Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 14. szám

56 gositott arra, hogy a neki érvénytelenül átadott papírokat egyszerűen visszaadja. Törvénytár. - A bel- és igazságügyi minisztériumoknak 1860. dec. 20. keltrendelete (bir. tlap 1. sz.) mely által a községeknek úrbéri ügyekbeni képviselését tárgy a zó szabály bocsáttatik ki. Oly czélból, hogy a birtokszabályozásnak egyesség utjáni eszközlése gyorsittassék s minden érdekeltekre könnyittessék, nem különben az úrbéri törvényszékeknek egyforma eljárás végett támpont nyujtassék, a bel- és igazságügyi minisztériumok, az 1859. dec. 17. kelt legfelsőbb fölhatalmazás folytán következendőket rendelik. I. A. mennyiben egyesség által oly jogviszonyok intézendők el, a melyekre nézve a valamely községbeli összes volt úrbéri földbirtokosok között oly közös és egyforma érdek forog fon, hogy ők ellenfelök irányában egyetemnek tekinthetők, az ezen községbeli úrbéri földbirtokosok többségének beleegyezése elegendő. II. A mennyiben a körülmények az összes községgeli tárgyalást meg nem engedik, vagy a volt földesuraság vagy a helység elöljárói, vagy pedig az úrbéri törvényszék által közvetlenül községi gyűlés összehivása kivántathatik, csupán oly czélból, hogy az úrbéri egyesség megkötése és foganatosítása végett az úrbéri községnek saját képviselői megválasztassanak. III. Ezen községi gyűlés, mely csupán azon kérdés fölött határoz, váljon egyezségi tárgyalás indittassék-e, a szolgabiró fjárás főnök) vagy annak helyettese által hivandó össze, ki abban egyszersmind elnököl. IV. A szolgabiró (járás főnök) felelős azért, hogy ezen községi gyűlés egybehivásának helye, ideje és czélja a divatozó módon átalánosan s akkép tétessék közhirré, hogy arról az egész községnek tudomása legyen ; egyszersmind arra köteles hatni, hogy minden jelenlevő úrbéri földbirtokosok részt vegyenek a községi gyűlésben, mely soha sem tűzendő ki oly időpontra, a melyben ezen földbirtokosok a helyben divatozó kereseti módok szerint nagyobb számmal szoktak távol lenni. Azon földbirtokosokról, kik mind a mellett, hogy az idézvény nekik kellő időben kézbesittetett a gyűlésről kimaradnak, föltétetik, hogy ők a megjelent közbirtokosok szótöbbsége által hozott határozathoz hozzáállanak. V. Ha a községbeli megjelent úrbéri földbirtokosok többsége kinyilatkoztatja, miszerint az egyességbe bocsátkozni nem akar, a szolgabiró erről az úrbéri törvényszéket haladék nélkül értesítse oly czélból, hogy az úrbéri per további rendes útjára bocsáttassák. VI. Ez eseten kivül a községi gyűlés a netalán már létező egyezségi indítványt tanácskozás alá venni és annak elfogadása iránt határozatot hozni tartozik. VII. Ha a községi gyűlés az egyezségi indítványt elfogadja, annak további foganatosítását az úrbéri törvényszék általi megerősítés megtörténte után, vagy a rendes községi elöljáróságra bízhatja, vagy pedig a végett saját képviselőket választhat. VIII. Ha formaszerü egyezségi indítvány nem létezik, a község szótöbbséggel képviselőket válaszszon s ezeknek az egyezség kötésére kívántató fölhatalmazványt adjon, melynek az I. §. által kijelelt irányban a községben 3zóba jövő minden illető pontokra ki kell terjednie. IX. A községnek szabadságában áll, képviselőket meghatalmaznia , kiknek száma azonban 3—5-nél többre ne rúgjon ; s a további egyezségi tárgyalásokat vagy ezeknek egyhangú szavazatától vagy