Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 129. szám

536 végrendeleti és törvényes gyámokról: nem pedig az egyszersmind törvényesek- és természetesekről (ebben fekszik a gyámság negyedik fajának felállítása), azaz a szülőkről — (mi által a törvény világosan meghatározza, kik legyenek a törvényes és egyszersmind természetes gyámok, tudnillik a szülők, épen mint szülők, szülői minőségükben, apa és anya egyaránt, mert mindketten a gyermeknek szüléi, parentes), kik ugyanis: és pedig az apák az egész viselt gyámság idejére; az anyák ellenben csupán özvegységök idejére, a jószágok jövedelmeiről s azok kezeléséről számadással ne tartozzanak (— mely szavai által a törvény világosan elismeri az apát ós anyát egyaránt törvényes és természetes gyámul, hanem mégis az anyára nézve azon különbséget teszi, hogy a számadás terhétőli mentesség kedvezményében az anyát csak özvegysége idejére részesiti), azonban más házasságra lépvén (midőn tudniillik az anyák mint szülők szintúgy megmaradnak természetes és törvényes gyámoknak) és a gyermeknek atyai javait, bármely okból kezelvén (legelőször is mint gyámok, aztán talán mint gondnokok, s — a gyermek érdekeiről óvatosan intézkedő törvény szavai szerint — bármely más okból, nehogy a hűtelen kezelőnek valami kifogása lehessen) azok iránti számadás terhe alatt álljanak. Ugyanazon törvény tehát, mely a törvényes és természetes gyámságot felálállitotta, egyszersmind törvényes és természetes gyámokul a szüléket nyilvánította, az apát és anyát, kit egyaránt köt a gyermekhez legszorosabb (nemzői és szülő-anyai) kapocs; az atya halálakor életben maradt anya nem özvegyi jogánál fogva gyám, hanem természetes anyai jogánál fogva, melyet az ujabb törvény elismert, holott Verbőczy még I, 113. cz. 1. §-ában ezen okot csak az atya gyámságára nézve érvényesítette vala, u ondván : ,,mert nagyobbnak tekintetik a személynek oltalma mint a javak megtartása." Azért neveztetik az anya természetes tútor-anyának a királyi Curia fennebb idézett döntvényében (Plánum tabulare 297. lapou, dec. 12.): „Materadsecunda vo'atransiens, si substantiam orphanalem dispendiose administrasse comperta fuerit, non tantum a Tutela, et Curatela Actoratu Fisci Comitatus Magistratualis amovetur, sed insuper in refusione dispendiose et ultra necessitatem erogatae substantiae convicitur: quia iuxta Articulum 68. 1715. naturális Tutrix eousquae dumtaxat a dandis rationibus respectu Bonorum Maritalium immúnis est, donec in statu Viduali perseverat, adeoque nomen prioris Mariti gesserir." TJtraque Tabula. Azaz: Az özvegy anya másodszor férjhez menvén, ha ugy tapasztaltatik, hogy az árvák javaival vesztegetőképen bánt, a vármegye magistratualis fiskusának fólperessége alatt, nemcsak a Tútorságtól és Kurátorságtól elmozdittatik: hanem azoníölül még az elvesztegetett, és a szükségen túl elköltött javaknak megtérítésében is elmarasztaltatok ; mert az 1715. 68. t. cz. szerint a természeti Tútor-anya a férje jószágaira nézve a számadás terhétől csak addig mentes, mig az özvegy-asszonyi állapotban megmarad, és igy mig az első férjének nevét viseli. Ezen, |törvény kötelező erejével biró kir. curiai decisio nemcsak nyilván elismeri a szülő, illetőleg anya természetes gyámságát, hanem azt egyenesen a másodszor férjhez ment anyának is tulajdonítja, midőn annak szükségét fejezi ki, hogy a vesztegető, másodszor férjhez ment anyától a gyámság (melyet tehát bír) tiszti fölperesség alatt vétessék el, s ő az elvesztegetett javak megtérítésében marasztaltassék el, mert — úgymond a decisio — a természetes tútor-anya csak addig mentes a számadás terhé- • tői, mig özvegyi állapotban megmarad, ha pedig második házasságra lép, ámbár természetes tutor-anyának megmarad, de számadás terhe alá esik ; igy tanit az 1715. 68. t. czikk 13. § a. (Vége következik.) Kúriai Ítéletek. Magánjogi üí?yt'k8>eií A Hétszemélyes Táblán : 62. A budai irgalmas szerzet conventjének a cs. kir. pénzügyészség mint az államkincstár képviselője elleni ügyében határoztatott: A felperes konvent f. évi 4236. sz. a. beadott folyamodványa szerint az általa ezen perben benyújtott felülvizsgálati kérelemtől elállván : az összes iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. szept 30-án 308. P. sz. a.) 63. Kanócz Istvánnak Fuchs Krisztina elleni ügyvédi munkadíj iránt indított ügyében határoztatott: A másodbirósági végzés az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatván, az összes iratok további eljárás végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1861. szeptember 30-kán 430. P. szám alatt.) 64. Erny Györgynek Várkonyi Árpád és neje szül. Lerch Karolina elleni házbérkövetelo szóbeli perében ítéltetett: A másod bírósági Ítélet az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, s az összes iratok további eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. szept. 30-án 901. P. sz. a.) 65. Capdebo Miklósnak, mint kiskorú figyermekei képviselőjének Capdebo Kristóf ellen telekkönyvi előjegyzés igazolását tárgyazó keresete iránt határoztatott: Az igazolási keresetben előadott kérelem, mely szerint az 1855. évi decz. 10 én ?233. sz. a. megrendelt telekkönyvi előjegyzés néhai Capdebo Jakab végrendelete alapján igazoltnak kimondatni, s ennek bekeblezése megengedtetni kéretik — annyira határozatlannak nem tekintethetvén, hogy hivatalból visszautasítandó lenne, ennélfogva mindkét rendbeli felfolyamodott végzések megváltoztatásával az iratok szabályszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. october 7-kén 36. P. szám alatt.) 66. Menyhárt János és neje Both Erzsébet felpereseknek özv. Menyhárt Fábiánná szül: Beöthy Czeczilia elleni örökösödési p< rükben Ítéltetett: Felperesek a köteles részre nézve a rendes útra utasíttatván, a másodbiróság ítélete, az általa felhozott indokokból helybenhagyatik, s felperesek 5 o. ért. forintra mérsékelt harmadbirósági költségben elmarasztaltatván, a periratok foganatszerzés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. oct. 7 ón 530. P. sz. a.) 67. Pauletics György és neje Joksman Lujzának Szentes Lajos és többek elleni beruházásokat követelő igény perében Ítéltetett: A másod bíróságnak Ítélete az általa felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, s a per illetőségéhez visszaküldetik. (1861. october 7-én 906. P. szám alatt). 68. A cs. k. pénzügyészségnek mint gr. Batthyány Kázmér elkobzott tömege képviselőjének a révkomáromi biztosító társulat ellen egy 2000 frtos kötelezvény kitáb1 lázása iránti ügyében határoztatott: Az A. alatti kötelez-