Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 106. szám

436 Mindezen előnyöktől törvénykezésünk megfosztva lőn — mi csak hátrányára szolgálhatott. Itt van egy fő­forrása hátramaradásának, s magasb kifejlődése akadá­lyainak. Mert a szóbeli perekben csak a sommás eljárás felté­teleit láttuk s csak azokat valósítottuk; ámbár világos, mikép azok még nem rejtik magokban a szóbeliség kellé­keit és kifolyásait. Ezért nagy mérvben az ügyvédeket sújtja a felelő­ség, kik nem emelkedének oda, hogy a törvényhozásunk által szentesitett szóbeliség reformját valódilag életbelép­téim igyekeztek volna. Az igaz, mikép az írásbeli tárgyalások kényelme­sebbek, meg a középszerűséget, járatlanságot s fölületes­séget jobban is elpalástolhatják. Az igaz, hogy a szóbeli­ségnél csak a valódi tehetségek és szellemi képességek tűnhetnek ki. Valamint tapasztalati tény az is, hogy szó­beliségnél az ügyvédi fogások s ármányoknak, huzza-vo­nának, s hason kinövéseknek utja nagyon elzáratik. De a hivatását magasb szempontból tekintő ügyvéd osztálynak mindezeken fölül kell emelkednie. Azért is újólag és újólag sürgetjük, hogy ügyvéd­jeink a szóbeliség elvét tettleg valósítsák, s helyette, bár sommás modorban, a sötét szellemű századok írásbeliségét ne használják. Legyen az, mi törvényeink által szóbeli eljárásnak rendeltetik, igazi s valódi szóbeliség. Ez az egyedüli ut törvénykezésünk tökéletesítésére, s ezzel az európai köz­vélemény megnyerésére. Jogeset visszahelyezést kérdés körül. Egy 1812. évben kezdett perre vonatkozólag. Cz. András s neje T. Julianna P. vármegye alispánjához beadott keresetökben gr. B. Sámuel ellen a birtokában le­vő s az i—i pusztában fekvő osztatlan B. részből néhai V. Sámuel volt haszonbérlőnek halála után őket illető, de al­peres által 1811-ik évben elfoglalt birtokba való visszaté­telt kértek, mely ügynek tárgyalására határnapul 1812. máj. 8-a tüzetett ki. Az 1812. máj. 8 án tartott tárgyalásnál felperes fél felmutatván A. keresetének alapját s alperes megidézte­téséről szóló bizonyítványt, kéri keresete folytán magát a birtokba visszatétetni, s okozott költségeit s fáradságát megítéltetni. Alperes megjelenvén s az ügyelletnek megprobálá­sától várván : fentarfja a fentartandókat. A felperesek kereseti joguk bebizonyítására a követ­kezőket adják elő. Néhai B. Ferencznek, néh. F. Évától született ivadé­ki a sz—i, b—i és i —i pusztarészeket osztatlanul bírták, s azokat árendába adván, a haszonbérbe adást mindenkor a legidősb atyafiak bírták. Ilyen volt legelőször néhai B. Ferencz és ennek holta után néhai E. Dániel; — a ki is 1810. nov. 5. ugyan néhai T. Mária asszonynak a máso­dik felperes fél testvérjének többi osztályrészei közt az i—i pusztában fekvő részét is mint osztatlant megvette, de később észrevévén az elzálogosító testvére neheztelését, pénze megtérítése mellett, a birtokot annak B. szerint át­engedte. 1803 ban B. Ferencz az i—i osztatlan részt C. szerint 3 évre N. Jánosnak adta haszonbérbe. 1804-ben E. Mátyás eladta P. megyében birt örök­ségét alperes grófnak, követték ezt B. Ferencz maradéki, követték felperes testvérei, ezek mindazonáltal azon kü­lönbséggel, hogy ezek nem egyenesen alperes grófnak, hanem T. Mihálynak vallották fel, ki azután mind azo­kat, mind a magáét csere fejében gróf B —nek áten­gedte. Mindezek mellett felperesek megtartván örökségei­ket, az i—i részeket használták és birták, mint az a D. alatti nyugtákból kitűnik, melyek szerint; minekutánna részszerint testvéreik, részint osztályosaik eladták volna részeiket, gí. B. az árendát, miután a jószágot a haszon­bérlő halála után elfoglalta, fizetni nem akarta; miért is őt annak megfizetésében, s az okozott s okozandó költsé­gek megtérítésében elmarasztalni kérik. Az alperes grófért előadatott : Mind ezen idő előtt előadott, különben is részben koholt, részben pedig V. Sámuel volt árendással egyetér­tőleg készített és nem is a dologra tartozó scartetumok­kal felperes fél még azt, mit a per természete a vádbeli levélbeli törvényekhez képest kívánna, nem igazolta, de még a mi itt az előbb kért ügyellet (Institutum) megpro­bálására szükséges, azt sem tette. Sőt inkább, ha beikta­tott irományai teljességgel semmi kifogást sem szenved­nének , mégis azokból csak az jönne ki, hogy felperes az erőszakos elfoglalás szine alatt tulajdonságot keresvén, azért választotta ez ügyutat, hogy az indebita bünte­tését elkerülje. Várván tehát tovább is az elővett ügye­letnek megprobálását, fentartja a fentartandókat. Az 1812. évi sz. Istváni törvény folyamat alatt felpe­resek mindenek előtt sérelmesnek találván alperes szavait, ellene a büntetést kimondatni kérik és előadják ; A hazai törvények szerint azoknak, kik volt birto­kukból kirekesztettek, megengedtetik, hogy birói hata­lommal visszatétessenek , ha rövid utou nem , tehet per mellett. Többnyire pedig ide csatolják E. alatt az osztály le­velet B. Ferencz és F. Éva örökösei közt, melyből kitet­szik, hogy az I. pusztabeli részek osztatlanul birattak ál­talok. Előadják továbbá F. Gr. H. I. és K. alatt, mikép részben testvéreikés néhai anyjok testvéreinek maradéki. részben sógoraik több helyeken részeiket alperes grófnak eladván, i—i részeiket is általadták. Minekutána tehát át­vette azoknak részeit, felperesnek birtokát minden alap nélkül foglalta el. A mi V. Samu nyugtáit illeti, azok bármely biró előtt hitelt érdemelnek, és alperes tudta és híre nélkül V nem is fizette felpereseknek az árendát, kérik tehát mint feljebb. Az 1812. sz. Mártoni terminus alatt kérnek felperesek, minthogy alperes magát nem védelmezé, a beiktattak szerint Ítéletet. Alperes pedig kéri az E. alatti osztályle­velet egész terjedelmében csatoltatni. 1813. évi vizkereszti terminuskor felperesek L. alatt jogaik bővebb igazolására csatolnak egy bizonyító leve­let, s megújítják kérésüket Alperes az E. alatti okiratot előmutatni kéri. 1813. évi húsvéti törvényfolyamnál alperes ismétli kérelmét, mire felperesek előadják, hogy arra, mikép az E. betű alatti egészen előadassék, szükség nincsen, mert. az több hely — B. U. R. és F.-ben való részek osztályá­ról szól, mégis mindamellett ide csatolják M. alatt; és miután alperes mentségére semmit sem ád elő, őt az elta­gadott jövedelmek visszatérítésében és 500 pft költség megtérítésében elmarasztaltatni kérik.

Next

/
Thumbnails
Contents