Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 20. szám

78 bleibt aber irnmer ein schlechtes Surrogat, um so mehr, als dadurch Zeitverlust für die Partheien, Advocaten und Richter entsteht, das Schreiberpersonal bei den Gerichten vermehrt, das Local erweitert werden müsste, und den Richtern die Zeit, welche sie zur Entscheidung der Rechtsachen und zum eigenen Stúdium verwenden konnten, nutzlos geraubt wird *). Mig a közvetlen szóbeli előadásról, mely nem áll jegyzőkönyvezésben, azt mondja: „Entscbieden die glanzendste Seite bietet diese Form dar; die durcb sie den Richtern gewáhrte lebendige, treue AufFassung aller Thatsachen, die Sicherheit für die Partheien, dass das Gericht ihr Vorbringen uneutstellt und nicht durch fremde Media erfahre, sind Vorzüge, welche die übrigen Formen zu entbehren scheinen; — dass das rnündlich vorgetragene lebendiger wirke, und die Zuhörer ergreife, als das kalte Ableben des schriftlich Aufgezeichneten, gibt einen neuen Vorzug" **). Nem csekély fontosságú, niikép e tudós a jegyzőkönyvezési szóbeliségről jelenleg is azon véleményben van, melyet arról 40 év előtt nyilvánitott. „Nach der Érfahrung der Lánder, — igy irt 3 év előtt — in welchen in erster InstanzvordemEinzelrichter zu Protokoll verhandelt wird, vorzüglich wenn die Partheien ohne Anwálte verhandelten, ist háuf'ig erst der in der zweiten Instanz verhandelte Process der wahre Process; durch den jetzt erst hinzutretenden Anwalt, welcher bemerkt, dass in der ersten Instanz eine Masse wichtiger Punkte gar nicht vorgetragen, die Klage schlecht begründet, von dem instruirenden Richter der irrige rechtliche Gresichtspunkt aufgefásst wurde, erhált jetzt der Rechtsstreit einen neuen Charakter; die Entscheidungsgründe des ersten Urtheils machen erst darauf aufmerksam, dass in der ganzen ersten Verhandlung der wahrhaft entscheidende Gresichtspunkt gar nicht betrachtet war" ***) stb. stb. Ez a tapasztalat különösen Bajorországban, hol mint Lauk egy kitűnő jogtudós és bírósági egyén irja „durch das Gesetz vom 22. Juli 1819, welches das müuliche protokollarische Verfahren für den ordentlichen Process vorschrieb, im Lauffe der Zeit das Verfahren in ein schriftliches Austauschen der Recéssé, und wegen der Reisekosten der Anwálte noch kostspieligeres Verfahren ausgeartet ist, so dass durch das neue Gesetz von 1856. Art. 13. der Gesetzgeber dazu kam, für die Sachen, die zu dem gewöhnlichen verfahren sich eignen, und in die Bezirksgerichte gehören, die Verhandlung mittelst Schriftwechsel zuzulassen +). Ezt tanúsítja a tudós Haimerl is az osztrák állam jogéletéről „Durch die vorgeschriebene Instruction werden nur sehr genügende Protokolle erzeugt, welche entweder, wenn Advocaten erscheinen, von diesen diktirt (alsó wieder ein schriftliches Verfahren) oder wo,wenn eine Parthei keinen Advocaten hat, auf den Grund der Inquisition des Richters, ein nur seine individuelle Auffassung enthaltendes Protokoll aufgenommen wird';tt)*) Der deut. blirg. Process. (191 — 192 lap). rt) U. 0.192 lap. ***) Die neuesten Leistungen auf dem Gebiele der ProcessgesetzgebuDg von Mittermaier. Archiv für civil. Praxis. 1856. 9S3 lap. -{-) Zeitschrift für G e s e t zg e b un g s-R e f o r m von Brater. I. 47. ti) Magasin für Staats und Rechtswissenscbaft. XI B. S. ifoia usdbnab »I»dlTOV Unu f oiaiUiu:.itoi» «?* I És ennek folytán mind a nevezett Bajor mind az osztrák jurista öszhangzólag azt nyilvánítják, mi kép a valódi reform csak a közvetlenségre alapitott szóbeliség behozatala által eszközölhető. És ezzel befejezzük adatainkat a szóbeliség ama neméről, mely jegyzőkönyvezés által gyakoroltatik; s melyről az eddigi adatok nyomán is világosan kivan mutatva, hogy attól a szóbeliség előnyei, tehát a törvénykezés tökéletesítése is igen messze elesnek. Az tehát egy oly rendszer, melyben, a szóbeliséget polgárjogi ügyekben is keresve, czélunk s vágyaink nem központosulhatnak. legfel§őfob- törvényszéki döntvény Az 1856. oct. 8. kath. házasságjogi pát. 60. §-nak alkalmazásához. 1. A válóperben a feleség illendő tartása a házassági bíróság fellépésére a panaszlott férj személyi bírósága által rendelendő el 2. Az ide vonathozó kártérítési igények rendes peruira tartoznak. 3. A peres felet valamely perben nem képviselt ügyvédnek tett kézbesítés nem történtnek tekintendő. 4. Az igy kézbesített végzés alapján végrehajtás el nem rendelhető s nem foganatosítható. (Folytatás). Felperes P. Jakab azon első bírósági határozat ellen, melylyel válóperben álló nője P. Franciska fele ház részének elárvereztetéséért ujolag beadott kérvénye, takarékpénztári fedezet s megítélt ellenkövetelés folytán elutasitatott — és nője elleni minden további végrehajtási lépések eszközlése felfüggesztetett, — a törvényes időben folyamondással élt, melynek a csász. kir. fő tsz ék helyt adott s az első bírósági végzést azon részében , mely a takarékpénztári könyvecskének letéteményezése folytán minden további végrehajtási lépések megszüntetését mondotta ki, oda módositandónak találta], hogy végrehajtást kérőnek P. Jakabnak szabadságában áll további végrehajtási lépésekért folyamodhatni. Indokok. Mert P. Francziska emiitett takarékpénztári könyvecskét csak azon okból tette le a bíróság kezeihez, hogy felperes javára elrendelt, tulajdonilag alperesnőt illető ház fele részének elárvereztetése felfüggesztessék. Az első bíróság ezen takarékpénztári könyvecskét — mely által felperes követelése fedezettnek találtatott, — elfogadta és letéteményeztette — egyszersmind pedig a további végrehajtási lépéseket megszüntette. Ezen megszüntetés azonban törvényen nem alapul, mert a takarékpénztári könyvecske letéteményezése által, csak az elrendelt végrehajtási árverés függesztethetett fel: mig felperesnek azon további végrehajtási joga, hogy kielégítését azon takarékpénztári könyvecskéből követelhesse, nem szüntetethetett meg. (Főtszéki határozat 1858. nov. 3 11660. sz. a.) Végrehajtás alá vett és az alól első bírósági végzésileg felmentett P.Franciska, miután sokkal nagyobb ellenkövetelését az alább kimutatandó válóper folytán támasztott illő eltartás iránti kereset s erre hozott Ítélet szerint kimutatta s igazolta 1858. oct. 7. beadott kérvényében, az 500 ftról szóló kérdésben levő takarékpénztári könyvecskének kiadatásaért folyamodott, mely kérésnek az országos törvényszék helyt adott, 1858. oct. 19. kelt végzésében azon alapon, mert P. Franciska ellenkövetelésének