Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 21. szám

84 pezi, ezen bűntettnek tárgyi tényállamát nem állapítja meg, sem pedig a körülmények, melyek között ezen költemény közöltetett, nem olyanok, hogy ezek által a közcsend háboritása bűntettének a felhívott törv.cz. a) pontjában foglalt minősítése jogszerűen helyre állitathatnék. Az 1. és 23. számok alatt benaplózott költemény, mely a jelen bűnvádi eljárásnak alapját képezi, a közcsendháboritás bűntettének tárgyi tényálladékát nem állapithatja meg, mert ebben valamely oly nyilt és határozott értelmű kifejezés nem foglaltatik, miből a 61. és 65. §-nak a) pontjában körülirt álladalmi viszonyok elleni megvetésre, vagy gyűlöletre való ingerlés törekvése bebizonyítható lehetne, mert habár ebben a fekete-sárga színnek, mely egyszersmind a legfelsőbb uralkodó háznak színe is, kíméletlen és illedelmetlen többszöri felemlítése gyanút gerjeszthetne is az iránt, hogy vádlott ezen költeménynek közlése által a felséges Császári háznak szinét szándékozott gunytárgyává tenni, mindazáltal ezen gonosz szándék jogszerűen nem bizonyítható, mert ezen szinek megemlítése nem zárja ki azon fogalmat, hogy ezekről minden vonatkozás nélkül a legmagasabb uralkodó Házra szó ne tétethessék, annyival kevésbbé, minthogy a színeknek felemlitése oly tárgygyal hozatik kapcsolatba , mely mint átalánosan divatozó női öltözék semmi anyagot nem nyújthat arra, hogy ebből akár az uralkodó Ház színének kigunyolása, akár pedig a franczia álladalommal lefolyt háborúra való vonatkozás s különösen az utóbbi bárminő értelemben és magyarázat mellett is következtethessék, s épen ezen körülmény dönti meg a költemény harmadik szakasza első czimének is minden látszólagos jelentőségét, mert ez csak előzménye a legvégső rímnek , melynek semmi tekintetben oly értelmet, mint a közcsendháboritás bűntettének minősítéséhez megkívántatik, tulajdonitani nem lehet. Nem lévén ezek szerint az emiitett költeménynek oly nyilt értelmű és határozott tartalma, mely a közcsendháboritás bűntettének minősítését feltételezi, ezen költemény az emiitett bűntettnek tárgyi tényálladékát annyival kevésbbé állapithatja meg, mert a b. t. 11. §. rendeletéhez képest gondolatok vagy belső feltétel miatt, melyeket semmi külső gonosz cselekvény merénylete nem kisér, senkit kérdőre vonni nem lehet. De a körülmények is, melyek között a fenemiitett költemény közöltetett, nem olyanok, hogy ezek által a közcsendháboritás bűntettének minősítése jogszerűen helyreállíttathatnék. A 61. s 65. §§-nak a) pontja a közcsendháboritás bűntettéhez múlhatatlanul megkívánja az elsorolt álladalmi viszonyok elleni megvetésre, vagy gyűlöletre való ingerlés törekvését, mely nélkül ezen bűntettnek tárgyi tényálladéka nem állitható fel — tekintve a jelen bűnvádi eljárás folyama alatt kihallgatott tanuk vallomásai alapján bebizonyult azon ténykörülményeket, hogy vádlott akkoron, midőn a kérdéses költemény általa közöltetett, boros fővel s énekszóval minden előleges összebeszélés nélkül jelent meg a „Csiga" czimü vendéglőben , s ottan poharozás s éneklés között egyedül csak 0. L—nak ismételt felkérése folytán mondotta ennek irás alá a költeményt és pedig ugy, hogy a jelen voltak közül annak tartalmát egyik sem érthette meg, ezen körülményekből az álladalmi viszonyok ellen gyűlöletre vagy megvetésre való ingerlés törekvése annyival kevésbé következtethető, vagy bebizonyítható, mert az ilynemű törekvés csak valamely oly cselekmény által nyilvánulhat, mely ezen törekvésre való czélzatot