Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 17. szám - Az egyenjogositás elvének kifejlődése

GS 2. §. Ha és a mig zsidó bir oly jószágot, melylyel véd- vagy fbldesuri hatósági jogok, vagy az iskolai ajánlási jog van kapcsolatban, e jogok szünetelnek. Az ezen jogokkal egybekapcsolt terheket azonban a zsidó birtokos viselni tartozik. E jogok zsidó bérlőkre sem ruházhatók át. 3. §. Az 1. S-ban nem foglalt többi zsidó egyelőre csak oly vagyon bírására van jogosítva, minőnek szerzésére a zsidók már az 1848 előtt fönnállott törvények szerint is jogosítva voltak. 4. §. Meg van nekik azonban engedve, hogy betelekkönyvezett jószágokat akár egészben, akár részben, sőt velők kapcsolatos jogokat is — a 2. §-ban emiitetteknek kivételével — bérelhessenek; hajdani parasztgazdaságokat azonban, vagy egyes parasztföldeket nem bérelhetnek, különben a szerződés érvénytelen, s mind bérbevevőt, miod a bérbeadót megfelelő büntetés éri. 5. §. A 3. §-ban megjelölt zsidók azon vagyonokkal, melyeket az 1848 előtt fönnállott törvényekhez képest szereztek, szintúgy rendelkezhetnek, mint a keresztény birtokosok. Nem különben mindazon vagyonokat, melyeket bár nem ezen törvények szerint, de mégis törvényes uton szereztek, akár élők közti alku utján., akár halál esetére mindazokra ráruházhatják, kik a polgári törvénykönyv szerint törvényes örököseik. Bécs, 1860. febr. 8. FerenczJózsefs. k. stb. — A bel- és igazságügyi minisztériumoknak 1860. jan. 5. kelt rendelete, az úrbéri ügyekbeni kézbesítések eszközlése s azok költségei tárgyában. Az úrbéri bírósági utasítás 159. és 206. §§-nak értelmében s az ideigl. polg. perrdt. 77. 78. 79. és 80. §§-val egybevetve, az urb. ügyekbeni kézbesitések a mennyiben az urb. bíróság székhelyén kívül történnek, rendszerint posta utján vagy a községi elöljárók által s csak a felek világos kiváusága folytán vagy ha az urb. törvényszék biztosság tekintetéből szükségesnek tartja, a hivatalszolga által eszközlendők. Az urb. bíróságok ennélfogva, ha ily kézbesitéseket a szolgabírói hivatal közbenjárása által eszközölni akarnak, az utóbbinak megjegyezni kötelesek, mi módon s különösen váljon a hivatalszolga által történjék-e a kézbesités. — Ezen eseten kívül az utóbbi kézbesítési módnak csak akkor lehet helye, ha iránta maga a fél a szolgabírói hivatalnál különösen folyamodik. Az úrbéri bíróság székhelyén kívül a hivatalszolga által urb. ügyekben eszközlött kézbesítésekért járó illetékek iránt az 1854. jul. 3. (bir. tlap 169. sz. 16. 21. és 23. §§.) az 1858. sept. 28. (btl. 166. sz. 2. §.) s végre az 1858. dec. 19. kelt miniszteri rendeletek (btl. 1859. év 1. sz.) határozatai szolgálnak zsinórmértékül, melyekhez képest a hivatalhelytől fél mértföldnél nagyobb távolságban eszközlött kézbesítésért, még akkor is, ha ugyanazon iratnak több példánya ugyanazon helyen kézbesítendő csak al7y2 krt a.értékben tevő díj, de nem egyszersmind a menetpénz is fizetendő. Az ily kézbesitési mód költségeit az 1854. jul. 3. kelt rendelet 24. S-a értelmében, az 1853. márt. 2. kelt legf. nyiltparancs (btl. 38. sz.) 44-ik s az urb. bírósági utasítás 177. §§-val egybevetőleg az tartozik viselni, a ki azt kérte vagy a kinek érdekében történt, minthogy az 1853. márt. 2. kelt legf. nyiltparancs 45. §-ban a bélyeg s egyéb illetékektőli mentesség, azon esetekre, midőn az illetékek nem az államkincstárba folynak s ennélfogva a hivatalnokok és szolgák napi és mértfölddijaira vagy a kézbesitési illetékekre semmi esetre ki nem terjed. Miután a szolgbirói hivatalok, a mennyiben az úrbéri bíróságok segédhivatalaiként tekintendők, e részben az illető úrbéri főtörvényszéknek alárendelvék, az úrbéri ügyekben eszközlött kézbesitések fejében járó illetékek kiszabása és beszedése iránti minden panaszok, névszerint azon irányban, váljon és minő illeték s melyik fél által legyen fizetendő első folyamodásilag az úrbéri bíróság, s másod folyamodásban az urb. fŐtszék által intézendő el. — 1860. febr. 1. adatott ki a birodalmi törvénylap V. darabja következő tartalommal : 24. sz. A pénzügyminisztérium 1860. jan. 16. kelt s minden koronaországra nézve érvényes rendelete a biztositékra szánt s viszszafizetés végett kisorsolható államkötelezvényekre vonatkozólag. 25. sz. A pénzügyminisztérium 1860. jan. 15. kelt s minden koronaországra nézve érvényes kibocsátványa, a rothwasseri ideiglenes ellenőrségi hivatal megszüntetésére vonatkozólag. 26. sz. A pénzügyminisztérium 1860. jan. 26. kelt s minden koronaországra nézve érvényes kibocsátványa, az 1853. jan. 26. kelt (bir. tlap 18. sz.) s a megőrzési illetékekre vonatkozó legf. nyiltparancs magyarázata iránt. 27. sz. A belügyminisztérium 1860. jan. 27. kelt s minden koronaországra nézve érvényes kibocsátványa, a lókiviteli tilalom egy részbeni megszüntetésére vonatkozólag. 1860. febr. 2. adatott ki a birodalmi törvénylap VI. dbja ily tartalommal : 28. sz. A bel- s igazságügyminiszterium 1860. jan. 30. kelt s a velenczei közigazgatási terület, a dalmátiai királyság s a kat. határőrvidék kivételével minden koronaországra nézve érvényes rendelete, egy fölesketett mezei őrségi személyzet felállítására s a mezei kihágásoknáli eljárásra vonatkozólag. Hivatalos ind ni valók. Pál vázatok. K a nizsai szbirós. tollnok 420 fttal 14 nap alatt. — Pesti főállamügyészségnél főállamügyész 1050 fttal 4 hét a. — B u z i á s i jbirós. segéd 735 fttal 3 hét a. Csöd. Brassói ker. tszéknél O r g i d a n Rudolf keresk. el. perü. Mayer bej. apr. 5. Egyességi felhívás. Bukaresti főconsulságnál Markovits Magdolna divatárusnő el. vez. Montlong cons. kanczellár. Csödmegszflntetések. Pesti orsz. tszéknél Schönfeld Ignácz ékszerárus el. — Károly virosi jbirós. Teodorovits Constantin el. — Brassói ker. tszéknél K o t s i s József keresk. el. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 20. sz. 1-ső emelet. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten} 1860. Nyomatott Beime 1 J. és Kozma Vazulnál.