Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 22. szám
Pest, péntek Márt. 16. 1860. 22. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : A közös birtokbani arányosításról. Uradalmi ügyvéd Abrakámffy János úrtól. II. — Legfelsőbb-tszéki döntvény az 1858. febr. 16. s az * 1859. jul. 18. k. igazs. min. rend bez (btl. 1858. 23. és 1859. 130. sz.lioz.) — Külföldi törvényhozás. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési I o 1 li i v á *! Az első évnegyed lejárta közeledvén, tisztelettel kéretnek az évnegyedes előfizetők, hogy előfizetéseik megújítása iránt mielőbb rendelkezni szíveskedjenek. A ,Tórv. Csarnok4 — jelenleg egyetlen törvénytudományi lap nemzeti irodalmunkban, ezentúl is ezen nagy alakjában hetenként kétszer jelenend meg, — egész évre 6 — félévre 3 ujforint, évnegyedre 1 ft 70 ujkr. előfizetési dijért. E lap rendes rovatai : 1. Jogtudományi értekezések. 2. Döntvények, melyek főkép a magyar jogviszonyokra vonatkoznak s magától a legfőbb törvényszéktől nyeretnek. 3. Polgár- s büntetőjogi esetek. 4. Külföldi törvénykezés s törvényhozás. 5. Külföldi Pitaval. 6. Jogirodalmi szemlék. 7. Hivatalosak u. m. csődök, egyességi eljárások, kinevezések, pályázatok stb. 8. Törvénytár. Utolsóra nézve előfordult kétségek folytán kijelentetik : mikép e lapban egész terjedelmükben és hiteles alakban közöltetnek minden jogi rendeletek, melyek M a gy a r-E r d é 1 y o rs z ágr a vonat k o z n a k; ugy hogy ezáltal minden más források nélkülözhetőkké tétetnek. Ez annál inkább figyelembe ajánltatik, minthogy köztudomásként a hivatalos magyar szövegű Kormánylap megjelenése megszüntetett. Teljes példányok rendelhetők mind a jelen 1860-ki, mind a lefolyt évi folyamból. — A levelek s előfizetések a szerkesztőséghez intézendők : Pest, aldunasor 20. sz. Pest, 1860. márt/16. \ szerkesztőség. A közös birtokbani nráiiyosííásról Uradalmi ügyvéd Abrahámffy János úrtól. j^j^ ifi A mi a nagyfontosságú 183%. országgyűlés XIÍ. t. czikkelyének rendelkezéseit részletesen illeti, legyen szabad a következőket kiemelni. A bírói illetőség s eljárás tekintetében megerősítette ezen t.cz. a 18. § ban az 1715 : 69. tcz. s az 1807 : 21. tcz. 9. 10. 12. stb. §§-nak határozmányait, t. i. biróul továbbá is a megyei alispán jelöltetett ki; miszerint azontúl is elég volt csak a beltelkek birtokosait idéztetni; a perbeavatkozásnak joga a per bevégzéséig szintén fenhagyatott. Az ellenállás (oppositio) alkalmazhatlannak nyilváníttatott; felebbezésnek a megyei tszékhez birtokon belül, azontúl pedig csak birtokon kivül adatott hely; bírói parancsok kizárattak, — azoknak kivételével, melyek a hatóságtól vett előleges értesítés — informatio — alapján a királyi nagyobb irodából — „ex cancellaria majoré" — adattak ki; stb. stb. Kimondatott továbbá a 20. §-ban, hogy a folyamban levő arányperekkel — folytatólagos idézés mellett, — a tagosítás iránti kérelem is egybeköthető. Megállapittattak az 1. 10. s 11. §§-ban az arányosítás lehető tárgyai, — a 2. 3. stb. §§-ban pedig körülirattak a módok, melyek szerint az arány kulcsa kipuhatolandó s megállapítandó, u. m. a belső telek utáni tartozmányokkal ellátott régi házhelyek száma, osztályos atyafiak között az elágazási vagy osztályrend, — a közteherviselésbeni részvétnek aránya, belső telki birtok, s végre az összes birtok mennyisége szerint, és pedig oly módon, hogy az elmondottak sorba vétetvén, az azok nyománi eredményhez képest, az első vagy a második, harmadik stb. módon állapittassék meg azon módszer, mely szerint a közös birtoknak arányos megszabása eszközöltetik. Egyik legfontosabb intézkedése a szóban forgó érdekes törvénynek kétségtelenül az, miszerint az arányosítás keresztülvitelénél, a 13. §-hoz képest a legelőnek birtoklása, vagy legalább használata is arányosan megszabatni, a 14. §-nál fogva pedig egyben a jobbágy földek is a birtokosokéitői elkülönittetni. rendeltettek. Nem kevesebb fontossággal bír azonban a 19. §. is, melyben az öszszesités és tagosítás, bármelyik közbirtokosnak kívánatára végrehajtatni rendeltetett. Magában hordotta már e két intézmény azon későbbi fejlemények magvát, melyekben a magyar kiváltságos osztálynak politikai érettsége ugy, mint a haladó kor igényeivel lépést tartó nemesebb törekvése, a volt jobbágyságnak fölszabadítása által, oly fényesen, oly páratlan önzéstelenséggel nyilatkozott! És nem mondhatja, nem vetheti szemére senki a magyar törvényhozást képezett kiváltságos osztálynak, hogy tulajdonáróli önkényes lemondása, s hogy kiváltságai tetemes részének — egy roppant számú osztály fölszabadítása s önmagávali egyenjogositása által — nagylelkű feláldozása, akár egy izgult kor rohanó árjának, akár valamely fenyegető vész rettegésének eredménye lett volna! Miután az nem egy rövid időszak felhevülésének szüle22