pedig a szavazatok többségétől tenni függővé. Ez utóbbi esetben mindig páratlan számú képviselők rendelendők ki. X. A községi képviselők számára kiadandó fölhatalmazvány a szolgabiró (járás főnök) vagy annak helyettese által, mint a község határozatával megegyező, megerősítendő és a tárgyalási irományokhoz melléklendő. Az úrbéri törvényszékek hivatalból kötelesek arra ügyelni, váljon az egyezség a képviselőknek adott fölhatalmazvány határain belül köttetett-e meg. XI. A megelőző szakaszokban szabályozott községi határozatoknak a politikai hatóság általi megerősitése nem szükséges. XII. Oly jogviszonyok, melyek egyes úrbéri földbirtokosokkal kötött külön szerződéseken vagy az egyesek által egyéni cselekvényekkel szerzett jogokon vagy származott kötelezettségeken alapulnak, egyesség utján is az érdeklettekkel külön intézendők el. XIIÍ. Ha azonban ilyes viszonyok valamely községben a volt jobbágyok, vagy ezektől különböző bánásmód alatti földbirtokosok egész osztályaira nézve egyiránt léteznek , a fölállított elvek ezen osztálya még akkor is alkalmazhatók, ha az egyezség az úrbéri földbirtokosok egyetemével a mindnyájukat érdeklő kérdésekben létre nem jőne. Ily esetben azonban csak az ezen osztálybeli földbirtokosok többsége, nem pedig minden földbirtokosok többsége átalában, hozhat kötelező erejű határozatot. fffivatalos tudnivalók. Kiüntetés. Ő cs. k, ap. Felsége Hengelmüller Mihály és Fábr y István a legfelsőbb tszék udv. tanácsosait az auszt. bírod, nemesi rendjébe, az elsőt „nemes" disznévvel s „hegervári" előnévvel, az utóbbit ,,bárthaujfalvi" előnévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Kinevezések. Ügyvédekké! Zsebbeházi dr. H o r v á t h Antal N.Kanizsára. — A n d r é Frigyes szbirói segéd Feiső-Pulyára. Pályázatok. Pesti főtszék által tszéki segédek az egri és szolnoki mtszékhez 525 fttal 4 hét alatt. — V á c z i szbirós. szbirói segéd 735 fttal 4 hét a. — M o ó r i szbirós. szbirói segéd 735 fttal 14 nap alatt. Csődök. Szarvasi szbirós. Munyai Sámuel szabómester el. perü. Sipós Sándor és Jancsovits Pál bej. apr. 2. vál. apr. 11. — Szt-lőrinczi szbirós. ifj. M át is János mindszenti földbirtokos el. perü. Laezkovics Antal bej. márt. 9. vál. márt. 12. — Eszéki mtszéknél E r e m i t s Zsófia háztulajdonosnő el. perü. Nedelkovícs István és Stojanovits Antal bej. apr. 4. — Győri mtszéknél W o i t z Albert szabómester el. perü. "Weiser Antal bejapr. 30.— KezdiVásárhelyi kerül, tszéknél G e r e b István osdolai földbirtokos el. perü. Pánczél Joachim és Bertalan József márt. 20. — S z ékesfeh érvári mtszéknél Kohn Salamon vegyes keresk. és neje szül. A b e 1 e s Mária ellen perü. König József és Szuborics bej. máj. 1. v. máj. 10. Egyességi felhívások. Szegedi mtszéknél Ádler Lipót keresk. el. megszüntetett. — Pesti keresk. tszéknél T a u b Károly keresk. el. megszüntetett. — Eszéki mtszéknél özv. Simunovics Erzsébet keresk. el. vez. Vukov Péter közjegyző. Csödmegszüntetések. V á c z i szbirós. néhai Valkovits Márton el. — Eperjesi mtszéknél Iczkovicz Jakab szengetói lakos el. — Esztergomi jbirós. Herczfeld Mózes épületfa keresk. el. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN Megjelenik a ,, TÖR VÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 20. sz. 1-ső emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pestc", 1860. .Nyomatott B e i m e ' J. és Kozma Vazulnál.