mit az daczára a halálbüntetésseli fenyegetésnek kereken megtagadott; XIII. Lajos, hogy 1 a Valette herczeget elitéltethesse, őt rendes bírósága elől elvonta, és a felettei bíráskodásra embereiből s a törvényszékek elnökeiből külön bizottmányt önmaga kinevezett, kik el is ítélték, ámbár azon kitétellel: ,par le Commendement du Roi.' — XIV. Lajos a nem engedő fotörvényszékeket lovagló ostorával kergette szét. — XV. és XVI. Lajos alatt a törvényszékek feloszlattattak, tagjaik letétettek s börtönöztettek. XVI. Lajos a párisi főtörvényszéktől hasonlóan törvénytelen rendeletek végrehajtását követelvén, miután az nem engedelmeskedett, határozata maga a király által megsemmisitetett, s a törvényszék Troyesbe száműzetett, mi a bíráskodás szünetét vonta maga után. Más ízben ismét törvénytelen rendeletet küldött reá, s az ellene szavazókat hivatalukból letette és számkivetette. Később a rendeletek s törvények bejegyeztetése s kihirdetésének illetőségét külön kinevezett törvényszékre ruházta át, mi a franczia főtörvényszékek által törvénytelennek nyilváníttatott, s miből az következett, hogy számos tagjaik el fogattattak, többen száműzettek, az elfogadás keresztül vitelére katonai erő használtatott, s határozataik a legfőbb tanács által megsemmisíttettek. — így volt ez egyebüt.t is. Schvéd országban Görz miniszter rendkivüli bizottmány által ítéltetett el (1719.) XI. Károly s Fridrik a bíróságok jegyzőkönyveit szavazataik kipuhatolására , magukboz küldetni rendelék. Németországban a biróság s igazságszolgáltatás függetlenségének megtámadásai legnagyobb számban folyvást tartottak a legújabb időkig. Braunschweigban e szazad 3-ik tizedében, Károly hg. alatt napi renden volt, hogy a fejedelem közvetlen parancsára büntetések szabattak s végrehajtattak, s jogérvényes ítéletek cassáltattak, önkénytesen uj bíróságok állíttattak a bírák eltávolithatásával, a nem engedelmes birák, a főbb törvényszékeknél is, üld' zőbe vétettek, s önkén yszerüleg letétettek stb. mely tények ellen a német szövetségi gyűlésnél kerestetett orvoslás. Imeretfsek azon önkénykedések is, melyek Hessen vál. fejedelemségben 1848 után a birói függetlenség irányában oly nagy terjemben gyakoroltattak; hol az 1849. szeptemberi törvénytelen adó és bélyeg illetékek beszedésére vonatkozó rendeletek irányábani ellenszegülések s engedetlenségek gátlása s fenyítése végett 139