Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 106. szám

Pest, 1861. kedd aiig. 5. 106. szám. Harmadik évfolyam. I TOftVÉMBdZÁM S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM • Mikép gyakoroltassék a szóbeli eljárás magánjogi ügyekben. III. — Jogeset a visszalielyezési kérdés körül. nyitási jogra vonatkozólag (vége.) - Hazai törvénykezés. — Nyilt posta. Törvénykezési esetek a bizoMikép gyakoroltassák a szóbeli eljárás magánjogi ügyekben. Tekinteilel az 1848 előtti eljárásunk hiányaira. III. Nem időznénk oly hosszasan e tárgy mellett, s nem szentelnénk fejtegetésének még egy harmadik czikket is, ha nem találnók rendkívül szükségesnek, hogy a szóbeliség eszméje, mely törvényhozóink által már három évtized előtt szentesittetett,de mely az annyira tespedő s hátramaradt joggyakorlatunk által teljesen meghiusittatott, egyszer már (estté váljék , s törvénykezésünket azzá alakítsa, mivé az ujabb kor kívánalmai szerint, alakulnia kell. mint azt minden műveltebb s előhaladottabb európai nemzetnél láthatjuk is. A szóbeliségnek — kapcsolatban a nyilvánossággal, összes törvénykezésünkön keresztül kellend húzódnia,hacsak akarjuk, hogy igazságszolgáltatási rendszerünk Eurápá közvéleménye és szakértői állal el ne Ítéltessék, meg ne vettessék , minek napjainkban , a hitelviszonyok tekintetéből, kiszámithatlan káros eredményei leendnének nemzetközi érdekeinkre is. Annak, hogy a szóbeliség 48 előtti törvénykezésünkben, törvényhozásunk szellemével ellentétben, nem valósittatott, mint mondottuk, nevezetes hátrányai valának. Ezek elég nagyok lehetőnek már azáltal is, mert azáltal megszűntek azon nagyfontosságú előnyök, melyek a szóbeliség alkalmazásában rejlenek. A szóbeliség lényege, mint már emiitettük , abban rejlik, hogy a visszás ügy előadása, kifejtése s kivilágítása szóval történjék a bíróság jelenlétében. Ez az,mi magában rejti azon fontos előnyöket, melylyek mind a jogbiztosságra, mind a törvénykezés tökéletesb kifejtésére nagy jótékonyságit befolyással vannak. A jogbiztosságra azért, mivel a biró szóbeli előadásból sokkal tökéletesb fogalmat s meggyőződést szerezhet az ügy állásáról s jogi természetéről, mint az irott perbeszédek holt betűiből. A szóbeli előadás közvetlen észleletre vezet , mig az írás csak másod,harmad kézből nyújtja a közleményeket. Az írás nagyon könnyen s nagyon sokszor hibásan fejezi ki a gondolatokat, s körülményeket, melyek a peres fél sajátjai; mig azonfelül az irott eszmék átvételénél is nagy tévedések lehetők, midőn a biró a felfogás különbféleségei és az irott szavak többnemü magyarázhatósága • miatt más értelmet von ki az iratból, mint a melyet annak eszméi kifejezni akartak. Még fontosabb pedig az ügy kiderítésére szol^ befolyása. A felek vagy jogvédjeik közvetlenül állván a biró előtt, ennek legkedvezőbb alkalom nyujtatik, hogy megtehesse mindazon kérdéseket, előidézze mindazon nyilatkozatokat a felektől, melyek minden kétséget eloszlatassanak,s az ügyet homályaitól megmentve, minden részről felvilágosítsák s tisztára hozzák. A birónak itt minden lehetővé tétetik, hogy magának az ügy állásáról, jogosságáról lehető legtisztább fogalmat és tudatot szerezhessen. Maga az is nagy befolyással van erre, miszerint a biró közvetlenül hallva a felek előadását, azon hangulatot , melyen az történik, azon arczkifejezéseket, melyek azokat kisérik , már ezekből is lélektanilag képesebbé tétetik megítélésére, hogy kinek lehet igaza, kinek nem. Ugyanez áll a tanuk, szakértők irányában is. Mig másrészt magoknak a feleknek is tetemesen könnyittetik a kivilágithatás, midőn képesittetnek, hogy a közvetlen kihallgatásoknál mindent előterjesztethessenek, felvilágosíthassanak, s czáfolhassanak, minek szüksége egymás nyilatkozataiból, tanuk vallomásaiból stb. szükségesnek nyilvánuland. A törvénykezés tökéletesítése is nyerend. Már azáltal is különösen, miszerint a szóbeli előadás és eszmecsere nagy befolyással van az ügyvédi osztály szellemi kifejlődésére s tökéletesítésére. Ez a legbiztosabb s leghatályosabb ut a szellemi erők s tehetségek magasb lendületének s fölemelkedésének eszközlésére. Innen oly ügyvédeket, kik a tökély magasb fokán állanak, és a hivatásának a szó nemesb s fensőbb értelmében megfelelő ügyvédi osztály átalános tapasztalásként csak azon államokban találhatunk, hol szóbeli tárgyalások divatoznak; innen a franczia s angol jogvédek európaszertei kitűnősége s elsősége. Az ügyvédi osztály szellemi felülemelkedése s tökéletesülése pedig az egyik legközvetlenebb tényező a törvénykezés s jogrendszer tökéletesítésére. De e czélra üdvös hatályú azáltal is, mert a szóbeli közlekedések nagyobb eszme cserét, mélyebb vitatkozásokat s több oldalú fejtegetéseket idéznek elő, mint az írásbeliek, melyekben az eszmék, a szellemi tényezők jóformán eltemetve, vagy csak szük kis körre szorítva maradnak. Végre megemlítendő az is, mikép szóbeliség által az eljárás tetemesen egyszerűsittetik s gyorsittatik is, minek a perlekedés költségeinek kevesbitésére van ismét jótékony hatása. 106