Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 137. szám

Pest, 1801. péntek nov. 22 137' szám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI $ TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : A kii", kúria jelen helyzete. - Kúriai Ítéletek: magán, úrbéri és bűnügyekben. — Hivatalos tudnivalók A kir. kuria jelen helyzete. II. Azt, hogy az alkotmányos jogok, sőt a társalom leg­főbb érdekei biztosítása s a biróságis törvénykezési rend­szer biztosítékai közt szoros kapcsolat létezik, nem lehet kétségbe vonni. A polgári szabadság a korlátlan önkény befolyásainak, s igy a legnagyobb veszélyeknek lenne kitéve, ha a birói illetőség, bitói függetlenség, s törvény­kezési rend iránt határozott szabályok nem léteznének. Innen az, mikép ezek iráüt minden államban biztosítékok kerestetnek, midőn a törvényekben szentesitetik, hogy a bírák elmozdithatlanok, a birói illetőség megtartandó, bí­rája elől senki el nem vonható, a törvény rendes utján kivül senki be nem perelhető. Ily biztosítékokat találunk az angol, franczia stb. törvényekben. Ezen biztosítékokról, melyek a polgári szabadság ér­vényére nélkülözhetlenek, törvényhozásunk története sze­rint, őseink sem feledkeztek meg. Azon közjogi szabály, mikép a király az összes igazságszolgáltatás forrásául, az ország legfőbb birájául tekintendő, s igy a legfelsőbb bi­rói hatalom jus majest. reservatumot képez, nálunk is szentesitetett ugyan, mint ezt főleg Verbőczy II. r. 3. cz. bizonyítja (a 2. §. azon szavaival: atque omnis judiciariae potestatis facultas, in jurisdictionem saerae Regni huius ooronae — et subsequenter Prinuipem ac Regem nost­rum legitimé constitutum simul cum Imperio translata est), és mint ez minden európai államban meghonosita­tott, mint az angoloknál, németeknél, fráncziáknál, kik­nek közjogában nevezetes helyet foglal el azon szabály: „Toute justice étnane du Roi." — Azonban nehogy ezen hatalom önkényszerüvé váljon, nehogy a szabadságra ve­szélyes kinövésekké fajuljon, már régibb századokbnn is gondoskodva lón. Legelső alapokul tekintendők különösen az arany Bulla 2. cz. s Verbőczy I. r. 9. cz. 1. §-a, hol megalapi­tátott: „quod ipsi nisi citati vei vocati, ordineque judicia­rio condemnati fuerint, nusquam et per neminem detineri possint; mely szabály — az angolok híres ,Habeas Cor­pus' törvénye, mindenütt a polgári szabadság legelső fel­tételéül tekintetik: Öszhangzólag az 1492. 11. s 12. t. cz. az 1613. 34. 1723. 5. czikkelyek újólag szentesítették, hogy a törvény rendes utján kivül, a hazai törvények és jogszokások el­lenére senkisein háborgattassák s bántalmaztassák a feje­; delem által, akár személyében, akár vagyonában. A bírósági illetőség s törvénykezési rend biztosítékai tekintetéből különös figyelmet érdemlenek a következő törvényhozási intézkedéseink. Az 1791. 12. t. cz. szentesíti, hogy a bírósági s tör­vénykezési rend, úgy mint törvényeink s szokásaink meg­alapiták, a fejedelem által önkénytesen meg ne változtat­hassák — rendelvén: Forma judiciorum lege stabilita, aut stabilienda, authoritate regia non immutabitur, nec legitimarum sententiarum executiones mandatis impedi­entur,nec sententiae legititnae fororumjudiciariorum alter­abuntur, imo nec in revisionem Regiam, nec ullius dicas­terii politici pertraheutur, sed secundum conditas hucus­que, aut in futurum condendas leges, receptam R. consue­tudinem judicia per judices celebrabuntur stb. Az 1486. 21,1495. 15,1647. 92. stb. rendelik; hogy a peres ügyek és személyek a rendes bíróságok il­letősége alól a fejedelem önkénye által el ne vonat­hassanak ; továbbá: hogy a törvény rendes folyamát kir. pa­rancsok által ne háboríthassa : 1655. 53 . 1659. 45. hogy a törvényes perutakon kivül commissiókkal ne terhelhesse; 1649. 42., 1659. 46. s 120. t, cz. hogy az országhatárain kivül bíró előtt megjelenni senkisem kényszeritessék; 1536. 41. Hasonlóan a bűnvádi s különösen politikai vétségek­re nézve is azon biztosítást tartalmazzák törvényeink, hogy azok iránt törvényeket hozni s változtatni, bírósá­gokat rendelni, illetőségüket szabályozni a törvényhozó testület jogához tartozik; hogy a bűnvádi bíráskodás for­máját egyoldalúan megváltoztatni, a vagyon és személy ellen a törvény utján kivül eljárni, azokat a rendes foru­mok alól kivenni stb. tilalmaztatik, 1464. 18., 1471. 10., 1478. 9 , 1486. 46., 1492. 11., 1638. 15. stb. stb. Azonban kérdés, mindezen biztosítékok, melyeket az európai törvényhozások szentesitettek, elegendők va­lának-e a polgári szabadság biztosítására, az önkény ha­talmaskodásának kizárására? És erre a történelem hatá­rozott nem-mel felel. Azon biztosítékok a törvényes rend­nek a hatalom részérőli megtámadásait nem gátolhatták sem hazánkban sem a többi európai államokban. 137

Next

/
Thumbnails
Contents