kétségtelenné teszi, — minthogy azonban sem az erre vonatkozó szándék vádlott részéről nem nyilváníttatott, sem pedig valamely cselekmény, melyből a vétkes törekvés alaposan következtethető lenne, nem forog fenn, ugyan azért a körülmények, melyek között a költemény közöltetett, olyanoknak , melyek a közj csendháboritása bűntettének minősitésére alapul szolgálhatnának,— nem tekintethetnek. Nem lévén ezek szerint vádlott ellenében a közcsendháboritása bűntettének tárgyi tényálladéka felállitható, az első bíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a b. perr. 228. §. értelmében a közcsendháboritás bűntettének vádja alól felmentendő és bűntelennek nyilvánítandó volt. Minthogy azonban a vizsgálat folyama alatt kifejlődött körülmények alapján S. Lajos Gyula ellen az 1854. évi april kelt rendelet 11. §. körülirt rendőr ellenes cselekmény elkövetése látszanék fenforogni, ugyan azért a jelen ügy további illetékes eljárás végett az illető cs. kir. rendőri hatósághoz utasitandó volt. Ezen ítélet kihirdettetvén, az államügyészség azt felebbezte, a vádlott ellenben szabad lábra tételét kérte, melyet az orsz.tszék megadott. Vádlott ma már védő ügyvédénél Olay István urnái ebédelt. N.-Várad 1860. márt. 7. —1— Törvénytár. — 1860. febr. 28. adatott ki a birodalmi törvénylap IX. dbja következő tartalommal : 46. sz. A belügyminisztérium s a hadseregi főparancsnokságnak 1860. febr. 18. kelt, s Alsó- s Felső-Ausztria, Salzburg, Tirol, Vorarlberggel, Stájerország, Karinthia, Krain, a partvidék Trieszttel, Magyar-, Horváth- s Tótország, a Szerbvajdaság, a temesi bánsággal, Cseh-, Morvaország, Szilézia, Galiczia, Krakkó, Bukovina 3 Erdélyre nézve érvényes rendelete, mely által a lótenyésztés emelésére szánt, lóversenyzési császárdijak , az 1860 — 65-ki hat közigazgatási évre kitüzetnek. 47. sz. A belügyminisztérium s a hadseregi főparancsnokságnak 1860. febr. 18-ról kelt s Alsó-s Felső-Ausztria, Salzburg, Tirol, Vorarlberggel, Stájerország, Karinthia, Krain, a partvidék Trieszttel, Magyar-, Horvát- s Tótország, a Szerbvajdaság, a temesi bánsággal, Cseh, Morvaország, Szilézia, Galiczia, Krakkó , Bukovina s Erdélyre nézve érvényes rendelete , mely által az állameszközökből megajánlott lótenyésztési jutalmak , az 1860 — 65. évi hat közigazgatási évre kitüzetnek. Hivatalos tudnivalók. Pályázat. Budai orsz. tszéknél közjegyző Esztergomban 4 hét a. Csőd. Nagy-V aradi orsz. tszéknél Weisz Salamon „Weisz Farkas fia" czég alatti helyb. keresk. el. perü. Kubinszky Lajos és Keresztes István bej. apr. 13. vál. apr. 26. Egyességi felhívások. PestenHirsch xav. Ferencz keresk. el. tárgyalási határnap márt. 26. Pinterics József közjegyzőnél. — M.-V ás árhelyen Kalkovics Konstantin el. bej. apr. 6. Binder kerül, tszéki tanácsosnál. — Újvidéki ker. tszéknél Milovanovits Miklós el. vezető Bibies Döme közjegyző. — Pesti keresk. tszéknél Joannovits Mihály és fia keresk. el. vez. Miske György. — Temesvári orsz. tszéknél M i 1 o jkovits A- keresk. el. bej. apr. 10. Hirsehfeld József közjegyzőnél. CsödmegszQntetés. N.-Szebeni orsz. tszéknél Szentpéteri Kristóf erzsébetvárosi keresk. el. — Debreczeni mtszéknél J e n e y Fer. rencz keresk. el. — Pesti orsz. tszéknél S t e r n Adolf el. — K u 1 a i jbirós. A d 1 e r Vilmos el. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK'' jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, aldunasor 20. sz. 1-ső emelet. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1«60. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.