Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 15. szám

Fest, kedd Febr. 21. 1800. 15. szám. Második ev. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Birtokháboritási jogkérdések. Gyakorlati jogesetekkel s itélvényekkel világosítva. A r m ó s Bálint úrtól. — Legfelsőbb-törvényszéki döntvény a vrsz. 43. 44. továbbá a 41 és 88. s végre 9. §-nak alkalmazásához. — Büntető-jogi esetek. I. A bprdt 113. § hoz. — II. A btk. 185. 18(5. s 473 476. §§-hoz. — III. A btk 65. és 300. §§-hoz. Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Birtok-hát>oriÉá§i jo^kérdé§ek. Gyakorlati jogesetekkel s itélvényekkel világosítva. Armós Bálint úrtól. (Vége). Áttérek a gyakorlati jog általi bizonyításra. Azon tételek indokolására, melyeket az előbbi számban állítottam fel, szolgáljanak különösen a következő jogesetek. 1-ső eset. Sz—on, mely egy hason nevü uradalom feje és székhelye, a kastély udvar mellett, egy kisded térség állván üresen és felkeritetlenül, 1857-ben ezt az uradalom tulajdonosa, udvarához befoglaltatá, s kertté alakitá. — Mivel azonban ezen térség alá néhány pincze nyúlik, — bár a pinczék gádorjai (bejárásai) a kerítésből kihagyattak, sőt nehogy a pincze bolthajtások, a rajtok átviendő kerítés nyomása által veszélynek legyenek kitétetve, ez a pinczék felett, saját oszlopaikon álló ivekre rakatott : mégis a pincze tulajdonosok egy része; panaszt emelt ezen felkerités miatt, az uradalom ellen, és azt birtokháboritási keresetbe fogta, — azon alapon : 1) Mert ezen kérdéses térség köz és szabad tér lévén, azt az uradalomnak elfoglalni nem állott jogában. 2) Mert azon térségen rendes átjárás vezetvén keresztül : ez a felkerités által elzáratott; és 3) Mert panaszló felek ezen felkerités által, apinczéik szelelő lyukaihoz való férhetésben akadályoztatnak. Noha pedig az uradalom részéről kimutattatott az,hogy még akkor is, ha talán ezen kérdéses terület, a felkerités előtt közös tér lett volna, felperesek annak sem birtokában, sem használatában soha sem voltak, sői a mennyiben ők történetesen nem is sz—i lakosok, sem ott közülök, akár belső telket, akár külső földeket egyik sem bir, — a Sz. községet netalán illető közös javakhoz is, semmi joguk nincsen; továbbá kimutattatott az is, hogy még ha azon területen ut vezetett volna is keresztül, felperesek azt soha sem használták, sőt lakhelyök fekvésénél fogva nem is használhatták; — végre az is kimutattatott, hogy azon térségre kapu lévén hagyva, felperesek ezen bejáráson, pinczéik szelelő lyukaihoz ép oly kényelmesen hozzá férkezhetnek, mint azon számtalan pinczebirtokosok, a kiknek pinczéik Sz — on szinte idegen telkek alá nyúlnak: noha mondom mindezek kimutattattak és igazoltattattak, mégis a d—i cs. k. szolgabírói hivatal által, felperesek keresete, az általuk felállított indokoknál fogva, megállapíthatott, és alperes uradalom, ugy a kérdéses térségnek előbbi állásábai visszaállít tatásában, mint a perköltségekben is elmarasztaltatott. Alperes azonban, ezen végzés ellen folyamodással élvén, annak folytán a n.v—i cs. k. orsz. fötörvényszék által az első bíróság határozata feloldatott, és felperesek a birtokháboritási keresettől elüttettek, főként azért, mert ők azon kérdéses terület és útra nézve, saj át birtoklást és használatot nem bizonyíthattak, és igy birtokháboritási keresetük alappal nem birt. Mely főtszéki határozat aztán, a cs. k. m. legf. tszék által is, hasonló okon helyben hagyatott. 2-ik eset. K. községben a kántor bormérést, régi idő óta egész 1857-ig a helybeli közbirtokosság tartván haszonbérben, mivel ezen utóbbi évben a haszonbéri összegre nézve, a községgel meg nem egyezhettek : a kántor bormérés, akkor nyilvános árverés utján, másnak adatott ki haszonbérbe. — Azonban a községnek saját épülete nem lévén a kántormérésre, hanem állítólag, egy a közbirtokossággal közösen birt korcsma épületben gyakorolván ezelőtt is kántor bormérését oly formán, hogy azon épület télen át a község által használtatott, a kántor bormérés megszűntekor pedig ismét a közbirtokosság használatába bocsáttatott vissza; — mivel most, az uj haszonbér megkezdődésekor, a közbirtokosság ezen állítólagos közös jogról tudni sem akarván, a kérdéses korcsma épületet, a kántor bormérés haszonbérlőjének által nem engedte : a község elöljárói azt, a regálé haszonbérlőjétől erőhatalommal foglalták el. — Miért aztán a közbirtokosság által, sürgős birtokháboritási perbe idéztettek. Alperes község ezen perben , közös jogaira hivatkozván, azt igyekezett felállítani, hogy mivel a közbirtokosság, a kérdéses korcsma épületet a kántor bormérés haszonbérlete ideje alatt, a község jogán és nevében birta; abban mint ilyenben, saját birtoklása nem lévén, sem magának ezen haszonbéri birtoklásból, ezen korcsma épületet illetőleg, birtok czimet nem szerezhetvén, és nem is tulajdonithatván : a község az által, hogy most a haszonbérlet leteltével, ezen épületben, használati jogát saját nevében vette gyakorlatba, a közbirtokosságot, sem jogában — melylyel az nem birt, — sem birtoklásában, — melyre többé semmi czime nem volt, — meg nem háborította, és igy ellene, birtokháboritási keresetnek helye nem lehet. Ennek daczára azonban, a d — i cs. k. szolgabírói hivatal nem tekintve jogra s birtokezimre, egyedül a háboritáskori tettleges birtoklást vévén figyelembe,— a háboritás tényét megállapította, s alperes községet, a keresetben és a költségekben elmarasztalta. Ezen végzés ellen azonban, alperes község felébb folyamodván; ennek folytán a n.v — i cs. k. orsz. főtszék az első bírósági határozatot megváltoztatta, s alperes községet, a birtokháboritási kereset alól feloldozta, azon oknál fogva : mivel — úgymond — a közbirtokosság birtoklása^ községgel kötött haszonbéri szerződés folytán, ennek jogán és nevében gyakoroltatván, s igy a község ezen — nevében folytatott gyakorlat által, azon korcsma épület15