Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 23. szám

Pest, kedd Márt. 20. 1860. 23. szám. Második ev. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM ; A közös birtokbani arányosításról. Uradalmi ügyvéd Ábrahámffy János úrtól. III — Legfelsöbb-tszéki döntvény az 1855 dec. 15. min. rend. I. rész 71. §-nak alkalmazásához. — Külföldi törvényhozás. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési fölhívás! Az első évnegyed lejárta közeledvén, tisztelettel kéretnek az évnegyedes előűzetök, hogy előfizetéseik megújítása iránt mielőbb rendelkezni szíveskedjenek. A ,Törv. Csarnok4 — jelenleg egyetlen törvénytudományi lap nemzeti irodalmunkban, ezentúl is ezen nagy alakjában hetenként kétszer jelenend meg, — egész évre 6 — félévre 3 ujforint, évnegyedre 1 ft 70 ujkr. előfizetési dijért. E lap rendes rovatai : 1. Jogtudományi értekezések. 2. Döntvények, melyek főkép a magyar jogviszonyokra vonatkoznak s magától a legfőbb törvényszéktől nyeretnek. 3. Polgár-s büntetőj ogi esetek. 4. Külföldi törvénykezés s törvényhozás. 5. Külföldi Pitaval. 6. Jogirodalmi szemlék. 7. Hivatalosak u. m. csődök, egyességi eljárások, kinevezések, pályázatok stb. 8. Törvénytár. Utolsóra nézve előfordult kétségek folytán kijelentetik : mikép e lapban egész terjedelmükben és hiteles alakban közöltetnek minden jogi rendeletek, melyek Magyar-Erdé 1 yországra vonatkozó ak; ugy hogy ezáltal minden más források nélkülözhetőkké tétetnek. Ez annál inkább figyelembe ajánltatik, minthogy köztudomásként ^ hivatalos magyar szövegű Kormánylap megjelenése megszüntetett. Teljes példányok rendelhetők mind a jelen 1860-ki, mind a lefolyt évi folyamból. — A levelek s előfizetések a szerkesztőséghez intézendők : Pest, aldunasor 20. sz. Pest, 1860. márt. 16. A szerkesztőség. A közös birtokbani arányosításról Uradalmi ügyvéd Ábrahámffy János úrtól. III. Az előbbi czikkünkben térkimélet tekintetéből csak igen röviden adtuk elő az arányositási perfolyamot, mely lényegtelen eltérésekkel mindenütt egyenlő volt. Ki hasonló perekben kartársaim közül működött, könnyen viszszaidézendi emlékébe azok menetét, ki pedig e részben gyakorlati uton nem forgott, az olvassa meg jeles jogtudósunk Bay Ferencz urnák a birtokrendezési perekről 1856. évben megjelent kitűnő munkáját, melyben az arányper folyama lehető leggyakorlatibb módon s körülményesen van leirva. Az 1848. évi törvényekben az arányosításra nézve tüzetes intézkedés nem találtatik, annyiban mindazáltal e tárgyat is érdeklik, mennyiben a volt földesúri viszonynak megszüntetése folytán a függőben volt urbérrendezési perek — a 10. t.cz. által — az alispáni bírósághoz utasíttattak, s igy a birtokrendezés körüli birói eljárás mindkét irányban egyazon hatóság kezébe került; — azonban a bekövetkezett gyászos események miatt, eredménytelenül, mert nemsokára maga az érdeklett hatóság is megszűnt, s a birtokrendezés kérdése függőben maradt. Megjelenvén az 1853. márt. 2-ki — úgynevezett úrbéri — pátens, ennek 25. 26. s 27. §§-a az arányositási pert illetőleg annyiban intézkedett, mennyiben a legelő elkülönítését s erdei haszonvételek szabályozását (a volt jobbágyok élvezete miatt) hivatalból elrendelte; a tagosításnak kérhetésére határidőt tűzött ki, s az arányositási magát a rendes törvényszékekre hagyván, az úrbéri törvényszékeknek csak azt tette kötelességükké, hogy az arány iránti egyesség létrehozatalát megkísértvén, ha ez nem sikerül, ideiglenes intézkedést tegyenek. Végre a mult 1859. évi nov. 11. jelent meg egy belés igazságügy miniszteri rendelet, mely az „úrbéri törvényszékeknek a közbirtokosságokban behozandó arány körüli eljárásukat szabályozza, tehát már magában e czimben kimondja azt, hogy ezentúl a közbirtokosságokbani arányositási s tagositási pereket illetőleg is az úrbéri törvényszék lesz az illetékes birói hatóság; a mint ez a rendeletnek 2. §-ban meg is állapittatik. — S ez igen czélszerü intézkedés, nemcsak a törvény előtti egyenlőség elvénél fogva, hanem s leginkább azért, mert az úrbéri rendezés az arány behozatala, ez pedig ama nélkül végre nem hajtathatván, továbbá mindkét pernek viszonyai a legszorosabb összefüggésben lévén egymással, egyazon bíróság által legczélszerübben s legalaposabban ítéltethetnek meg s legpontosabban hajtathatnak végre. Magát az arányositási pernek lényegét, t. i. az aránykulcs megállapításának módját illetőleg ezen uj szabályrendelet is az 183 % : XII. t.cz. elveit tartja meg érvényükben, egyszersmind azonban az arányperek lefolytatásábani bírósági teendőket is szabályozza, valamint a végrehajtás és egyéb a tárgy menetre tartozó dolgokról is intézkedik. Mindenekelőtt megállapittatván az arányositási pe23