Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 105. szám

434 gyulás erethicus alakja, inelylyel ismét a felindulás, az agyműködés magasullsága, a lelki működést illetőleg pe­dig (tév lelkesülés, erős őrjöngés és téboly) van összeköt­tetésben. Akár tehát az a) vagy b) alatti alakban mutat­kozzék az agyvelőlágyulás, az mindkét esetben olyannak tekintendő, mely állapotban eszközlött cselekvény oksze­rűnek , valódi lelki erővel bírónak, s szabad akaratból származottnak nem mondható, s igy ez állapot kizár min­den rendelkezhetési képességet, mely valódinak és törvé­nyesnek csak akkor tekinthető, ha az szabad, önkényte­sen működő megfontolás, és észszerű önelhatározás foly­tán történt. Az észszerű akarat szabadság, tév és rögesz­mék által nem fékezett önelhatározási képesség kell, hogy szolgáljon mindig zsinórmértékül a lélektani működés törvényes megítélésénél, lehetetlen azonban, hogy ily lé­lektani szabadság az agynak velőlágyulás által megtá­madott, megzavart és szenvedő állapotánál feltalálható le­gyen. II. Ha a fentebb előadottakat agyvelőlágyulásban elhalt N. N.-nek lelki életére alkalmazzuk, és összekötte­tésbe hozzuk azzal, a mi az elhunytnak előéletéről a ta­nuk vallomásai folytán kitűnt, ugy annak kijelentésére érezzük magunkat indíttatva, hogy N. N. agy velőlágyu­lás következtében lelkileg annyira zavart volt, hogy ő lélektani szempontból rendelkezhetésre képtelen volt. E nézet igazolására szolgáljanak a következő indokok : a) K N. már több év óla agy velőlágyulásban szenvedett s igy annyi ideig, mely több mint elegendő, hogy az agy­velőben oly anyagi változásokat előidézzen, melyek a lé­lek erejét és szabadságát megszüntetik. Több agyvelőlá­gyulásban szenvedett betegnél tapasztaltatott, hogy az ily betegekre részint már a betegség kezdetével, vagy legfölebb fél év alatt kifejlődött lelkizavarok mutatkoz­nak, melyek a betegség eléhaladásával mindinkább kifej­lődtek, s az életet a legnagyobb fokú lelki gyengeséggel környezték, két esetben pedig tökéletes tompaelmüség fejlődött ki. b) Bizonyos az, hogy az ezen betegségben el­hunyt utóbbi években gyakori ájulásoknak volt kitéve, annyira, hogy összerogyott és eszmélet nélküli állapotban találtatott. Ez csalhatatlan bizonyíték arra, hogy a beteg­ség mind kül- mind bel terjedelmére és hatályosságára nézve a legnagyobb fokot érte el, s hogy a lélek és érzé­kek élete ezen betegség folytán már szenvedő állapotba jutottak, c) Bizonyos továbbá, hogy N. N.-nél a tébolynak félreismerhetetlen és határozott nyomai észleltettek, a mi a következőkből, mint az elhunytat végnapjaiban közvetle­nül környezők vallomásaiból tűnik ki. Határozottan bizo­nyittatik, hogy az elhunyt élte végnapjaiban igen gyak­ran félre beszélt. Tapasztaltatott, hogy N.N. képtelen volt idő és helyi körülményeket emlékében megtartani, s hogy ő állásának körülményeiről a világ irányában ön­tudattal nem birt, lényeges, a téboly tulajdoságával bíró, s azt jellemző mozzanat. (Vége köv.) Erdély törvénykezéséhez. Belső-Szolnok megyének jul. 22-én tartott köz­gyűlésében olvastatott a mlgos főkormányszéknek azon rendelete, a melyben a törvényszékek szervezése rendel­tetik, s folytatása a törvénykezésnek az osztrák törvé­nyek nyomán. Tórma István főbíró elnöklete alatt bizott­mány neveztetett ki, mely a következő napon tartandó ülésre a törvénykezés mikénti folytatására vonatkozó véle­ményt és ajánlatot adjon be s a kijelölést megtegye. Mely kiküldetés következtében a jul. 23-ki ülésben a bizott­mány a törvénykezés életbeléptetésére és a bírák kineve­zése tárgyában véleményét előterjesztvén, ennek alapján határoztatott, hogy a megyei törvényszékek az 1848 előtti rendszer szerint szerveztetnek, s ideiglenesen a ha zai törvények értelmében fognak működni. Ugyanezen küldöttség kijelölése folytán e gyűlés alatt felkiáltás ut­ján a derékszéki bírák is meg választattak. Hivatalos tudnivalók. Csődök Müller Eduárd szabadkai kereskedő ellen, Szabad­ka város törvényszéke által a csőd megnyittatott. Bejei, aug. 21 — 23. Perügyelő Radnics szabadkai ügyvéd. Szabolcsmegye törvényszéke mint csődbíróság ré­széről Leitner Ferencz k. bagosi lakos s haszonbérlő minden vagyonára a csőd megnyittatott. Bej. f. é. sept. 9. Perügyelő Fintor József nagy-kállói ügyvéd. Veisz Eduárd nagyváradi rőfös kereskedő minden vagyonára a nagyváradi városi törvényszéknél. Bej. f. é. sept. 2. Perügyelő Szász A. nagyváradi ügyvéd. Kocsis György brassói kereskedő vagyonára a brassói városi és kerületi hatóság által. Bej. f. é. aug. 19. Perügyelő Jakó brassói ügyvéd. Palme Gyula bécsi kereskedő ellen a bécsi cs. kir. orsz. tszéknél.Bej. 1861. sept. 2. Perügyelő dr. Rippely Bécsben. Umgeher József bécsi szalaggyártó és neje ellen a bécsi cs. kir. orsz. tszéknél. Bej. 1861. aug. 16. Perügyeló dr. Heidmann Bécsben. Stöhr János bécsi vendéglős ellen a bécsi cs. kir. orsz. tszék által. Bej. f. é. oct. 17. Perügyelő dr. Bach József Bécsben. Vind György bécsi szabómester ellen a bécsi cs. k. orsz. tszéknél. Bej. f. é. sept. 5. Perügyelő dr. T rémmel Bécsben. Tippelt Ferencz bécsi asztalosmester elleu a bécsi cs. k. orsz. tszéknél. Bej. f. é. oct. 3. Perügyelő dr. Kol­1 e r Bécsben. Egye§ségi eljárás. Zirl Ignácz bécsi bejegyzett kávés ellen. Bírósági biztos dr. Probeheim Gusztáv cs. kir. közjegyző. Lukács Rudolf bécsi kereskedő ellen. Bírósági biz­tos dr. Rapp Ferencz cs. k. közjegyző Bécsben. Hahn Károly bécsi lakos ellen. Bírósági biztos dr. Frohleutner cs. k. közjegyző. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKICSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak : egész évre 8 frt, — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, lövészutcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1861, Nyomatott Beimé 1 J. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Thumbnails
Contents